94965. lajstromszámú szabadalom • épcsős rostély, melynél az egyes rostélyrudak a rotély hosszirányában felváltva két csoportra vannak osztva és a rostély hosszirányában lengő mozgásokat végeznek
2 ízt az (A) csoportnál pedig y2 = R sín - ; a forgattyúk kezdő- és véghelyzetei függélyes vonalon képzelendők. A két csoport viszonylagos eltolódásai (y') az (y2—yl) kü-5 lönbséggel egyenlő, hozzáadva egy (C) állandót. y'=C+R sin 4j=r~ — r sin - — oj; itt az egyenlet jobboldala az (a) csoport felületén lévő tetszőleges pontnak az (A) csoport rostélyrúdjának végétől való 10 változó távolságát jelenti, mimellett (C) oly állandó, mely az (a) csoport rostélyrúdján lévő tetszőleges pont középhelyzetének való távolságával egyenlő, d y Ha a ^ első differenciálhányadost és a d2 y 15 -3—V második differenciálhánvadost vizsd t1 gáljuk, úgy meggyőződést szerezhetünk arról, hogy az imént említett távolság a (T) idő alatt, ha (r •< n R) n-szer maximummal és n-szer minimummal bír, 20 ahol is a maximumok és minimumok váltakozva következnek egymásra; itt az nérték a két rostélycsoport rezgésszámai közötti, fentebb már említett viszonnyal egyenlő ; ha azonban e viszony más-25 milyen, vagyis r^> n R, akkor a. maximumok és minimumok összege kisebb, mint (2n) és a különbség annál nagyobb, mennél nagyobb ír) az (nll)-hez képest. A 8—11. ábrákon és a 12—15. ábrákon a 30 rostélyrúd-hajtásnak két egymástól némileg" különböző változata van vázlatosan feltüntetve; ezen ábrák a két rostélyrúdcsoport ama viszonylagos helyzeteit szemléltetik, amelyekbe azok az (a) csoport 35 egy lengése folyamán sorban egymásután jutnak. A 8. és 12. ábrákon a két (a) és (A) csoport négy szomszédos rostélyriídja látható oldalnézetben; a 9. és 13. ábrák a ros-40 télyrudaknak harminchat (I-től XXXVI) helyzetét mutatják felülnézetben, amelyekbe a rostélyrudak az (a) csoport egy lengése folyamán sorban egymás után jutnak. 45 Mindkét változatnál az (a) csoport egy lengésére az (A) csoportnak kilenc lengése esik, úgyhogy tehát a viszony kilenccel egyenlő; a fáziskülönbség az (a) csoport lengésének kezdetén 18üc -kal egyenlő. Az 50 (a.) csoport kilengésének mértéke mindkét változatnál ugyanaz. A két változat között csupán az (A) csoport rostélyi'údjainak kilengése tekintetében van különbség, mely kilengés a 8—11. ábrák szerinti változatnál 2 i /2 -ször 55 nagyobb, mint a 12—15. ábrák szerinti változatnál; mindkét változatot azért tüntettük fel, hogy világosan látható legyen az a hatás, melyet az (A) csoport rostélyrúdjainak különböző kilengései a két cso- 60 port viszonylagos részeltolódásai tekintetében idéznek elő. A 11. és 15. ábrák a két csoport lengéseinek sinusoid görbéit szemléltetik; (s) az (a) csoport sinusoidja, (S) pedig az (A) 65 csoport sinusoidja. ~-nal a két csoport rostélyrúdjai közötti viszonylagos eltolódások görbéje van jelölve. A 11. ábrán jól láthatók a viszonylagos részeltolódásoknak már a 2. ábrán jelzett helyei, melyek- 70 nek (1) hossza változó. A 10. ábrán az - görbe még egyszer, rövidített hosszban van feltüntetve; e görbéből látható, hogy mindegyik félben három olyan pont van, melyeken részeltoló- 75 dások mennek végbe. A 14. és 15. ábrákon látható az a befolyás, melyet az (a) csoport lengéseinek rövid kilengése okoz a részeltolódások tekintetében; az (a) csoport lengésének 80 mindegyik felében csupán két oly pont van, amelyeken viszonylagos részeltolódások mennek végbe. A 9. és 13. ábrák lehetővé teszik, hogy az égési anyagnak a mellső rostélyrudak- 85 ról a rákövetkező rostélyru dakra való zuhanását, valamint a tüzelőanyagnak a hátsó rostélyrudakra való előrehaladását kövessük; ha a 8. és 12. ábrákon látható rostélyrudak végeit a (gl., g2, g3) betűk- 90 kel jelöljük és ha a szóbanforgó időköz tartama az (a) csoport teljes lengésének od része, akkor az (a2) rostélyrúd és az (Al) rostélyrúdnak (g2) vége az első időköz tartama alatt a rostélyrudaknak I. 95 és II. helyzetei között ellentétes irányú mozgásokat végeznek és az (a2) rostélyrúdon lévő tüzelőanyag jobb irányban tova tolódik a rúd (g3) vége felé, mivel ama rostélyrúd hossza, amelyen a tüzelő- 100 anyag fekszik, oly értékkel változik, mely a megadott időközben a két csoport saját kilengéseinek összegével egyenlő. Ekkor a tüzelőanyag egy része a szomszédos (A2) rostélyrúdra zuhan, melynek mozgása a 105 (g2) rúdvég mozgásával egyenlő irányú, az (a2) rostélyrúd mozgásával pedig ellentétes irányú. Könnyen meggyőződhetünk arról, hogy az időköz vége felé az (A2) rostélyrúd ama hossza, mely tüzelőanyag- 110 tói mentes, oly mértékben növekedik, mely
