95643. lajstromszámú szabadalom • Forgó egyenirányító forgóáram számára

— 2 né.1, még az egyes tekercsek megosztása nélkül is, a szórás oly csekély értéken tartható, hogy a kompenzálás még nem okoz nehézséget. 5 Az elágazási helyekből vezetékek indul­nak ki az 1—12 számjegyek sorrendjében a (K) kommutitíor 1 amel 1 ákhoz, melyekről az (a, b) forgó kefék veszik le az egyen­áramot, mely a (c, d) csúszógyűrükbe ve-10 zettetik; ezekről az (e, f) kefék szedik le. A lamellákhoz menő vezetékekbe a rajz­ban fel nem -tűntett, egyenlő nagyságú el­lenállások vannak beiktatva. Mivel egy kefe egyidejűleg legfeljebb két szomszéd013 15 kefét fed, ezieik az ellenállások, a bennük fellépő feszültségesés folytán azt eredmé­nyezik, hogy egyrészt már közvetlenül azon időpont előtt, amikor két szomszédos kommutat'orlamellát egy kefe rövidre zár, 20 másrészt pedig még közvetlenül a rövidre zárás után, a közöttük fellépő poten eiál­differencia nulla lesz. Főleg az ívlámpák táplálására szolgáló egyenirányítóknál az áramkör valamely pontjába iktatott ellen-25 állások már a féiiyívkarakeriszitika kö­vetkeztében szükségesek. Ezáltal a nor­mális egyenáramú gépekhez képest nagy közepes lauiellafeszülAségfliól is igein ked­vező kommu tálast érünk el, rnimellebt 30 azonban mindig a kefék pillanatnyi állá­sait kielégítő pontossággal kell betarta­nunk; ezeket a feltételeiket >a mótor töké-> letescm teljesíti, amint ez az alábbiakból kitűnik. 35 A mótor, melynek tengelyén foglalnak helyet ,a kefék, a találmány szerint a kö­vetkezőképen van berendezve. A három­fázisú (g) statorteikercselés kétpólusú for­gómezőt létesít, mely kettős T-alakját mu-40 tató forgó vasnészt, synehron viszi tova. Az indítás a (k) rövidzárású tekercs útján történik, mely a mótor bekapcsolásánál a rotort oly csekély esuisaamlásra hozza, hogy a syiiehroin járásba bethúzuMk; ez a te-45 keres, mely kalitkatekercs gyanánt is ki­képezhető, a synehronizálás után csil'a pítótekeras gyanánt hat és ezáltal minden­nemű ingadozást meggátol. Ez a mótor a képzelhető legegyszerűbb szerkezet és 50 üzemben a legkedvezőbb viselkedés elő­nyén kívül (ebben 'eljeisen hasonlít a nor­mális asíincliron kalitka a,rm&turás motor­hoz) a kontemplált cél szempcnitjából még azt az igen fontos tulajdonságot mutatja, 55 hogy mivel egyenáram vagy acélmágne­sek útján történő mindennemű mágnese­zés elesik, a kefék pillanatnyi állása füg­getlen a hálózati feszültségtől mindaddig, míg ez utóbbi nem vesz fel oly csekély ér­téket, hogy a kefesúrlódás a mótor ősök- 60 kentetit vonóerejére oly módon hat, hogy a kettős T-tengelye a mezőtengelyből már észrevehetőm eltereltetett. A találmány szerint a kettős T-fegyver­zet acélból, vagy kemény vasból is készül- 65 Ivet. Ekkor hosszabb üzemi szünetek után is elegendő remanens mágnesság mariad vissza, minek következtében az egyenirá­nyítónak iijbóli bekapcsolásánál a koráb­bival azonos polaritás marad meg. A ro- 70 tortól eredő fluxnak azonban mindig oly gyengének kell maradnia, hogy a háló­zatna kapcsolt riióto<ríhixával szemben el­hanyagolható legyen, mert különben egy sokkal lontosabb előny, a kef ©állásnak 75 függetlensége a feszültségtől legalább részben elveszne. Minthogy ily apró forgóáramú statorok tekercselése igen fáradságos, a találmány szerint (2. ábra), a három fázis számára, 80 három tekercset három kifejezett pólus körül rendezünk el. Emellett az egész sta­torvas lemezekből van Összetéve, melyek­nek mindegyike (h) pólussaru alakját mu­tatja; az egyik oldal felé ezen lemezek 85 mindegyikének hajlított (i) nyúlványa van; az egymáson fekvő rétegeknél már most a lemezeket úgy helyezzük fel, liogy az (i) nyúlványok különböző irányok felé mutatnak (amint ezt az ábra pontozva 90 jelzi), miáltal a pólusok közötti mágneses ellenállás az egyébként meglévő ellen­állást alig haladja meg. Ennek az elren­dezésnek legfontosabb előnye abban van, hogy a tekercseket sablonokra csévélhet- 95 jiik és a Jemezcsomagokat a kész teker­csekbe tolhatjuk. A. transzformátornak két szomszédos la­mella között fekvő tekercscsoportja között fellépő szóródási iiux az egyenirányító io< terhelésével arányos. A keféket tehát egy eaen terheléssel arányos szöggel kell elfor­gatnunk, ha változó terhelésnél szikra­mentes kommutálást akarunk elérni. Ezen célból a statoron további (gl) tekercs van 10; elrendezve, mely lényegében 90°-kal mág­nesesen el van forgatva ós mely a (g) te­kercshez képest csak kevés menetből áll; kapcsolását az 1. ábra mutatja. A statornak a 2. ábra szerinti kivitelé- 111 nél, melyben ez a tekercs nincs külön be­rajzolva, a statortekercsnek háromszög­kapcsolása ajánlatos. Ezáltal ennél a ki­vitelnél is elérhetjük, hogy a kompenzá­ciós tekercs pótmezeje az alapmezőre me- 11 rőlegesen áll. Az egyenirányító indítási módja a kö­vetkező :

Next

/
Oldalképek
Tartalom