94978. lajstromszámú szabadalom • Segédforrással ellátott fékező szerkezet különösen járművekhez
alább leírandó módon a (10 ) nyíl irányában mozgatjuk el, akkor a (4) és (8) részek közötti közlekedés megszakad és a (8, 5) részek közötti közlekedés létesül s 5 így a (8) hengertér a nyomás alól tehermentesül, amikor is a nyomóközeg kizárólag a (7) hengertérben hat és a (2) dugattyút felfelé mozgatja. Az (x) segéderőforrás, (y) vezérművével együtt, a (13) 10 konzol segélyével van a jármű bármely alkalmas részén megerősítve. A féket működtető (z) alkatrész a feltüntetett foganatosítási példánál a (15) leklábítóból áll, melynek (16) agya a (17) 15 tengelyen van megerősítve. A (17) tengely (18, 19) csapágyakban van forgathatóan ágyazva. A (17) tengelyen három (21, 22, 23) emeltyűkarral ellátott (20) agy van lazán forgathatóan elrendezve. A (21) 20 emeltyűkar jobboldali végén (25) hasítékkal van ellátva, mellyel a (3) dugattyút'úd (26) csapja kapcsolódik. A (22) emel fcyűkar (27, 28) ütközőkkel van ellátva, melyek között a (15) féklábító szabad moz 25 gási köz meghagyásával, mozgathatóan van elrendezve. A (23) kar alkalmas (29) rudazatok útján hat a jármű fékjére, ill. fékjeire. A (15) féklábító és a (21) emeltyűkar között kapcsolóelemek vannak al-30 kalmazva, melyek csak a (15) lábító moz -gási pályájának meghatározott szakaszaiban viszik át a lábító mozgását a (21, 22, 23) emeltyűrendszerre. E kapcsolóelemek a feltüntetett foganatosítási példában (32) 35 rúgóból állanak, mely egyik, (33)-mal jelölt végénél a (15) féklábitóba, másik, (34) végénél fogva a (21) emeltyűkarba van beakasztva. A (32) húzórúgó előidézi azt, hogy a (15) féklábító engedékenyen, rúgó-40 zóan szorul a (27) ütközőhöz, mimellett a (32) rúgónak oly erősnek kell lennie, hogy az a (15) féklábító mozgását a (21) emeltyűkarra átvihesse és megfordítva-Az (s) kapcsolószerkezet mindenek-45 előtt a (40) emeltyűből áll, mely (41) agyánál fogva a (17) tengelyen van megerősítve, mely tehát mindig részt vesz a (15) féklábító mozgásaiban. A (40) emeltyűnek szabad, lengő (42) vége a (43) rúd köz-50 vetítésével a (4-5) emeltyűt hordja, mely kétkarú emeltyű gyanánt van kiképezve, ahol is az egyik emeltyűkar (46)-tal, a másik pedig (47)-tel van jelölve. A (43) rúd a (45) emeltyűvel, ennek (48) forgáspontjá-55 ban van összekötve. A (46) emeltyű (46')-nál csuklós összeköttetésben áll a (3) dugattyúrúddal, míg a (47) emeltyűkar (47') vége az (50) rúd útján az (51) szögemeltyűvel van összekötve, mely az (52) rúd segélyével az (y) vezérmű (10) tolattyúját működd 60 teti. Az (51) szögemeltyű a helytállóan elrendezett (54) csapágyban van ágyazva. A (45) emeltyű (48) forgáspontjához az (56) húzórúgó csatlakozik, mely (57)-nél a jármű valamely7 helytálló részébe van be 65 akasztva. Az (56) rúgó egyúttal arra is szolgál, hogy az egész fékezőszerlcezet a (15) féklábító felszabadítása után a nyugalmi állásba térjen vissza. A rajz a fékezőszerkezetet nyugalmi ál 7c lásában, a fék oldott állapotában tünteti fel. A (15) féklábító a (22) rúgó húzóerejének hatása alatt a (27) ütközőhöz szorul, míg az (x) segéderőforrás (2) dugattyúja legalsó állásában, a (10) tolattyú pedig 7* abban az állásban van, melynél a (4) bebocsátó rész útján beömlő nyomóközeg mindkét (7, 8) hengertérben egyenlően hat. Ha a fék, ill. fékek meghúzandók, akkor a (15) féklábítót a (p) nyíl irányában 8( mozgatjuk el. E mozgás a (32) rúgó közvetítésével n (21, 22, 23) emeltyűrendszerre, a (17) tengely közvetítésével pedig a (40) emeltyűkarra és az (s) kapcsolószerkezetre vivő- 8i dilc át, A (21, 22, 23) emeltyűrendszer ugyanazon mozgási irányban fordul el mindaddig, míg a féknek, ill. fékeknek fékpofái a fékdobhoz nem szorulnak. A (15) féklábító ezen mozgási fázisában a 91 mindkét oldalán ugyanazon nyomás alatt álló, tehát tehermentesített (2) dugattyú felfelé mozgattatik és ezzel az (x) segéderőforrás, éppen úgy, mint a fék, illetőleg fékek, az előkészítő fékezőállásba jut. Az 9 (y) vezérműre a (15) féklábító mozgása a szóbaníorgó mozgási fázisban számbavehető befolyást nem gyakorol. Minthogy ugyanis a (21) emeltyűkar hosszabb, mint a (40) emeltyűkar, ennélfogva a (46') 1 csuklópont nagyobb darabbal mozog felfelé, mint a (45) emeltyű (48) forgáspontja; a (45) emeltyű a mozgás ezen fázisának végén a rajzon eredményvonallal feltüntetett helyzetet foglalja el, ahol 1 is látható, hogy ezen emeltyűnek az (y) vezérműre ható (47') vége [a (60) nyíl irányában] oldalirányban akként tolódik el. hogy az (y) vezérmű, illetve a (10) vezérlő tolattyú gyakorlatilag véve nyuga- l lomban marad. Ekként tehát azalatt, mialatt a (15) féklábító lenyomása folytán a fékek és az (x) segéderőforrás az előkészítő fékezőállásba jutnak, a segéderőforrás (y) vezérműve nyr ugalomban marad és így 1 a nyomóközeg fojtása nem következik be. Attól a pillanattól kezdve, melyben a fékpofák a fékdobhoz szorulnak, a (23, 22,
