95221. lajstromszámú szabadalom • Fékberendezés járművek és vonatok számára

úgy lehet összekötve, hogy a fékek attól a depressziótól függetlenül lazíthatok, melyet az égési erőgép pillanatnyilag fejleszt. 5 A találmány szerint továbbá a fék- és fékmegeresztő szerkezetnek működésbe lépését és működésen kívül helyezését vezérlő elosztó rendkívül kedvező módon képezhető ki azáltal, hogy elcsúsztatható 10 szervvel szereljük fel és hogy az egyik mozgási irányban az atmoszférával való közlekedést szabályozó elzáró szervet, a másik irányban pedig a depressziós térrel való összeköttetés vezérli. Ez az elcsúsztat -15 ható szerv előnyösen oly membránnal van összekötve, mely az egyik oldalon az atmoszférikus nyomás, a másik oldalon pedig a fékmegeresztő hengerben uralkodó depresszió hatása alatt áll. Emellett ez az 20 elcsúsztatható szerv egyrészt az atmoszférikus nyomás ellenében működő rúgó húzó- vagy nyornóhatásának lehet kitéve és másrészt a fékeknek kézzel vagy lábbal működtetett vezérlőemelőjéhez to-25 vábbi rúgó közbeiktatásával csatlakozhat. A mellékelt rajz a találmány tárgyának több példaképem foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1. ábra égési erőgéppel meghajtott jár-30 művel kapcsolatban, vázlatosan mutatja a találmány alkalmazását. A 2. ábra több járműből álló vonaton tünteti fel a találmány szerinti szerkezetet. A 8—4. ábrák a 2. ábra egy szerkezeti rész-85 letének vázlatai. Az 5. ábra pótlékos fékmegeresztő tartályoknak alkalmazását tünteti fel a találmány szerint felszerelt vonatnál. Az 1. ábra szerinti kivitelnél a rajzban 40 közelebbről nem szemléltetett fékrudazat, a (4', 5') differenciál-dugattyúval a (76) harántgerenda útján van összekötve. A (4', 5') differenciál-dugattyút a (6) tartályból jövő és az (5') dugattyúrészre ható 45 nyomófolyadék állandóan a fékezési helyzetbe mozgatja. A fékek lazítását azáltal érjük el, hogy a (2) vezeték útján depresz-Kxiot létesítünk a (3) hengerben, melyben a (4') dugattyú mozog. A (2) vezeték eí-50 osztó közbeiktatásával csatlakozik a motor (1) csővezetékéhez, még pedig a közbeiktatott (1) vezeték és a (71) tartály útján. A (71) tartály és az (1) szívóvezeték között önműködő (72) szelep foglal helyet, 55 mely fészkéhez szorul, mihelyt az (1) szívóvezetékben uralkodó depresszió a (71) tartályban uralkodó depressziónál kisebb lesz. A (71) tartály az (1') összekötő vezeték felvevő terének megfelelő növelésével is létesíthető. 6 A (72) szelepnek alkalmazása a találmány szerint meggátolja az (1) szívóvezetékben uralkodó depresszió csökkenésének az (1') és (2) vezetékekbe való átvitelét. Az ezen vezetékek közé iktatott elosztó- 6 nak elcsúsztatható (73) szerve van, mely felfelé mozgásnál a (7) szelepet nyitja, mely a (71) vezetékkel való közlekedési létesíti és a (28) zárórúgó hatása alatt áll. A (73) szerv lefelé mozgásánál a (7) 7 szelepet zárja és a (33) rúgó hatása alatt álló <8) szelepet nyitja; ez utóbbi helyreállítja a (2) vezetéknek az atmoszférával való összeköttetését. A (73) szerv mozgása a (74) lengő emelő segélyével vitetik 7 át a (7, 8) szelepekre azáltal, hogy ezeknek rúdja-ira hat. A (73) szerv emellett a (32j membránnal van összekötve, melynek egyik oldala atmoszférikus nyomás alatt áll, míg másik oldalára a (3) hengerben 8 uralkodó depresszió hat. A (29) rúgó a (73) szervet felfelé mozgatni törekszik és a (24) lábítós emelő a (74) rúgó közvetítésével hat a (73) részre. A. fékberendezés egyes részeinek az 1. 8 ábrában szemléltetett helyzete a fékek lázi tilsának felel meg. Ha a (24) lábítós emelőt az óramutató járásával ellentétes irányban mozgatjuk, akkor az elcsúsztatható (73) szerv kissé süllyed, úgyhogy a 9 (7) szelep záródik; ennek következtében a (74) lengő emelő a (8) szelepet megemeli, amikor is levegőt áramoltat a (2) vezetékbe és a (3) hengerbe. Ennek hatására a (4', 5') dugattyúk, melyek a (6) tartály fl nyomóközegének hatása alatt állnak, a berajzolt nyíl irányában lefelé mozognak, miközben a fékrudazatot a fékezés értelmében elállítják. A levegő beáramlása következtében a (3) hengerben és a (2) veze- 1 tékben uralkodó depresszió csökken, arai a (73) szerv megemelését vonja maga után, mely szerv az ezen nyomásváltozás által befolyásolt (32) membránnal van összekötve. A (8) szelep visszatér 1 fészkéhez és a fékek egyrészt a (6) tartályban és másrészt a (3) hengerben uralkodó nyomások közötti különbségtől függő nyomással szór itta ínak hozzá a kerékkoszorúkhoz. A (24) lábítós emelőnek l ugyanabban az irányba)! való további állítása újból levegőt áramoltat be, ami a féknyomás növelését vonja maga után. A (75) rúgó emellett annál nagyobb mértékben fog öszenyomódni, minél inkább nö- 1 vekszik a (3) hengerben uralkodó nyomás. Ha a (24) lábítós emelőt az óramutató já-