95260. lajstromszámú szabadalom • Egyenáramú gép mellékzárlatú és főáramkörű gerjesztéssel

31 eljelent 1929 929. évi december hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95260. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Egyenáramú gép mellékzárlatú és főáramkörű gerjesztéssel. A. E. G.-Union Elektrizitáts-Gesellschaft cég- Wien. A bejelentés napja 1927. évi jnnins hó 30-ika. Ausztriai elsőbbsége 1927. évi április hó 16-ika. Az egyenáramú gépek bizonyos fajtájánál, különösen az elektromos hegesztésnél a fényív létesítésére szolgáló gépeknél az a követelmény merült fel, hogy az áram 5 az üzemi feltételek mellett, tehát rövidzárlat és normális ívhosszal való dolgozás között csak korlátolt mértékben változzék, mert jó hegesztési .eredményt csak ekkor lehet elérni. Ezen követelménynek tudva-10 levőleg sem tiszta mellékzárlat jellegű, sem pedig series jellegű egyenáramú gé pek nem felelnek meg, mert az üzemszerű kapocs-rövidzárlatnál az áram az első esetben zérussá válik, a második esetben 15 pedig az áramerősség túlságosan megnövekszik. Az ellenkompoundtekercseléssel ellátott, idegen gerjesztésű mellékzárlatú gép nél a rövidzárlati áram korlátolt és az 20 áram-feszültségkarakterisztika körülbelül az 1. ábrán láthatónak felel meg. Vala mely meghatározott, a mellékzárlatú sza bályozó útján beállított (el), illetve (e2) üres járási feszültségnek az (iKl), illetve 25 (iK2) rövidzárlati áram felel meg. A ter helési görbéknek a két végpont közötti lefolyása a gépnek egyszer és mindenkorra megadott méreteitől függ ós üzem közben nem változtatható. 30 A hegesztésnél támasztott követelményeknek különösen az úgynevezett Krá mer-féle gép felel meg (lásd a 37818. száinú osztrák szabadalmat), mely az el lenkompoundtekercselésen kívül még egy 35 idegen gerjesztésű és egy második, önger jesztett mellékzárlatú tekercseléssel van ellátva. Ezen gépnél a fent említett géppel szemben minden rövidzárlatú áramhoz az üzem közben történő szabályozás segélyé 40 vei bizonyos számú, különböző lefolyású áram-feszültségkarakterisztikát kapha tunk, mini ez a 2. ábrából látható, ahol is egyazon (iK) rövidzárlati áramnak egy mástól teljesen eltérő (el, e2, e3) iiresjá 45 rási feszültségek felelnek meg. A rövidzárlati áram beállítása emellett az idegen gerjesztés szabályozásával történik, míg a feszültségi görbék lefolyását az öngerjesztés beállításával szabályoz- 50 zuk. A két szabályozási folyamat egymástól függetlenül történik. Azáltal, hogy úgy az áramerősséget, mint a feszültségi görbék alakját szabályozhatjuk, a hegesztési üzemben az áramerősséget az elektro- 55 dák átmérőjéhez és a hegesztendő munkadarabok húsvastagságához, az áram-fe szültségkarakterisztikával pedig az elektróda anyagához és a hegesztési módhoz messzemenően alkalmazkodhatunk. Emel 60 lett elkerülhetjük azt is, hogy — az egyszerű ellenkompoundált és egyéb gépek kel ellentétben — az áram megszakításá.nál bekövetkező nagymértékű feszültségnövekedés folytán túlságosan hosszú 65 íényívek keletkezzenek. A leírt gép hátránya azonban az, hogy idegen gerjesztést igényel. Ez hátrány, mert ha idegen áramforrás nem áll reit delkezésre, a gerjesztőgép felállítása vagy 70 hozzákapcsolása külön költséggel jár. A találmányt már most oly gép képezi, mely mellékzárlatú és főáramkörű tekercselésének sajátos kapcsolása folytán ugyanolyan messzemenően beállítható 75 aram-feszültségkarakterisztikával rendelkezik, mint amilyen a Krámer-féle gép-