95157. lajstromszámú szabadalom • Eljárás topographiai téreképek készítésére

— 2 — elkerülhetetlenek a felsorolt műveletek -•- jól megkülönböztetenclő az ismert eljá­rásoktól, főként azon ismérve folytán, mely szerint a stereoskopikus lemezpáro-5 kat vízszintességük tekintetében úgy kor­rigáljuk, hogy a lemezpárok közös pont­jainak relatív magasságát állapítjuk meg és a lemezeket az azokon látható ezen pontok kiszámított parallaxisaitól való 10 eltérések kiigazítása végett levetítjük. Ez a művelet minimális terepfelmérést ige­nyel és a levetítésnél a legnagyobb pon tosságot biztosítja. Uj művelet az is, hogy a stereoskopikusan megállapított kontur-15 vonalakat közvetlenül a levetített leme­zek egyikén rajzoljuk be s ezeket a vona­lakat lépték szerint helyesbítve visszük át az ortographikus vázlatra, valamint ú,j az is, hogy stereoskopikusan állapítjuk 20 meg a lemezek mindegyikén a lemezpár másik lemeze középpontjának helyzetét,, s az így megállapított helyzetű pontokat használjuk fel a vázlat készítéséhez, ahe­lyett, hogy pótközéppontokat alkalmaz-25 nánk, amint az eddig szokásos volt. Az új eljárás lényege és jellemzői, amellyel a fenti célokat elérjük, legköny­nyebben az alábbi rajzok figyelembe vé­telével lesz megérthető, amelyeken az 30 1. ábra fényképészeti negatívok soro­zatát mutatja, amelyek a repülőgépről úgy vétettek fel, hogy ugyanazon terület különböző képeken és a képek más-más helyein látható, mimellett a különböző 35 képek mindegyike magában foglalja azt a pontot, amely a másik kép közepén fek­szik. A 2. ábra két különböző negatív képe, amelyek raitok kiválasztott és a jelen el-40 járáshoz felhasznált kiemelkedő pontokat tüntetnek fel. A 3. ábra egy mintalemez képe, amely a pontok helyzetére nézve pozitív, színre nézve pedig negatív jellegű, s amely egy 45 kiválasztott lemezpár főlemezéről készül és a pár másik lemezének helyes levetíté­sének elérésére használtatik fel. A 4. ábra vázlat annak feltüntetésére, hogy miként exponáltatik a 3. ábrabeli 50 mintalemez a főlemezről. Az 5. ábra a jelen eljáráshoz való haszná­latra alkalmas stereoskop vázlatos képe, egy kiválasztott lemezpár lemezein a va­lódi vízszintes vetületektől való eltéré-55 seknek megfigyelésére és amely továbbá alkalmas a kontúrvonalaknak a stereos kopikus lemezpár levetített képein való megfigyelésére és megrajzolására. A le­mezpár, a stereoskopikus vizsgálathoz kellő beáilításban van feltüntetve. A 60 6. ábra a lemezpár főlemezéről készült mintalemezt és a másik lemez negatívjéí tünteti fel vázlatosan, valamint a kiiga zító lenyomatkészítőszerkezet részeii, amelynél a mintalemez szög alatt állít 65 ható be, hogy a negatív vetített képe úgy essék reá, hogy a kiemelkedő pontok or­dinátai a mintalemezen a középpontot és konjugált középpontot összekötő vonaltól való távolságban összeesnek a miritale- 70 mezen látható ugyanazon pontokkal ét egyben úgy, hogy ismeretes emelkedésű pontok paralaxisai helyesen tűnnek fel a mintalemezen. A 7. ábra vázlat, amely szög alatt hailo- 75 vetítősík képpontjainak helyzetváltozá­sait tünteti fel, összehasonlítva a vízszin­tes vetítősíkkal. A S. ábra a három kiigazított lemezt tűn teti fel, amelyekről vázlatmintalemez ke 80 szül. A 9. ábra a 8. ábrán feltüntetett lemezek­ről készített vázlatmiutalemez képe. A 10. ábra a í). ábrán látható vonalak se­gélyével készült vázlat képe. 85 (y—y) a kép közepén átmenő harántten­gely és (yl—yl) a lemezpár másik képé­nek konjugált középpontján átmenő, az említett haránt tengellyel párhuzamos vo­nal. 90 (1, 2, 3, 4) stb. jelzi az egymásután fel­vett, egymást fedő negatívokat. (Cl, C2, C3) stb. az egyes képek középpontjai, (cl, c2, c3) stb. pedig a konjugált középpon­tok, amint azok a többi képen feltűnnek. 95 (x—x) egy kiválasztott képpár közép­pontját és konjugált, középpontját össze­kötő vonal, amely megfelel a repülés irá­nyának és a képek hossztengelyének. (Al, A2, A3) stb. kiemelkedő pontok vagy 100 tárgyak, amelyek a kiválasztott képeken az (y—y) haránttengelyen, vagy annak közelében ós lehetőleg közel a képek felső és alsó széleihez látszanak. (B, Bl) stb. más kiemelkedőpontok vagy tárgyak, 105 amelyek a kiválasztott lemezpáron látha­tók és az alább leírandó célból vannak megjelölve. Az 5. ábrán (E) jelöli a stereoskop alap­lemezét, amelynek (El, El) vezetékei 110 vannak. Az (El) vezetékekben mozgat­ható (F) asztal (FI, FI) vezetékekkel bíi, amelyekben a (Gl, Gl) hosszvezetékekkel ellátott (G) asztal mozgatható. (H) és (Hl) forgóasztalágyak, amelyek egyike 11 :> (H) és (Gl) vezetékekben állítható, a mi­sik (Hl)) pedig a (G) asztalon van rög-

Next

/
Oldalképek
Tartalom