95260. lajstromszámú szabadalom • Egyenáramú gép mellékzárlatú és főáramkörű gerjesztéssel

_ 2 — nél idegen gerjesztéssel érhető el, emellett azonban idegen gerjesztést nem igényel. A 3. ábra négysarkú kivitel feltéteieaese melleit a találmány szerinti tekercselések 5 elrendezését és kapcsolását tünteti M. A gép sarkain az (1, 2, 3, 4) tekercsek bői álló mellékzárlatú tekercseléssel és az (5, 6, 7, 8) tekercsekből álló kompouudte­kercseléssel van ellátva. Az (1, 2, 3, 4) 10 mellékzárlatú tekercsek szokásos módon vannak kapcsolva, úgyhogy szabálysze ríien váltakozó mágneses polaritást hoz­nak létre. Ezzel szemben az (3, G, 7, 8) kompoundíekercsclések úgy vannak kap-15 esolva és azokon az áram úgy halad at, liogy két, szomszédos pólusokon, levő te­kercselés ugyanazt a polaritást hozza létre, mint a mellékzárlatú tekercsek, míg a másik két tekercselés ezzel ellentétes 20 polaritást létesít. így pl. az (1, 2, 3, 4) mellékzárlatú tekercsek az (N) és (S), az (5. 6. 7. 8) kompoundtekercsek pedig az ín) és (s) polaritásokat hozzák létre, ha mindkét tekercselésen, az áram a nyilak 25 által jelzett irányban halad át. A leírt gép működése a. következő: Ha a (9) és (10) főkapcsokat rövidrezár­juk, akkor a mellékzárlatú tekercselés árammentes, minthogy végein feszültség-30 különbség nem áll fenn. Ha a csévék menetszáma és a mágneses körök ellenállása a négysarkú fegyverzet­tekercselésnek mind a négy pólusán egyenlő, akkor a kompoundtekercseles 35 sem létesíthetne a kapcsokon hatásos fe­szültséget, minthogy annak négy pólusa a leírt kapcsolási mód folytán kétsarkú me­zőt képez. Ha viszont az (1) és (2) mellékzárlatú 40 tekercsekkel azonos értelemben ható (5) éa (6) kompoundtekercseknek, pl. nagyobb menetszámot adunk, mint a két ellenkező értelemben ható tekercsnek, akkor a kom poundtekercselésen való áramátmenetnél 45 a keféken feszültség lép fel, mely rö­vidrezárt főkapcsok esetében rövidzárlati áramot hoz létre. Ezen áram erőssége a kompoundtekercspárok magnetomótorikus ereinek, illetve menetszámainak különö­sévé tol függ és azt a mágneses körben fel- 50 lépő telítési áilapot határolja. Ha mái' most a, kapcsokon létesített rö­vidzárlatot külső ellenállással helyettesít­jük, akkor ezáltal a főáram gyengül, de a mellékzárlatú szabályozó útján való keliö 55 kiegyenlítés segélyével újra az előző rö­vidzárlat] értékre növelhető (lásd a 2. áb­rán az (i2) pontot). Abban az esetben, ha kisebb, illetve na­gyobb mellékzárlatú áramot állítunk be, 60 akkor kisebb, illetve nagyobb (il), illetve (i3) főáramerősséget kapunk, mint a rö­vidzárlatnál. A különböző rövidzárlali gerjesztéseknél ekkor nyitott külső áram­körnél az (el. e2, e3) üresjárási feszültsé- 65 gek felelnek meg. Az egyik fél kompound.­tekercselésnek a másik tekercselésfél fe­letti túlsúlyát, mely a rövidzárlati árain, eléréséhez és beállításához szükséges, a leírt -elrendezés helyett más, magukban 70 véve ismert rendszabályok útján is elér­hetjük, így pl. a kefék eltolásával, a pólu­sok erővonalútjában különböző mágneses ellenállások elrendezésével, a kompound­tekercseles egyik felének szabályozható 75 shuntölésével, különböző szóródásnak a pólusok közötti beállításával stb. A leírtak értelmében az ismertetett mó­don kapcsolt géppel ugyanúgy, mint az idegen gerjesztésű Krámer-géppel üresjá- 80 rás és rövidzárlat között a rövidzárlati áram erősségének és a.z áram-feszültség­görbe lefolyásának egymástól független szabályozását érhetjük el, anélkül, hogy ehhez idegen gerjesztés volna szükséges. 85 Szabadalmi igény: Egyenáramú gép mellékzárlatú és fő­áramkörű gerjesztéssel, azáltal jelle­mezve, hogy a mellékzárlatú tekercse­lés csévél normálisan, szabályszerűen 90 váltakozó polaritás értelmében van­nak kapcsolva és hogy a. főára-mú te­kercselés -a pólusok egy részét a mel­lékzárlatú tekercseléssel azonos, azok másik részét pedig ellentétes értelem- 95 ben mágnesezi. 1 rajzlap melléklettel. Fall.'ifi nyomda. Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom