95746. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos hullámok erőszítésére
2 ' -talva. Ilyen szerkezetű áramköröknek csakis ohmikus ellenállásokban kell végződni azon célból, hogy választó tulajdonságaik a legnagyobb pontossággal legye-5 nek hasznosíthatók. Ha bevezetési transzformátort nem alkalmazunk, akkor a kisülési készülék bevezetési impedanciájának hatása elhanyagolhatóan kicsi, ha azonban feszültségfokozó transzformátor 10 talál alkalmazást, a hatás nagyobb lesz és nagysága növekedik, amint az áttételi viszony növekedik. Ez a transzformátorok azon általánosan ismeretes sajátsága folytán következik be, amelynek révén a. 15 szekunder terhelési impedancia a primer oldalon a íesziiltségtranszíormálási viszony négyzetének meg-felelő ,értékben .je• lentkezik. A találmány értelmében az elektron-20 kisülési készülék bevezetési elekrodáihoz több frekvencia erősítése céljából feszültséget kapcsolunk, amely amplitúdó és fázis tekintetében olyan viszonyban van az erősítendő rezgések forrásától a kisülési 25 cső bevezetési elektródáihoz vezetett feszültséghez, hogy az említett elektródák között az impedanciának a frekvenciává! való változását gyakorlatilag kiegyenlíti Más szóval ennek az impedanciának a ha 30 tása olyan, a szóban forgó rezgésforrás szempontjából, mintha az összes frekvenciák számára gyakorlatilag állandó volna. Est- olyan visszacsatolási áramkör elrendezése útján érjük el, amelyben a kisülési 35 készülék bevezetési szorítóihoz vezetett elektromotoros erővel lényegileg azonos fázisú elektromotoros erő keletkezik és amelynél az áram erősségét előre meghatározott értékű impedancia szabályozza 40 Ha a visszacsatolási áramkör impedan eiája kellőkép van. megválasztva, iákkor a bevezetési impedancia hatása a bevezetett hullámok szempontjából nagy frekvenciaterjedelem számára lényegileg 45 ugyanolyan, mint végtelen nagy impedancia hatása, vagyis mellékáramkörű hatása elhanyagolható értékre csökken. A találmány teljesebben érthető meg a következő részletes leírásból és elemzés-50 bői kapcsolatban a mellékelt rajzzal, amelyen az 1. ábra a találmány tárgyát tevő erősítő berendezés egyik kiviteli alakját tünteti fél. A 55 2. ábra a visszacsatolási áramkör módosított kiviteli alakját szemlélteti. A 8. ábra a találmány tárgyát tevő be rendezés módosított kiviteli alakját ábrázolja, amely a visszacsatolási áramkör méretezése tekintetében nagyobbíokú sza, 60 badságot enged meg. A 4. és '5: ábra a bevezetési áramkörökbe való árambevezetés további módjait tűnteti fel. A 6. és 7., ábrák á találmány tárgyát teVő 65 berendezésnek vonzó —- taszító szerkezetű erősítő készülékeknél való alkalmazását szemléltetik. A 8. ábra elméleti vázlatrajz, amely a találmány alapelveinek szemléltetésére szol- 70 gál. Az egyes ábrák ismertetésének egyszerűsítése végett először a 8. ábrában feltűntetett áramkört tesszüli vizsgálat tárgyává. Ezen ábrában a találmány tárgyát 75 tevő berendezésnek csupán íontosiabb impedanciái és az elektromotoros erőt szolgáltató forrásai vannak feltűntetve, még pedig a szokásos alakban. A (ti )áramforrás (EO) elektromotoros 80 erőt szolgáltat és az innen jövő hullámok a (Zl) impedanciájú vonalvezetéken át (Z4) impadeneiához jutnak, amelynek nagyságrendje ismeretes módon a (Zl) impedancia és a (G) áramforrás impedan- 85 ciájának nagyságrendje szerint van megválasztva. A. (Z4) impedanciával párhuzamosan (Z3) impedancia van kapcsolva, amelynek hatását a (G) áramíorrásiból jövő hullámokkal szemben közömbösíteni 90 kívánjuk. A közömbösítés elérése végett a (Z3) impedancia végszorítóihoz olyau áramkört kapcsolunk, amely az (E2) elektromotoros erőt szolgáltató (F) áramforrást és a (Z2) impedanciát tartalmazza. 95 Tegyük fel, hogy az (F) áramforrás által szolgáltatott (E2) elektromotoros erő frekvenciája egyenlő a (G) áramforrás áramának frekvenciájával és fázisuk is egyenlő, úgyhogy a két áramforrásból 100 jövő áramok a vonalvezetéknek a (C) és (!)) pontok között fekvő szakaszában egymás ellen törekszenek hatni. Az a feltétel, hogy a (Z3) impedancia, az (F) áramforrásból ne kapjon áramot, azonos azzal a 105 feltétellel, hogy a (C, D) vezetékágban az (I) áram értéke zérus tekintet nélkül a két elektroimótoros erő értékére. Kimutatható, hogy ez a feltétel a következő egyenlet által van meghatározva: no Z2 + Z5 = ZJ^-1 1. Ahol (Z51 az (I') áramforrás belső impedanciája és (El) az (E0) elektromótoros erő azon része, amely a (Z4) impedancia végszorítóihoz jut. Minthogy a két elek- 115 Iromótoros erő frekvenciája egyenlő és fázisa azonos, az 1. egyenlet jobboldalán
