95738. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ide-odamenő mozgásnak forgómozgásra vagy megfordítva forgómozgásnak ide-odamenő mozgásra való átalakítására

egy üreges (b) "dugattyú mozog ide-oda, mely egy (c) hajtórúd útján van össze­kötve a (d) forgattyúesappal. Utóbbit az (e) forgattyúíengelyre ékelt forgattyú 5 vagy íorgattyútárcsa hordja. Az (e) for­gattyútengely itt a berajzolt nyíl irá­lyában forog. A rajzolt helyzetben a (d) forgattyúcsap az A—B középvonalban, foglal helyet. Ez a helyzet normálisan az 10 úgynevezett holtponthelyzet. A (e) hajtó rúdnak a (b) dugattyúval kapcsolt vége, ezen foganatosítási példánál, T-alakban van kiképezve, mimellett .a T-nek egyik szára, a (c) hajtórúd hossztengelye felé 15 haladó irányban, hasítékkal van ellátva és vízszintesen elc-súszhatóan és forgat­hatóan egy (g) csappal áll kapcsolatban, mely mereven van összekötve a (b) du­gattyúval. A T-nek másik szára, egy (i) 20 csap útján, egy (k) csuklótaggal van összekötve, mely viszont egy a (b) du­gattyúban, a rendszerint a hajtórúdfej csapágyának felvételére szolgáló (1) csap­pal van forgathatóan kapcsolva. Ternié-25 szetesen két külön, (k) csuklótag vagy egyetlen közös ilyen csuklótag alkalmaz­ható, mely utóbbi esetben annak egyik vége a (h) szár vagy nyúlvány és az (i) csap felvételére alkalmasan van ki-30 képezve. A rajzolt foganatosítási példá­nál az (a) hengerben végbement robba­násból származó lökőerőt a (g) csap fogja fel és a (c) hajtórúd a (d) íorgattyúcsapra viszi át, úgyhogy ha a löket végén két 35 erő hat arra és pedig: az egyik közvetle­nül lefelé az (e) íorgattyútengely közép­vonalán át és a második gyakorlati érte­lemben arra merőlegesen, a C—1) egyenes által jelzett irányban, ez a két erő lassan -40 ként mindjobban konvergál, miközben a forgattyúcsap fordulatának első negye­dét- végzi. Ezt követőleg - a mozgás egyenesvonalú, vagy hasonló lesz egy végtelen hosszúságú hajtórúd mozgású-45 hoz. Könnyen belátható, hogy ezzel az el­rendezéssel nemcsak forgó mozgás megy végbe a dugattyúlöket elején, hanem ez a mozgás a löket egész első felében növe­kedik is és minthogy ez az a munkafázis, 50 mely alatt a nyomás a hengerben rend­szerint a legmagasabb, a mótor munka­teljesítménye jelentékenyen növekedik. Ez a körülmény, belső égésű motoroknál, különösen nagy előnyt jelent, 55 A 2. ábrán rajzolt foganatosítási példa a találmánynak egy Diesel-típusú, (m) csúszó tuskóval bíró motoron való alkal­mazását mutatja. Az itt feltüntetett álló elrendezésű motornál az (n) hajtórúd felső vége lényegileg ugyanúgy van ki 60 képezve, mint az előbb tárgyalt fogana­tosítási példánál, T-alakúan, itt azonban két, (o) és (p) csuklótag van el rendezve és mindkettő az (m) csúszó tus­kóba forgathatóan van ágyazva, azonban 65 a (p) csuklótag az (r) dugattyúrúd hossz­tengelyében. Az (o) csuklótag közel füg­gélyesen, alkalmas szög alatt van elren­dezve, míg a (p) csuklótag lényegileg víz­szintes elrendezésű, úgyhogy a T-alakú 70 hajtórúdfej (f) szára, mint a rajzon lát­ható, kénytelen lényegileg vízszintes irányban eltolódni a dugattyú hossz­tengelye felé. Ezáltal a robbanás ál­tal a dugattyúra gyakorolt fő lökést a 7." hajtórúdnak ezen (f) szára fogja fel, míg ellenben annak (h) szára, lényegileg pár­huzamosan tolódik el a löket irányával. Következik ebből, hogy az (n) hajtórúd alsó vége, a rúdtengely olyan pontjában, 8( mely a (q) forgattyúcsap tengelyével egybeesik, a hajtórúd másik végéhez ké­pest, egy függélyes középpont, pl. a (g) csap középvonala körül, ide-odaleng, mely középpont a C—D középvonalnak ugyan sí azon oldalán, egv a hajtólökethe-z jobb­felé köz-elfekvő ponton fekszik. Mindkét, most leírt elrendezés könnyen alkalmazható máj' meglévő mótor okon vagy gőzgépeken, szivattyúkon stb. azok 91 nak lényegesebb átalakítása nélkül. Egy úttal számos egyéb, a fentiekben nem em­lített előny is elérhető ezzel az új elren­dezéssel, főleg az, hogy a találmány sze­rint átalakított vagy kiképezett motorok, 9; mint könnyen belátható, kényelmesebben indíthatók meg, mint az eddigiek. Természetesen a. leírt találmány nincs korlátozva a fent ismertetett foganatosí­tási példákra, hanem számos, más cél- 1. szerű kivitelt is lehetővé tesz. Szabadalmi igények: 1. Berendezés valamely motornak, szi­vattyúnak vagy efféléknek dugattyú­járól, illetve dugattyújára az ide-oda- 1 menő, illetve a forgó mozgásnak köz­vetlenül forgó mozgásra, illetve ide­odamenő mozgásra való átalakítására, jellemezve egy, az egyik végén a du­gattyúval forgathatóan kapcsolt és a 1 másik végén a forgattyúesappal for­gathatóan összekötött hajtórúd által, mely utóbbinak a dugattyú felé eső

Next

/
Oldalképek
Tartalom