95717. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tejkonzerv előállítására

Megjelent 192Í). évi december lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95711. SZÁM. — IY/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés tejkonzerv előállítására. Schönwald Kabos gyáros Budapest. A bejelentés napja 1926. évi augusztus hó 18-ika. A tej konzerválásának minden eddigelé gyakorolt módja nagy tőkét igénylő beruházást követel meg. Különösen áll ez a tejpornak előállításához való, mindem 5 rendszerű gyári berendezésekre nézve. E téren a legújabb, Krause-rendszerű gyári berendezés, óránkinti 1000 liter tej feldolgozó teljesítménnyel, 150.000 ara.n y márkát, meghaladó összegbe kerül. Ez a rendszer 0 Amerikában, Ausztráliában, Japánban, Kínában terjedt el. Romániában államköltségen létesült Krause-rendszerű gyári berendezés. Ebben is leli magyarázatát az a feltűnő jelenség, hogy a fejlettebb rne-5 zőglazdasággal bíró Csonka-Magyarország, Romániából importál tejport. Tejkonzervfogyasztásunkat a rendkívülien magas árak szorítják rendkívül szűk térre. 0 Dr. Weiser István (Természettudományi Közlöny 643. 4. füzet) szerint, a Svájcból és Hollandiából importált legkelendőbb tejkonzervekben lévő tejnek literjéért 2.88% zsírtartalom mellett, fizet a magyar 5 fogyasztó: svájci „Bernia" 0.95, „Nestlé" 1.09, holland „Monarch" 1.05, „Santosa" 1.18 aranykoronát. Ilyen elriasztó árak mellett 1925-ben 1475 q tejkonzervet importáltunk. Importáltunk ezenkívül, a tejkonzervek 0 közé sorolandó tápszereket, melyeknek alapanyagát a sovány tejből nyert szárazanyag adja. A legelterjedtebb „Sianatogen" 95% albumin-kazeint tartalmaz ós fizet érte a magyar fogyasztó kilógnám-5 inonkint 600.000 koronát meghaladó árit. A vajtermelésnél minden kilogramm vaj után átlagszámmal 28 kg. soványitej marad vissza, mely túlnyomóan állatitakarmányozásra kerül, kg-kint legfeljebb 10 ar.-fillórrel, összesen: 2.8 ar.-K-val érté- 40 fcesülyém. A 28 kg. soványtejnek szárazanyaga összesen 2380 gramm, ebből 1043 a tejcukor és oldott sókra, 950 gramm pedig az albumin és kazeinre esik. Bár közismert tény, hogy a tejnek ezen fehérje- 45 anyaga képezi a legértékesebb emberi táplálószert és ezért a Samtogenben megköze^ lítően 600.000 K-t, azaz kerek 40 ar.-K-át fizet hazai fogyasztásunk, állati takarmányozás révén alig 1.5 aranykoronával 50 hasznosítjuk azit,. A magyar tejgazdaságot és közvetlenül vajitermelésünkeit mi sem szolgálhatná inkább, mint a soványtej gazdaságos értékesítésének országosan való fejlesztése 55 abban az irányban, hogy a soványtej szárazanyaga főként ipari úton órtékesüljön. A mai állapotra jellemző* hogy: 1925-ben importáltunk 1979 q vajat 9,829.693 a. k.-ért (1 kg. 4.97 a. k.) 1925-ben exportáltunk 1056 q vajat 3,340.000 a. k.-ért (1 kg. 316 a. k.) 60 1925-ben importáltunk 62 q kazeint 1925-ben exportáltunk 1180 q kazeint ipari célra. A kérdés megoldására serkentő és útmutató értekezésében, mondja dr. Windisch Rikárd (Természettudományi Köz- 65 löny 576. füzet): «... a szokásos módon sült kenyérben nagyon kevés fehérje van. A fehérjében, dús korpával sütött kenyér nehezebben emészthető. Minthogy a tej fehérje 70 aránylag a legkönnyebben emészthető, folyékony tejből pedig csak korlátolt mennyiséget elegyíthettünk a tésztához,