95643. lajstromszámú szabadalom • Forgó egyenirányító forgóáram számára

— 8 — Először is az (m) kapcsoló útján a sta­torkapcsolás az (u, v, w) hálózatra van fektetve (1. ábra). A. synchronizmus el­érése után, ami körülbelül csak egy má-5 sodpercig tart, az (n) kapcsoló útján az (A) transzformátortekercset is a feszült­ségre kapcsoljuk, amikor is az egyenirá­nyító üzemképes. Az (n) és (m) kapcsoló­kat természetesen összekötjük egymással. 0 hogy a fordított rákapcsolás lehetőségét kizárjuk. Mint már említettük, a kompenzációs tekercs, mely a rotort és a vele körülfutó keféket az egyenirányítónak terhelésével 5 az üres járásihoz képest arányosan vissza­forgatja, a statoron van elrendezve. Mivel a mótor bizonyos vonó erejének létesítésé­hez a rotornak bizonyos átmérővel és hosz­szal kell bírnia, miáltal a statortekercs 10 mérete lényegében szintén adva van, az a hátrány lép fel, hogy a stator, a kompen­zációs tekercs elhelyezése folytán, szük­ségtelenül megnövekszik. Ezt a hátrányt a találmány azáltal küszöböli ki, hogy a 15 kompenzációs tekercs a rotoron van elren­dezve, mimellett az egyenáramú körbe van beiktatva. Ezen elrendezés folytán a sta­tor horonynyílásai kisméretűek lehetnek, minthogy éppen a kompenzációs tekercs 10 vastag drótjainak bevezetése válik feles­legessé. A 3. ábra a találmány szerinti elrende­zés vázlatát szemlélteti. (j) a kettős T-vasmag, (k) a rövidzárási S5 tekercs, (g"2) az egyenáramtól átjárt kom­penzációs tekercs. Ez utóbbi vagy a kettős T-vasmag tengelyében (teljes vonallal raj­zolva), vagy pedig ezen tengelyhez képest eltoltan lehet elrendezve (pontozott hely­feo zet). Minthogy a (g2) tekercs elterelő ereje arányos a rajta átfolyó egyenáramnak (az egyenirányító terhelésének) és a mező erősségnek szorzatával, mely mezőerősség £5 viszont a hálózati feszültséggel arányos és így csökkenő hálózati feszültségnél a mótor vonóereje a kompenzációs tekercs elterelő erejének mértékében csökken, a keféknek az üresjáráshoz képest való el-50 forgása arányos és független a hálózati feszültséggel, illetve feszültségtől. Ha a kompenzációs tekercset a kettős T-vas tengelyében rendezzük el (teljes vo­nal), akkor az a hátrány léphet fel, hogy 55 az egyenáramú oldalon fellépő rövidzár­latoknál a synchronmótor a lépésből ki­esik. ami nem csupán erős szikrázással jár, hanem esetleg a polaritás változását is maga után vonja. Ezt a hátrányt már most könnyen azzal küszöbölhetjük ki, 60 hogy a kompenzációs tekercset nem a pó­lussaru közepében, hanem a tengelyhez ké­pest eltolva és előnyösen több horonyra elosztva rendezzük el. Ezáltal elérhetjük, hogy a kompenzációs tekercs vezetői, a 65 motornak a billenési határhoz való köze­ledésének mértékében, gyengébb mező­erősségek körzetébe jutnak, ahol kevésbbé hatásosak. Az egyenáramú oldalon fel­lépő, rövid ideig tartó rövidzárlatok ek- 70 kor az egyenirányítóra nem fejtenek ki káros hatást. Szabadalmi igények: 1. Forgó egyenirányító, háromfázisú transzformátorral és háromfázisú syn- 75 chronmótorral, jellemezve oly járulékos tekercs által, mely terhelt egyenirányí­tónál a kommutálásnak a transzformá­tor szórása folytán szükséges késlelte­tését az üresjáráshoz képest, a syn- 80 chronmótorról önműködően eszközli. 2. Az 1. igényben védett egyenirányító kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a stator egy a transzíőrmátoráramtól át­járt, járulékos kompenzációs tekercset 85 hord oly célból, hogy a mótormező, a terheletlen egyenirányítónál elfoglalt pillanatnyi helyzetéhez képest, terhe­lésével arányosan visszaforgattassék és ezáltal a transzformátorszórás kompén- 90 záltassék. 3. Synchronmótor az 1., illetve 2. igény­ben védett egyenirányítóhoz, azzal jel­lemezve, hogy a rotor csupán oly rövid­zárási tekerccsel ellátott kettős T-vas- 95 magból áll, mely egyrészt a mótor be­kapcsolásánál a rotort annyira gyor­sítja, hogy a synchronjárásba behúza­tik, másrészt pedig járás közben csil­lapító tekercs gyanánt hat. 100 4. A 3. igényben védett synchronmótor kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a fegyverzet kettős T-vasmagja, egész­ben vagy részben, acélból készül oly célból, hogy a remanencia a mótor 105 üzemszünetein túl is fentartsa az ere­deti polaritást. 5. Synchronmótor az 1. igényben védett egyenirányítóhoz, azzal jellemezve, hogy a többrészű statorlemezek a (h) 110 pólussaruk alakjával bírnak egy hozzá­csatlakozó (i) nyúlvánnyal, mely nyúl­ványok az egymás után következő ré­tegekben különböző irányok felé mutat­nak. 115 6. Forgó egyenirányító háromfázisú transz­formátorral és háromfázisú synchron-

Next

/
Oldalképek
Tartalom