95785. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi anyagok vagy organikus termékek víztelenítésére

— 307 — tőleg azonnal szárításnak kell alávetni. Miután a cukortartalom romlásának mértéke a hőmérsék és nedvesség, valamint az idő eredménye, mely 50%-kai nagyob-5 bodik, ha a szárítási időtartam megdupláztatik, ezen oknál fogva a szárítási folyamatot gyorsítani kell, anélkül, hogy a répa hőmérséklete a veszélyes vagy kritikus hőmérsékletet elérné. Kielégítő ered-10 ményt kapunk, ha a szárítást körülbelül egy óra hosszáig foganatosítjuk, mely időtartam előnyösen csökkenthető. Tapasztalat szerint bármely mennyiségű vagy súlyú cukorrépaszelet 45 perc alatt gazda-15 ságosan és előnyösen vízteleníthető. Minthogy a szeletek a hevített levegővel szembeni ellentállása a víztelenítési folyamat alatt a likacsosság és áthatolóképességtől függ, tehát azt az anyag összezsugorodása 20 lényegesen befolyásolja. A szárítás után azi összezsugorodás közel 50% és így az ellenállás a szárítás időtartama alatt a nedvességtartalom csökkenésével fokozatosan az eredeti ellenállás 25 25%-ára csökken. Az anyag likacsossága vagy átbocsátóképessége azonkívül még növelhető, ha a szárítási időtartamot megfelelően csökkentjük és a répákat tetőalakban szeleteljük vagy vágjuk, úgyhogy 30 ezáltal a súlyegységre vonatkoztatva nagyobb felület lesz a levegő hatásának kitéve. Ha nyugalomban levő répát szárítunk oszlop vagy falalakban vagy egy ágyazat-35 ban és a levegőt folytonosan bocsátjuk az egész anyag mélységén vagy vastagságán keresztül, akkor a víztelenítési eljárás a legjobb eredménnyel és legnagyobb gazdasággal foganatosítható, ha a bevezetett 40 levegő hőmérséklete 82° C és 100° C között ingadozik és az anyagmélység vagy vastagság 200—300 mm. Ezen esetben a levegő telített állapotban távozik el és kiáramló hőmérséklete az íb egész víztelenítési időtartain H—% rész ideje alatt 27—32° C. Az anyag nem sokkal több, mint egy óra alatt 5—10% nedvességtartalomig vízteleníthető, a fentjelzett levegő belépési és távozási hőmér-50 séklet és rétegvastagság mellett, ez esetben, ha 10—16° C hőmérsékletű 600—700 kg. levegőt vezetünk be percenként és répatonnánként s a légvezetékben 37—62 mm vízoszlop légnyomás van, akkor a 55 kiáramló levegő sebessége 69—84 m. percenkint. Tekintettel az anyag zsugorodására és ennek folytán a száradás alatt a likacsosság és átengedőképesség változására, a kezdeti nyomás fokozatosan csökkenthető, 60 amint- a folyamat előrehalad, oly módon, hogy a levegőt behajtó motorikus erőt 6—8 mm vízoszlop nyomásig beszabályozzuk, anélkül, hogy a víztelenítés időtartama alatt a kiömlési levegősebességet 65 csökkentenénk. Ha az eredeti légnyomás nem szabályoztatnék ily módon, akkor a kezelési időtartam alatt a levegő kiömlési sebessége folytonosan növekednék. Ha a répát folytonos vagy rázó mozgás- 70 ban kezeljük s a levegő időközönkint halad rajta keresztül, úgyhogy az anyag fo kozatosan száríttatik, pl. három egyenlő fokozatban, akkor a különböző áthaladások hőmérséklete, feltéve, hogy az egyes 75 áthaladások egy adott állandó hőmérsék mellett eszközöltetnek, akkor a már majdnem száraz anyagnál az áthaladási hőmérséklet ne legyen több, mint 100° C, a félig száraz anyagnál 110° C és a friss 30 anyagnál 120° C. Oly esetekben mégis, midőn az illető áthaladási hőmérsékletek minden egyes áthaladásnál a már elért szárítási eredmények szerint szabályoztatnak s ezek a hő- 85 mérsékletek teljesen arányosak az anyagban még meglevő nedvességtartalommal, akkor dgen jó eredmények érhetők el a következő hőmérsékekkel: 88—104° C az első áthaladásnál 104—120° C a középső 90 áthaladásnál és 120° C az utolsó áthaladásnál. Ami a levegő bevezetését illeti, ezeknél a fokozatos hőmérsékletnél a legnagyobb gazdaságosság érhető el, ha az anyagot 75—225 mm vastag rétegben hal- 95 raozziuk fel, mely esetben a friss anyagból a teljesen telített levegőt 40—50° C hőmérséklettel vezethetjük ki a teljes szárítási tartam alatt és a friss anyagból 15—20 perc alatt a teljes nedvesség 50—65%-át 100 távolítjuk el. Az anyag 5—10% nedvességtartalomra 45—60 perc alatt szárítható a fenti be- és kiömlő levegőhőmérsékletek, valamint rétegvastagság mellett, ha 20— 26° C fokú hevítése előtt 225—300 kg leve- 105 gőt vezetünk be percenként és répatonnánkint, melynek kezdeti vagy végnyomása a légbevezető vezetékben mérve 25—50 mm vízoszlop, miáltal a távozó levegő sebessége 54—69 m. percenkint. Ezen esetben a 110 levegő kezdeti vagy végnyomása és kiömlési sebessége az egész folyamat alatt állandóan tartatik, bár a különböző áthaladásokhoz szükséges nyomások változók az anyagban létrejött száradás okozta ellen- 115 állásváltozásokhoz képest az első áthaladáshoz szükséges nyomás az utolsó áthaladáshoz szükséges nyomásnak 25%-a. Ez a