95878. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az m-aminoakridin bázikus niroszármazékainak előállítására

— 2 — sót állati szén hozzáadása mellett vízbe visszük be és leszűrés után szódaoldat hozzáadására bázis alakjában csapjuk le. Utóbbi vákuumban való szárítás után 5 sötétvörös port képez, mely vizes acetonból való átkristályosítás után 120°-on bomlás közben olvad. A bá|isnak aeetonban való oldása és alkoholos sósavval való savanyítás útján a sósavas sót vö-10 rös színű por alakjában kapjuk meg, mely vízben könnyen és borvörös színnel oldódik. 4. 15 rész 3-nitro-7-etoxi-9-klórakridint 60 rész fenolban feloldva a 3. példában 15 megadott módon 12 g. l-dietilamino-2-oxi-3-p-aniinoí'enilaminopropánnal (melyet epiklórhidrinnek p-aminoaeetanilidhez való addiciója, a klórnak dietilaminnal való kicserélése és az acetilesoport-20 nak elszappanosítása útján 184—188°-011 és 2.5 nim-en forró sűrű olaj alakjában kapunk meg), melyet kevés alkohollal hígítunk, cserebomlásba hozunk. A további feldolgozás a 3. példában megadott mó-25 don történik. A sötétvörös színű bázis vizes acetonból való átkristálj'csítás után 131—132°-on olvad. Sósavas sója vízben könnyen és borvörös színnel oldódik-5. 7 rész 3-nitro-7-etoxi-9-klórakridint a 30 4. példában megadott módon 30 rész fenolban feloldva 6.4 g. l-Jü-dietilaminoetilamino-2-oxi-3-p - aminofenilaminopropánnal (melyet epiklórhidrinnek p-aminoacetanilidliez való addiciója, a klórnak as-35 dietiletiléndiaminnal való kicserélése és az acetilcsoport lehasítása után sűrű olaj alakjában kapunk, mely körülbelül 230°-on és 3 mm nyomáson csekély mértékű bomlás közben forr) cserebomlásba 40 hozunk. A további feldolgozás a már megadott módon történik. A bázis száraz állapotban csaknem fekete színű por, mely vizes acetonból való átkristályosítás után 86°-on olvad. A sósavas só, mely a 45 bázisból a 3. példában megadott módon állítható elő, sötétvörös xior, mely vízben borvörös színnel oldódik. Sósav hozzáadására a szín vöröses-sárgára változik. 6. 2-etoxi-3,6-dinitro-9-(p-fí dietil-amino-50 etoxi-fenilamino)-akridin-dihidroklorid. 182 rész 2-nitro-4-aminofenetolnak 201 rész 2-klór-4-nitrobenzoesavval, 140 rész káliumkarbonáttal 800 rész amilalkoholban kevés természetes réz C hozzáadása 55 mellett való cserebomlása útján, visszafolyatás melletti 8 órás főzéssel az 5.5-dinitro-4'-etoxidifenilamin - 2 - karbonsavat kapjuk, mely 254—255°-on olvadó barnás színű kristályokat képez. Ebből az Ullmann-féle módszerrel íoszíorpentaklorid 6C és aluminiumklorid segélyével 2-etoxi-3.6-dinitroakridint és ebből tovább foszíorpentakloriddal 2-etoxi-3-6-dinitro-9-klórakridint (194—196°-on olvadó finom sárga tűk) kapnnk. 35 rész 2-etoxi-3.6-di- 6j nitro-9-klórakridint, 21 rész p-aminofenol(Ü-dietilamino-etil étert és 100 rész fenolt együttesen kavarás közben 120°-ra hevítünk és 30 percig ezen a hőmérsékleten tartunk. Kihűlés után fölös hígított nát- 7( ronlúggal való kezeléssel a fenolt oldatba hozzuk és az új vegyületet mint bázist vöröses-barna por alakjában kapjuk meg, mely a kiinduláskor használt akridinvegyiilettel ellentétben hígított ecet- 7i savban könnyen és tökéletesen oldódik. A bázist metilalkoholból való átkristályosítással megtisztítjuk. Vöröses-barna, kristályos port kapunk, mely 155° táján olvad. A sósavas sót sötét ibolyavörös 8< kristályos por alakjában kapjuk, ha az eeetesterben feloldott bázishoz addig adunk alkoholos sósavat, amíg a lakmussavanyú reakció éppen fellép. A só vízben meglehetős könnyen oldódik, meleg víz- 8; ben előállított koncentráltabb oldatok a kihűlésnél megkocsonyásodnak. 7. 2- fi-dietilaminoetoxi-6-nitro-9-aminoakridin-dihidroklorid. 24 rész 2-klór-4-nitrobenzoesavas ká- 9 lium, 21 rész p-aminofenol-(i-dietilaminoetiléter amilalkoholos oldatban kevés természetes réz C hozzáadása mellett való hevítésnél 4'-dietilaminoetoxi-5-n,itrodifenilamin-2-carbonsavvá alakul át, mely 9 226°-on bomló barnás kristályokat képez. A sav az Ullmann-féle módszerrel feldolgozva 2-[i -dietil-aminoetoxi-6-nitroakridont ad, mely foszforpentakloriddal kezelve 2- p-dietilaminoetoxi-6-nitro-9- l klórakridinná alakul át, mely barnás aranyfényű tűket képez és 159—160°-on olvad. 2- (3 -dietilaminoetoxi-6-nitro-9-klórakridinnek kétszer akkora súlyú fenolban való oldatába kavarás közben ammoniá- 1 kot vezetünk. A keverék hőmérsékletét lassan, kívülről való hőhozzávezetés útján 130—150°-ra fokozzuk és 15 percig az ammóniák bevezetésének folytatása mel lett 130—150°-on tartjuk. A kihűlt keve- 1 réknek acetonnal való kicsapása útján vöröses barna csapadékot kapunk, melyet leszívatunk, acetonnal kimosunk, megszárítunk és vízzel annyi sósav hozzáadása mellett kezelünk, hogy éppen az l egész oldatba menjen át és az oldat neu-