95738. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ide-odamenő mozgásnak forgómozgásra vagy megfordítva forgómozgásnak ide-odamenő mozgásra való átalakítására

Megtjelent 1939. évi december hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95738. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Berendezés ide-odamenő mozgásnak forgó mozgásra vagy megfordítva: forgó mozgásnak ide-odamenő mozgásra való átalakítására. Baxter Károly technikus London. A bejelentés napja 1927. évi junius hó 4-ike. A találmány javított berendezésre vonatkozik ide-odamenő mozgásnak forgó mozgásra vagy megfordítva: forgó mozgásnak ide-odamenő mozgásra való át-5 alakítására, valamint motoroknál alkalmazandó berendezésre, melyeknél a mozgató erőt egy dugattyú, közvetlenül vagy közvetve, egy dugattyúrúdra, aztán ez, hajtórúd útján, egy forgattyútengelyre 10 vagy effélére viszi át, mimellett azonban egyes esetekben a hajtórúd a dugattyút közvetlenül kapcsolja a forgattyútengelylyel és mindkét esetben a hajtórúd egyik végével, a dugattyú mozgási irányában, 15 másik végével pedig a forgattyútengely forgási irányában mozog. Ebben az esetben világos, hogy a hajtórúd tengelye, mihely a dugattyú löketének egyik vagy másik végét elérte, a !0 dugattyú tengelyével egy egyenesbe esik és ezzel az úgynevezett holtpontokat hozza létre. Ebből, főleg belső égésű motorok esetében, melyeknél gyakorlati értelemben a legerősebb impulzus (a rob•b banási) a löket elején gyakoroltatik a dugattyúra, következik, hogy nagy munkaerőpazarlás származik, mert az egész robbanó hatást, mielőtt a forgattyútengely külső erő hatása alatt, a tengelyvonalból 0 kitolódik, a forgattyúosap fogja fel és így ez a hatás ezen löketperiódus alatt, a forgattyúcsapnak nem képes forgató hatást kölcsönözni. A fent említett hátrányokat, a talál-5 mány szerint, olyan elrendezéssel lehet, megszüntetni, mely valamely mótor dugattyújának ide-odamenő mozgását forgó mozgásra vagy megfordítva: valamely szivattyú vagy efféle tengelyének forgó mozgását a dugattyúnak ide-odamenő 40 mozgására alakítja át ós mely az egyik végével a dugattyúhoz és a másik végével a forgattyúcsaphoz forgathatóan kapcsolt hajtórúddal van ellátva, mimellett a találmány értelmében, a hajtórúdnak 45 a dugattyúval összekötött vége T-alakúan van kiképezve vagy ellenkező oldalra nyúló két nyúlvánnyal van ellátva, ahol is az egyik oldalon levő nyúlvány a dugattyú szimmetriatengelyén kívül eső 50 pontban van a dugattyúhoz kapcsolva, úgyhogy lényegileg csak oldalirányban való elmozgásra képes a dugattyúhoz ké pest, míg ellenben a másik oldalon levő nyúlvány egy kapcsoló taggal van for 55 gathatóan összekötve, mely egy a dugattyún levő csapon van ágyazva, úgyhogy e nyúlvány lényegileg a löket irá nyával párhuzamosan mozoghat el. A mellékelt rajzon az 60 1. ábra a találmányi gondolatnak egy egyszerű megvalósítási módját tünteti fel oldalnézetben, olyan ismert rendszerű, belső égésű mótortípuson, melynél a hajtórúd közvetlenül van a dugattyúval 65 összekötve. A 2. ábra viszont, ugyancsak oldalnézetben, a találmányi gondolatnak olyan megvalósítási módját tünteti fel, melynél erre a kapcsolatra még keresztfejjel el- 70 látott külön dugattyúrúd is szolgál, amint: ez gőzgépeknél vagy Diesel-mótoroknál szokásban van. Az 1, ábrán A—-B jelöli a hengernek és a nozgató részeknek középvonalát vagy 75 szi jametriatengelyét. Az (a) hengerben itt