95357. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító égési erőgépek számára
aek egy része ugyanis egyenesen folytatja útját a (d) Venturi-csőbe, másik része azonban a Venturi-eső előtt elrendezeti (íl) kúpi el ületbe ütközvén, az (f) keverö-5 kamrában örvénylő mozgást létesít, melynek hatására a depresszió és ennek következtében a (g) vezeték teljesítménye is változást szenved oly módon, hogy a (g) vezetékből való kiáramlás mikéntje vál-10 tozik az (e) légsugárhoz képest és így a két kör teljesítményének növekményei tekintetében, különböző mótorsebességeknél különbséget fogunk kapni, miáltal teljes kompenzálást érünk el. 15 A mótor gazdaságos járásának biztosítására hivatott készülék, mely csupán a sugár szállítmányának befolyásolásával működik, a 2—3. ábrákban nagyobb lép tékben van szemléltetve és (q, r, t, u, v) 20 betűkkel van jelölve. Ezt a készüléket alább a működési mód nyomán ismertetjük. A tengelye körül elforgatható (q) rudacska hosszirányú (v) csatornát tartai-25 rnaz, mely a (g) vezetékkel az (s) furat útján közlekedik. Az (s) furat az (r) rudacska megfordításával úgy irányítható, hogy vagy a (g) csövet átjáró folyadékszálak mozgási irá-30 nyában (3. ábra), vagy pedig az ezzel el lentétes irányban van elhelyezve (2. ábra). A 3. ábra vizsgálata azt mutatja, hogy akkor, amikor az (s) furat a folyadékszálak haladási irányában van elhelyezve, 35 akkor a folyr adék a (t) nyíláson behatol és a nyíl irányát követve, a (v) csatornán áthalad és az (s) furaton át ürül ki a (g) vezetékbe. Ha azonban a rudacska a 2. ábra sze-40 rinti helyzetébe van elforgatva, vagyis amikor az (s) furat a folyadékszálak irányával ellentétes irányú, akkor az (s, t) nyílásokon át beáramló folyadékszálak a nyilak irányát követve, az egymással pár-45 huzamos (v, r) csatornákban haladnak, majd a (h) szájcsővel szemben fekvő csatornán át felszállva, az (u) furatokon át kiáramolnak és a sugárra akként hatnak, hogy az erre ható depresszió csökken és 50 ennek következtében az általa szállított mennyiség is csökken. A minimális járást valamely égési motorok karburátorainál szokásos szei'kezet biztosítja. 55 A mótor lassú járásánál a vezetékek tüzelőanyaggal vannak megtöltve, melyet a tüzelőanyagnak az úszótokban elfoglalt szintjéhez képest bizonyos mélységben levő sugár szolgáltat. A fojtószelep kissé hirtelen nyitásánál a 60 dynamikai nyr omás a (q) rudacska állásához képest, vagy csupán a (t) vagy pedig a (t, s) furatokon hatol át és a vezetékeket megtöltő tüzelőanyagot ily módon arra készteti, hogy az egyr ik és a másik 65 esetben is, a nyilak által megállapított irányt kövesse: ily módon oly tüzelőanyagfelesieg beszívása válik lehetővé, mely- a gyors járást biztosítja. A 4. ábra az 1. ábra szerinti elgázosító- 70 nak szerkezeti változatát szemlélteti. Ezen módostított kiviteli alaknál is feltalálható a (g) vezeték, melyben dús elegy képződik, az (e) szabályr ozó légsugár, az (f) keverő kamara és a (d) Venturi-eső. 75 Ebben az esetben a túl dús, de tartalmának állandósága tekintetében az (e) szabályozó sugár által már redukált elegy a (dl) Venturi-eső szűk részébe áramlik, ahol mint a nyilak mutatják, a levegővel 80 keveredik. A működési mód egyébként azonos az 1., 2. és 3. ábrák nyomán ismertetett működési móddal. Magától értetődik, hogy a rajz csak példaképem kiviteli alakokat mutat, me 85 lyek szerkezeti részleteik tekintetében sokféleképen módosíthatók. Szabaduimi igények: 1. Injektor-rendszerű elgázosító, melynél az elegy öszetétele a mótor bármely se- 90 bességénél állandó, jellemezve közös (f) keverőkamrába torkolló két (e, g) vezeték által, mely kamrát (b) fővezeték, (d) Venturi-eső és a levegőt, illetve szegény* elegyet szabályozó, az (f) kam- 95 rába torkolló (e) csatorna, alkotja, továbbá egyr a Venturi-cső előtt kúpos (fl) ütköző felület által, melybe az (e) csatornán átmenő közeg egy része beleütközik, miáltal örvénylő mozgás léte- 100 sül az (f) kamrában, mely a (g) veze-1 ékből kiáramló közeg kiöinlésének mikéntjét az (e) csatornából kiömlő közegéhez képest befolyásolja, úgyhogy az (e) és (g) vezetékek által szállított 105 mennyiségek növekményei tekintetében eltérések lépnek fel. 2. Az 1. igényben védett elgázosítónál a
