94965. lajstromszámú szabadalom • épcsős rostély, melynél az egyes rostélyrudak a rotély hosszirányában felváltva két csoportra vannak osztva és a rostély hosszirányában lengő mozgásokat végeznek

— 5 -a két. csoport sa ját 'kilengéseinek összegével egyenlő, mimellett az (A2) rostélyrúdnak új, szabaddá váló felülete az (a2) felületről reája ömlött égési anyagot felvenni 5 képes. Ily módon tehát a megadott időközben az (a) csoport hatásos felületének hossza csökken, ellenben az (A) csoporté megnagyobbodik, vagyis ebben az időben a tüzelőanyag az (a) csoport rostélyrúd-10 jairól az (A) csoport rostélyrúdjaira megy át, amikor is a friss tüzelőanyag, mely az (a) rostélyrudakról lebukik, a szomszédos (A) rostélyrúdon újonnan szabaddá vált hatásos felületre fekszik fel, tehát nem ra-15 kódik már korábban ott lévő tüzelőanyagra; a második és harmadik időszak alatt a két csoport mozgása egyenlő irányú. Ez időben az (A) csoport középsebessége nagyobb lesz, mint az (A) csoport se-20 bessége, következésképen e két időszak tartama alatt az (a) rosté 1 yrúdcsop or t szabad felületének hossza oly mértékben növekedik, mely a két csoport kilengéseinek különbségével egyenlő, míg az (A) 25 csoporthoz tartozó rostélyrudak hatásos felületének hossza ugyanakkora mértékben kisebbedik, vagyis ebben az időben a tüzelőanyag az (A) csoport felületeinek (gl, g2, g3) végeiről az (a) csoport felüle-30 teire fog lebukni. Hasonló módon követhető a tüzelőanyag mozgása a további időszakok alatt, amikor is áttekintést kapunk egy teljes lengés tartamára. 35 Ha az (n) viszony törtszám, akkor a rostélyrudak viszonylagos eltolódása egymáshoz képest összetettebb, de a mozgások egymásutánja ugyanaz marad és bizonyos idő multán az egyes részeltolódá 40 sok meghatározott rendben ismétlődnek, A 16. ábrán mindkét (a) és (A) csoport sinusoidgörbéi láthatók arra az esetre, amidőn az (a) csoport egy teljes lengé sére az (A) csoportnak 7V2 lengése jut; a 45 hozzátartozó sinusoidok (s)-el és (S)-eJ vannak jelölve. Mint az ábrából látható, a fáziskülönbség az (a) csoport első lengésének kezdetén 9 = 0°, a második lengés kezdetén ellenben 180°; ennek követ' 50 keztében a viszonylagos eltolódásoknak (S) görbéi az első ós második lengés alatt egy mással nem egyenlőek. A 17. ábrán e görbék megrövidítve vannak feltüntetve s ea ábrából látható, hogy a két csoportnak 55 egész viszonylagos eltolódása nem egyenlő nagy és hogy az egyes részeltolódások kö zött is vannak különbségek. Az (a) csoport második lengésének be fejeztével a harmadik lengésre kerül a sor, mely éppen úgy, mint az első lengés, 60 © = 0° fáziskülönbséggel kezdődik és mely egész további lefolyása alatt a? első lengéssel azonos; ugyanez periodiku san ismétlődik a további lengések alatt. A 18—34. ábrák a hajtószerkezetnek 65 második fajtáját mutatják, melynél a for. gattyútengelyek és pedig akár mindkét csoportnak, akár csupán az egyik csoportnak hajtótengelyei a főhajtótengelytő] csupán időközönként és periodikusan kap. 70 uak forgómozgást, úgyhogy az azokkal összekötött rostélyrúdcsoportok időnkén! megszakított lengéseket végeznek. A tengely megszakított forgását a hajtótengelyen lévő dörzskapcsolás segé- 75 lyével érjük el, melyet a hajtótengelyen lévő bekapcsolószerkezet segélyével iktatunk be és mely ezen tengely fordulatának bizonyos meghatározott része Után bekapcsolva marad, úgyhogy a hajtott 80 tengely, a tengelykapcsolás bekapcsolt állapotának tartama alatt, egy fordulatnak csupán egy részét teszi meg; ha tehát a tengelykapcsolás a hajtótengely egy fordulatának pl. csak egylcilenced része alatt 85 van bekapcsolva, akkor a hajtott tengely csak a hajtótengely 9 fordulata után tesa meg egv teljes fordulatot. Itt feltételeztük, hogy a hajtótengelyről a hajtott tengelyre való fogaskerékhajtás 1:1 áttételi 90 viszonnyal történik; más esetben a hajtott tengely a hajtótengelynek nem 9, hanem más számú fordulata alatt tenne meg egy teljes fordulatot. Ha pl. az áttétel 1:2 volna, vagyis ha a két tengely for- 95 gása közben a hajtott tengely a hajtótengely fordulatainak felét tenné meg, akkor a hajtott tengely a hajtótengelynek csak kétszer kilenc fordulata után tenne meg egy teljes fordulatot. 100 A 18. és 19. ábrák szerint (hl) a hajtótengely, (h2) pedig a hajtott tengely; a hajtótengelyre a (z) bekapcsolótárcisa van fel ékelve, mely kerületének egy részén szegmensalakú (m) kiugrással van ellátva, 105 mely a ferdén emelkedő (a—b) résszel és a tárcsa síkjával párhuzamos (b—c) részszel van kiképezve. E kiugrás a tárcsa forgása közben a (c) tengely körül forgatható (P) emeltyű végéhez ütközik, mely 110 emeltyű a dörzskapcsolással van összekötve; ezen ütközés folytán a (h2) tengely forgásba jön és mindaddig forog, míg az (S) tengelykapcsolás be van iktatva. A tengelykapcsolás kikapcsolása a (K) fo- 115 gaskerékkel szilárdan összekötött (v) gyűrűn lévő (n) kiugrás segélyével történik. A (P) emeltyű mindkét végén, ahol az a