95808. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rétegezett szövetek előállítására

— 2 — sában fogjak ismertetni, amely eljárás tudomásunk szerint a találmány tárgyanak legjobb foganatosítási módját képezi. A rostos cellulóza-anyagot (gyapot, juta, 5 vászon, rámie, fa vagy más növényi rostok), pl. gyapotszövetet, először alkalikus oldattal, mint amilyen a marónátron-oldat egyenletesen átitatjuk, kereszt ülhúzás, merítés és facsarás útján vagy más, a 10 reágensnek, azaz az aktiváló oldatnak a szövet felületén és kapilláris közeiben való egyenletes elosztását biztosító módon. Az így alkalmazott reagens használatánál annak koncentrációja, valamint a víz és 15 alkáli mennyiségének a cellulóza térfogatához vagy a kezelendő anyag tényleges felületéhez viszonyított mennyisége előre könnyen meghatározható. Ajánlatos, hogy az így alkalmazott marónátron koncentrá-20 ciója ne legyen sokkal nagyobb, mint 13 Bé.° (1.100 fajsúly) és ennélfogva ne legyen alkalmas magában arra, hogy normális hőfokú és időtartamú kezelésnél az anyagban kémiai hatást, mint pl. merceri-25 zálást okozzon és csak arra alkalmas, hogy az alkalikus reágensnek a cellulózaanyagra való adszorpcióját biztosítsa. Ha a kezelendő anyagot az alkalikus reagenssel ilyen módon összehozzuk, az 30 anyagnak az alkalikus reagenssel való kapilláris és adszorpciós egyesülése megakadályozza, hogy az alkalikus reagens az anyagnak felületeit és kapilláris üregeit az oldószerből álló vagy cellulóz-átalakító 35 fürdőbe való következő bemerítésnél elhagyja. Ez fontos, mert miután az alkalikus reagens jelenléte szükséges az oldószer aktiválásához, ezáltal biztosítva vagyunk arról, hogy az oldószer nem rosz-40 szabbodik az aktiváló alkalikus reagensnek a textil- vagy cellulóza-anyagról az oldószer-fürdőbe való diffúziója által. A reakció így lokalizálódik a rostos anyag felületeire és kapilláris üregeire; az oldó-45 szer-fürdő aktiválása és szétbomlása el van kerülve és más előnyök is származnak. Ha a rostos vagy textilanyag meghatározott mennyiségű aktiváló reagenst, 50 amely elsősorban hat kémiai, fizikai vagy katalítos természete szerint, visz be az oldószerbe (például gyapotszövet marónátron-oldatot visz be ammóniákos rézoldatba), akkor a három közeg között reak-55 ció jön létre, amelyben résztvesznek az aktiváló reagens (marónátron), az oldószer (cuprammonium-oldat), a nascens cellulózos felület, amely mint oldat vagy kolloid a reakció folyamán képződik. Például az ismertetett eljárást úgy fo- 60 ganatosítjuk, hogy gyapotból való folytatólagos szalagot (12.4 Bé.° körüli) marónátron-oldaton vezetünk át, azt hengerek között áthúzzuk, azután a lúggal átitatott szalagot gyorsan cuprammonium oldaton 65 vezetjük keresztül, kihúzzuk, neutralizáljuk, mossuk, nyujtjuk és szárítjuk. Megfelelő oldószer-fürdő, pl. 18 kg. rézszulfát nak 27 liter kereskedelmi erősségű vizes ammóniában való oldatából áll, amelyei 70 víz hozzáadása útján 95 literre hígítunk. Az árúnak az oldószer-fürdőbe való bemerítése háromtól öt másodpercig tart. A szövet súlyában és textúrájában való eltérések a reagensek koncentrációjának és 75 a kezelési időtartamnak változását vonják maguk után. A jelen találmány foganatosításánál előnyösen egyidejűleg két szövetszalagra alkalmazzuk a fenti kezelést és pedig mind- 80 kettőt az előzetes lúgos kezelési állapotban, valamint az ezt követő cuprammonium oldószerben, úgyhogy a két szalagot egymásra szorítjuk, mialatt azok még a lúgos reagenssel és a cuprammonium ol- 85 dattal át vannak itatva és szorosan egymáson tartjuk addig, amíg a három részes reakció a maróalkali, a cuprammonium és a cellulóza között a rostos textilanyag felületein és kapillaris üregeiben még folya- 90 matban van. Mi azonkívül azt ís találtuk, hogy ha a két egyesítendő szövet-szalag felületeit bolyhosítással érdessé tesszük, mielőtt a lúgon való átvezetés megtörtént, az összetevő szalagoknak egyesítése egysé- 95 ges rétegekből álló szövetté bensőbbé és biztosabbá válik. A találmány szerinti eljárás foganatosítására és az új termék előállítására szolgáló berendezés példaképem kiviteli alakja 100 a mellékelt rajzokon van vázlatosan feltüntetve és pedig az 1. ábra a szövetet szállító hengereket, a lúgos aktiváló edényt és hengereket, a cuprammonium-oldószeres edényt és hen- 105 gerekeket, továbbá a feszítőgép egy részét mutatja oldalnézetben, a 2. ábra, ugyanezen alkatrészek felülnézete, a szövetet szállító hengerek elhagyásával; a 110 3. ábra a feszítő gépnek kiszállító végét és a savanyító és mosó készülékeket ábrázolja oldalnézetben; a 4. ábra a kezelt szalagok és a nyomóhengerek egy részletét tünteti fel nagyított 115 léptékben, míg végül az 5. ábra a bolyhosító gép elemeit mutatja. A rajzokon bemutatott berendezésnél két