95549. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi annyagok vízteleítésére

amelynél a reakció létrejön és amely meleg ezen hőmérséklet emelkedésével lényegesen növekedik. Ezen természetes reakciók tanulmányo-5 zásából láttuk, hog> azok a halmazban a később leírandó módon jönnek létre és liogy azoknak hatása a halmazba bevezetett levegő által befolyásolható. Tekintettel arra, hogy a meleg levegő rendesen 10 az anyaghalmaz belső részébe vezettetik és onnan osztatik széjjel, ennélfogva az anyaghalmaz középső részében fokozatosan hevíttetik és gyorsan éri el a behatoló levegő hőmérsékletét, emellett azonban 15 több óra múlik el, míg a halmaz külső részei ugyanezen hőmérsékletet érik el. A mesterséges elpárologtatás eszerint az anyag középső részében uralkodó meleg által létesíttetik, mely fokozatosan 20 terjed a halmaz szélei felé a folyamat előrehaladása alkalmával. A halmaz hidegen maradó részei ez idő alatt a középső zónákban véghezmenő, fentemlített vegyi reakciók hatása alatt állanak. Az eljárás 25 folyamata alatt a középső részben levő zónák mindinkább kifelé helyeztetnek és lassanként kiküszöböltetnek, aszerint, amint a mesterséges elgőzölögtetés zónája kiterjed, miáltal a halmaz fokozato-30 san felmelegíttetik azokra a különböző hőmérsékletekre, melyeknél a reakciók már megszűnnek létrejönni. Tehát az exotermikus reakciók által létrejött oxidációmeleg elősegíti a halmaz felhevítését és 35 íumak mértéke főképpen a bevezetett levegő kezdeti hőmérsékletétől függ. A találmány tárgya szerinti víztelenítési eljárás lényegében abban áll, hogy a kezelés alatt álló anyag összetömörítését 40 ellenőrizzük és szabályozzuk és hogy a mesterséges szárítóközeg, mint pl. meleg levegő által előidézett természetes reakciók hatását elősegítjük és gyorsítjuk, mimellett a halmazba a meleg levegőt oly 45 hőmérséklettel, nyomással és mennyiségben vezetjük be, melyek úgy vannak megállapítva, választva és irányítva, hogy a víztelenítés mértéke a lehető legnagyobb legyen és az exothermikus reakciók ha-50 tása a lehető legelőnyösebben kihasználtassék. A meleg levegő kezdeti hőmérséklete olyan legyen, hogy a meleg levegő nedvességkivonó hatása a legtökéletesebben 55 kihasználtassák, amely nagyobb hőmérsékletnél lényegesen nagyobb, mint kisebb hőmérsékletnél, továbbá, hogy az exothermikus reakciók hatását is kihasználhassuk, mely akkor nagyobb és gyorsabb, ha magasabb hőmérsékletű levegőt © használunk. A magasabb hőmérsékletű levegő használatának előnye az alábbi fejtegetésből tűnik ki. Mesterséges elpárologtatásnál egy adott térfogatú és 82.5° C hőmérséklettel bíró 61 levegő által kivont nedvesség kb. tízszer nagyobb, mint az a nedvesség, amelyet 44° C hőmérséklettel bíró levegő képes kiválasztani. Tekintettel az exothermikus reakciókra, 93.5° C hőmérséklettel bíró 71 levegő hatása alatt termelt kémiai oxidációmeleg tizenötször nagyobb, mint a 38° C hőmérséklettel bíró levegő hatása alatt termelt meleg. Továbbá a batérikus hatás által termelt oxidációmeleg, mely 7 kb. 40° C-nál jön létre, folyton növekedik, míg csak a hőmérséklet kb. 51° C-ra növekszik. E hőmérséklet mellett a colibacillusok szervezete megszűnik működni és ezen utóbbi hőmérséklet felett a kale- & faktor baeillus fejlődik, mely azonban 70° C-nál megszűnik működni. E hőmérsékleten túl csakis kémiai oxidáció jön létre. A respirációból keletkező oxidációs meleg akkor szabadul fel, ha a hőmérsék- 8. let 49° C-ra emelkedik. E hőmérsékletnél a növény elhal és a respiráció megszűnik. Azonban a hőmérsékletet nem szabad oly mértékben emelni, hogy az a kezelt anyagot károsan befolyásolja, illetve a vég- 91 terméket elrontsa. Eszerint a meleg levegő alkalmas hőmérsékletének megállapítása a különböző anyagokra nézve az előző fejtegetésből adódik ki. így tehát például nagy felületű 9, táptakarmánynál, mint például szénánál, a kívánt eredményt érjük el 71—93° C kezdeti hőmérséklet alkalmazásával, míg olyan magvaknál, melyek nagy hőmérsékletnél megrongálódnak, mint pl. ga- K bona, kieliéigítő eredményt kapunk 54—68° C kezdeti hőmérséklet alkalmazása jnellett. Azonban bizonyos gyökereknél és olyan termékeknél, amelyek a magasabb hőmérséklet által károsan nem befolyá- 11 soltatnalc, a kezdeti hőmérséklet az illető anyag természete szerint magasabbra, pl. 93—115° C-ra is emelhető. Az esetben, ha a levegő kezdeti hőmérséklete a fenti értékeknél kisebb, akkor a levegő izzasztó- 1 képes tulajdonsága aránytalanul csökken és az exothermikus reakciók előnyösen ki nem használhatók. Az esetben, ha a fentemlített kezdeti hőmérséklettel bíró meleg levegő használ- 1: tátik, akkor a különböző exothermikus reakciók az egyes központos zónákban a lehető legjobban elősegíttetnek és gyorsít-