95785. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi anyagok vagy organikus termékek víztelenítésére

— 306 — Az anyagba vezetendő meleg levegő térfogata meghatározható azon adott nedvességi fokú és megengedhető hőmérsékletű levegősúlyból, amely mellett a kezelt 5 anyagból, a meleg levegő hatása alatt a kívánt mennyiségű nedvesség eltávolíttatik. A levegőtérfogat tehát, függ attól a különleges kilépési hőmérséklettől, amely 10 hőmérsékletnél a levegő teljeeen telített állapotban hagyja el az anyagot, valamint a víztelenítésre szükséges időtartamtól és a víztelenítés mérvétől. Eszerint adott időtartam vagy adott víztelenítés mérve 15 szerint a levegőtérfogat arányosan csökkenthető, ha a kilépő telített levegő hőmérséklete növeltetik vagy fordítva, bizonyos adott térfogat esetén, a víztelenítés időtartama vagy a víztelenítés mérve meg-20 felelően csökkenthető, illetve gyorsítható a fenti arányban. Ha esetleg a fentemlített levegő térfogatnál lényegesen kisebb használtatik, akkor a víztelenítés időtartama növeltetnék és a víztelenítés mérve 25 esetleg annyira csökkentetnék, hogy magát az anyagot vagy a végterméket is befolyásolná, míg másrészt túlságos nagy térfogatú levegő használata esetén, a kilépő levegő nem lenne teljesen telített s 30 így nagyobb és fölösleges hajtóerő használtatnék a levegő bevezetésére s dacára ezen nagyobb erőnek, az eljárás termikus és mechanikai hatásfoka csökkene. A meleg levegő által áthatolandó anyag-35 réteg vastagsága elsősorban magától az anyag minőségétől függ, mely az áthaladó levegővel szemben különböző ellenállást tanúsít. Az anyag ezen ellenállása függ az anyag likacscsságától és átengedő képessé-40 gétől, valamint az eljárás alatti összezsugorodás mérvétől, mimellett az összezsugorodás, illetve összeesés a likacsosságot és az átengedő képességet rendesen növeli. Bizonyos adott anyag likacsossága és át-45 engedő képessége azonkívül függ attól a darabnagyságtól és alaktól, melyre az anyag fel van szeletelve, illetve aprózva, azonban ezek úgy választhatók, hogy növeljék a fenti képességeket. Tehát egy 50 adott anyagréteg vastagsága olyan arányban növelhető, amily mértékben az anyag likacsossága és átengedő képessége növeltetik. De eltekintve fenti fejtegetéstől, az 55 anyag mélységének vagy vastagságának olyannak kell lennie, hogy a hevített levegő az anyagon a fentemlített feltételek mellett keresztülhatolván, telített állapotban a lehető legmagasabb hőmérséklettel távozzon. Ha az anyag mélysége vagy vas- 60 tagsága lényegesen kisebb, mint fent követeltetik, akkor a távozó levegő kielégítő telítési foka nem érhető el. Másrészt, ha a réteg vastagsága a fentiekben helyesnek' találtatottnál nagyobb, akkor a víztelení- 65 tés időtartama túlságos mértékben fokoztatik és a távozó levegő hőmérséklete az eljárás kezdeti fázisában csökkentetik s ennek folytán az anyag külső rétegeiben nagymérvű kondenzálás létesíttetik, ami 70 az anyagra és végtermékre nézve káros. Azon nyomás, mely alatt a hevített levegő az anyiagba bevezetendő azon erőtől függ, mely szükséges, hogy az említett levegőmenyiség az anyagon keresztül haj- 75 tassék, míg az a meleg levegő hatásának van alávetve. A nyomás eszerint függ az anyagnak mindenkori mélységétől vagy vastagságától, annak likacsos vagy átengedő voltától, valamint az áthaladó levegő 80 sebességétől. Adott anyagmélység vagy vastagság mellett a levegő nyomása és sebessége eszerint oly arányban csökkenthető, amennyiben az anyag ellentállóképessége növelhető és fordítva, a levegő 85 adott nyomása vagy sebessége mellett az anyag mélysége vagy vastagsága megfelelően változtatható. Ebből világos, hogy a fentemlített tényezők, illetve feltételek oly szoros össze- 90 függésben vannak, hogy azoknak megszabott meghatározása vagy választása és kölcsönös alárendelése vagy aránya igen fontos az anyag előnyös és gazdaságos víztelenítésére és hogy valamely lényeges el- 95 térés az egész eljárást hátrányosan befolyásolja és hatását csökkenti. Hogy a találmány szerinti tényezők vagy feltételek meghatározása és kölcsönös alárendelése valamely fentemlített 100 jellegű anyagra vonatkoztatva könnyebben megérthető legyen, cukor előállítására szolgáló cukorrépa víztelenítési eljárása a következőkben példa gyanánt van megismertetve. 105 A következő adatok cukorrépára vonatkoznak. Az anyag összetételét és tulajdonságait és a termék tulajdonságát a szakember ismeri vagy kísérletileg megállapíthatók. A cukorrépa nedves állapotban 110 104° C hőmérsékleten túl nem hevíthető, mert különben az anyag cukortartalma hátrányosan befolyásoltatik. A répa kiszedése után, különösen, ha szeletekbe felszeleteltetik vagy vágatik, nedvesség je- 115 lenléte mellett természeténél fogva bomlásnak és romlásnak van kitéve és ez oly gyorsan bekövetkezik, hogy a répát lehe-