95549. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi annyagok vízteleítésére

— 3 -tatnak, a mesterséges elpárologtatós belső zónájában a vegyi oxidációk fejlesztetnek, a respiráció a halmaz külső felületéhez közelfekvő zónában történik, míg a 5 baktérikus hatás a vegyi oxidáció és a respiráció zónái között megy végbe mindaddig, míg az eljárás alatt ezek az exotnermikus reakciók tökéletesen meg nem szűnnek. 10 A halmazba bevezetett meleg levegő eredeti térfogata függ a halmaz nagyságától és olyan legyen, hogy a maximális nedvességtartalmú anyagnál a fentjelölt hőmérsékleteknél előkondenzáció létre ne 15 jöjjön. A legtöbb esetben 31.5—40.5 m3 anyaghoz 81—108 m3

levegő térfogat szükségeltetik percenkint. Amennyiben aránylag kevesebb levegő használtatnék, akkor a tűlnagy nedvesség folytán a halmaz 20 külső részein előkondenzáció állana elő és azonkívül az oxidáció hatása nem használtatnék ki előnyösen a levegőben lévő oxigéntartalomnak megfelelőleg. Ha viszont a térfogat nagyobb és a hőmérsék-25 let alacsonyabb, akkor a víztelenítés mérve hátrányosan befolyásoltatnék. A bevezetett meleg levegő kezdeti fe szültsége olyan nagy legyen, hogy a halmaz összetömörítése a lehető leggyorsab-30 ban eszközöltessék és megfelelő térfogat vezettessék be a kívánt összetömörítésnek megfelelően. Midőn a halmaz az eljárás kezdetében a levegő által bevíttetik, a halmaz a levegő áthatolásával szemben 35 ellenállást fejt ki, azonban, amint az eljárás előrehalad és az anyag fokozatosan száríttatik, ez ellenállás csökken, még pedig az összetömörítés arányában, de viszont növekszik aszerint, amint az eljárás 40 folyamán különböző elválasztott nedvességek eltávolítása válik szükségessé. Miután a meleg levegő bevezetése egy hevítőkészüléken át eszközöltetik, az anyagba való benyomása pedig motorikus erővel 45 hajtott légsűrítővel, az összetömörítés következtében előálló ellenállásváltozásoknak megfelelően változó motorikus erő igényeltetik, hogy a halmazba helyes mennyiségű meleg levegő nyomassék, 50 úgyhogy a meleg levegő térfogata és hőmérséklete e változásoknak feleljen meg. A térfogat és hőmérséklet ezen változásai rendes körülmények között aránylag csekélyek és ellenőrizhetők valamely mérő-55 készülékkel, mely a kezdeti nyomás túllépését meg nem engedi. A kezdeti nyomás bizonyos mértékben függetlenül az előző felismeréseiktől, még az anyag nedvességtartalmától is függ és nedves anyagoknál nagyobbnak kell 60 lennie, mint száraz anyagoknál, még pedig a nedvességtartalom százalékos arányának megfelelően. A legtöbb esetben kielégítő eredményt érünk el, ha a légsűrítő hajtására 12—20 lóerejű mótoflt 65 vagy gépet használunk, továbbá, ha a vezetékben a kezdeti nyomás nagysága vízoszlopra vonatkoztatva 40—75 mm. és ily nyomás mellett a halmazba vezetjük. Ha az összetömörítésből keletkező változá- 70 sok olyanok, hogy a megadott nyomások alsó vagy felső értéke szükség nélkül túllépetnek, akkor a légsűrítő hajtó ereje is megfelelően változtatandó, hogy a nyomás a megadott határok között marad- 75 jon. Az esetben, ha nagyobb lóerejű motort használunk, vagy pedig nagy teljesítőképességű melegítő készüléket, akkor a nyomás, pl. 100 mm.-iig emelhető és ennek megfelelően a térfogat is nagyobbí- 80 tandó. Ha a kezdeti nyomás lényegesen kisebb, mint a fenti nyomások alsó határértéke, akkor az összetömörítés növekedése folytán a levegő térfogata megfelelően csök- 85 ken, úgyhogy előkondenzáció áll elő. Az összetömörítésnek ilyen növekedése azonkívül hátráltatja a levegőnek a halmazon át való elosztását és a halmaz víztelenítése, valamint az egész eljárás, mely 90 lényegében mindezek a tényezők és állapotok helyes arányától függ, nem volna tökéletes. Az eljárás eredményes volta lényegesen növeltetik, ha magas hőmérséklettel bíró 95 és csekély százalék nedvességet tartalmazó levegőt használunk és azt egyenletesen elosztva vezetjük a halmazba. Szabadalmi igények: 1. Eljárás növényi anyagok vízteleníté- 100 tésére, jellemezve azáltal, hogy a víztelenítendő anyaigot halmaz alakjába tömöri tjük, azután a víztelenítendő anyag minőségéhez képest oly hőmérsékletű és térfogatú levegőt vezetünk 105 nyomás alatt a halmazba, melynél az anyag víztelenítése mellett az exothermikus reakciók kihasználhatók. 12. Az 1. igénypont szerinti eljárás egy foganatosítási módja nagy felületű 110 takarmányok, pl. széna víztelenítésére, jellemezve azáltal, hogy a meleg levegőt az anyagba 71—93° C kezdeti hő mérséklettel vezetjük. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás egy 115