95357. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító égési erőgépek számára

Megjelent 1939. évi december hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI jKHffi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95357. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Elgázosító égési erőgépek számára. Taeconi Guido gyáros Firenze. A bejelentés napja 1927. évi január hó 22-ike. Olaszországi elsőbbsége 1926. évi február hó 8-iks. A jelen találmány égési erőgépek számára való elgázosítóra vonatkozik, mely a tüzelőanyag és a levegő keverékének összetételét önműködően állandóvá teszi. 5 tekintettel azon sebességre, töltésre és terhelésre, melynek a mótor alá van vetve, még pedig mindennemű kézi szabályozás mellőzésével. Emellett az elgázosítónak módosított ki -10 viteli alakja a motornak könnyű, újbóli indítását engedi meg, egy kézzel szabályozott szerkezet pedig lehetővé teszi a barometrikus nyomásváltozások egymásutánjának szabályozását, azon változó 15 magasságok arányában, melyekben a mótor jár. A találmány alapját képező elvnek és annak a jobb megértésére, mily módon érünk el állandó elegyet a motornak bár-20 mely sebességénél vagy terhelésénél és főleg repülés közben elfoglalt tetszőleges magasságánál, célszerű lesz rámutatni arra a körülményre, hogy a normális elgázosítóban tüzelőanyagfelesleg lép fel, 25 ha a mótor gyorsan jár, lassú járással viszont tüzelőanyaghiány észlelhető az elegyet alkotó anyagok különböző természeti* folytán, mely anyagok egyike cseppfolyós (a tüzelőanyag), másika pedig gáznemű 30 (levegő). A jelen találmány ezt a hátrányt kiküszöböli, minthogy az elgázosító eléri azon kitűzött célját, hogy két gázalakú áramot létesít, melyek egymást kiegészítőlég sza-85 bályozzák, úgyhogy teljes kiegyenlítődés és ennek következtében a legnagyobb mértékben egyenletes elegyet kapunk. A mellékelt rajzok a találmány tárgyának két példaképeni kiviteli alakját szem-40 léltetik. Az 1. ábra a találmány szerinti elgázosifó vázlatos keresztmetszete. A 2. ábra ugyancsak vázlatosan oly szerkezetet tüntet fel nagyobb léptékben, mely az elgázosító önműködő voltának 45 megtartása mellett, tüzelőanyag megtakarítással jár. A 3. ábra a 2. ábra szerinti szerkezetnek nagyobb léptékű vázlatos képe, a 2. ábrához képest I80°-kal elforgatott rúd- 50 dal. A 4. ábra az elgázosító egy másik kiviteli alakjának ugyancsak vázlatos rajzát személteti. Mint az 1. ábrából kitűnik, a találmány 55 szerinti elgázosítónak állandó felszínű, szokásos (a) úszótokja az elgázosítónak célszerűen hengeres (b) kamrából álló testével van összekötve. Ebben a kamrában a (c) fojtószelep és (d) Venturi-cső van el- 60 rendezve és a kamrát (e) szabályozó légsugár járja át, melyet primér körnek vagy vezetéknek fogunk nevezni. Az (e) légsugár egyik vége az atmoszférával közlekedik, másik vége pedig az (f) keverő- 65 kamrába torkol. A (g) vezetékbe, melyet szekundér vezetéknek nevezünk, áramlik, be a (h) fecskendező szájcső útján betáplált tüzelőanyag. A (g) szekundér vezeték egyik vége, az (i) diafragma útján, az 70 atmoszférával közlekedik, másik vége pedig az (f) keverőkamrába torkollik. Az (e) légsugarat azért nevezzük szabályozó sugárnak, mert sajátos alakja, valamint a Venturi-csőhöz és a (g) vezeték- 75 hez képest elfoglalt helyzete folytán, tényleg saabályozólag hat a (g) vezetékből kiáramló dús keverék kifolyásának mikéntjére. Az (e) sugár útján beszívott levegő-