94945. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különösen aromás szénhidrogének előállítására

— 157 — nyos mértékű képződése jár, melyeknek mennyisége a kiindulási anyagok természetétől és a hőmérséklettől függ. Az ismertetett munkamód gazdaságos kivitelé-5 hez szükséges, hogy a hidrogént körfolyamatban átszivattyúzzuk. Minthogy közben a gázalakú szénhidrogének felszaporodnak, ez pedig csökkentené az aromás szénhidrogének termelési hányadát, a 10 metánt, stb.-t a körfolyamatban haladó gázból folytonosan el kell távolítani, pl. benzinnel való kioldás útján, vagy más módon. A kiindulási anyag gyanánt szolgáló 15 krakkolási, vagy nyomás alatt hidráit termékek külön vagy ugyanabban a kemencében állíthatók elő, melyben esatlakozólag az aromás szénhidrogének előállítása történik. 20 A kezelendő anyagokat gőzalakban, vagy igen finom eloszlásban hozhatjuk reakcióba, pl. azáltal, hogy azokat hidrogénnel, amelyet likacsos masszákon át vezetünk a termékekbe, habbá alakítjuk, 25 vagy elporlasztjuk azokat, pl. 400°-on vagy ennél alacsonyabb hőmérsékleten és azután gyors áramban, hidrogénnel vagy anélkül, érintkezésbe hozzuk a katalizátorral, amelyen pl. forrón belépő hid-30 rögén segítségével 600°-nyi hőmérsékletet idézünk elő. Ha az elvezetett gázok aromás szénhidrogéneken kívül más gázokat is tartalmaznak, ajánlatos lehet a gázokat a reakciótér mögött azonnal a benzinképp 35 ződés hőmérséklete alá lehűteni. A pl. kimosás útján kapott metánt a folyamatban újból hasznosíthatjuk hidrogén előállítására. Felhasználható azonban a metán más szénhidi'ogének, pl. ben-40 zol előállítására is. Az eljárás közben többnyire szabad hidrogént kapunk, amely más reakciókhoz, pl. szénféleségek stb. nyomás alatti hidrálásához használható fel. Alkalmas katalizátorok gyanánt 45 ehhez a sajátlagos munkamódhoz felemlítjük a következőket: króm, fém- vagy oxidalakban, vagy króm más anyagokkal együtt, különösen fémesalakban, pl. krómötvözet gyanánt vagy cinkkel, alumini 50 ummal stb.-vei együtt, hasonlóképen man gán, pl. mangánoxid, mangánkromátf aktiv szén, magában, vagy hozagokkal, pl. krómmal, valamint a periodusus rend szer 6. csoportjának elemei, melyeket igen 55 magas hőmérsékleteken redukáltunk, .magukban vagy más anyagokkal együtt. A reakciógázok lehűtésekor olyan terméket kapunk, amely aromás vegyületekben dús. így pl. sűrűnfolyós elwerathi nyersolajból naftalin és csekély mennyi 60 ségií egyéb, alacsonyabb forráspontú szénhidrogén, mint benzin-homologok mellett, kb. 70—80% benzolt állíthatunk elő. Az előállított termékek szennyeződésektől, különösen kénvegyületektől, ú. m. tiofén- 65 tol, gyakorlatilag mentesek és közvetle mii alkalmazhatók tüzelőanyag, oldószer és másefféle gyanánt. Minthogy az aromás szénhidrogéneket, mint *t benzolt, nat'talint és antracént ed- 70 dig kizárólag kőszénből állították elő, aa eljárásnak különös gyakorlati jelentősége Van. 2. példa. Barnaszénkátrányolajat ismert módon nyomás alatt való hidrálásnak ve- 75 tünk alá. A hidráit és benzolszénhidrogénekben szegény olaj 250° alatti forráspontú részleteit 550—600°-on cinkoxiddal elegyített likacsos saén felett vezetjük el, Olyan terméket kapunk, amely kb. 30% és 80 még több benzolszénhidrogéneket tartalmaz. A felszabaduló hidrogént a hidrálásnál értékesítjük. 2. példa. Valamely, nyomás alatt hidráit ásványolaj 200—300° közötti frakció- 85 ját függőlegesen álló, 570°-ra felhevített, finomeloszlású molibdénnel megtöltött krómnikkelcsőbe felülről folytonosan benyomjuk. Az aromás szénhidrogén képződése folytán szabaddá váló hidrogén 90 következtében azonnal nagy nyomás keletkezik, melyet folytonos gázeltávolítással kb. 200—250 atmoszférára szabályozunk be. Az előállott folyékony termékek hűtés után a nyomás fenntartása 95 mellett folytonosan lebocsáthatók. A felszabadult gázokból aktiv szén segítségével még egy bizonyos részlet alacsonyforráspontú szénhidrogén kapható. A gázok közvetlenül vagy előzetes megtisztítás 100 vagy cserebontás után hidrálásra felhasználhatók. 3. példa. Elwerathi nyersolajnak katalitos, nyomás alatti hidrálásakor előállott szénhidrogénelegyet 650°-on és vízgőz 105 jelenlétében horzsakőre felvitt kadmiumszullidból álló kontaktusanyag felett vezetünk el. Hidrogén lehasadása mellett bőséges termelési hányadban telítetlen vegyületek mellett benzolszénhidrogének no keletkeznek. Kadmiumszulfid helyett cinkszulfidot, cinkoxidot, oinkkromátot, timföldet, krómoxidot, továbbá nikkelt, rezet, palladiumot és egyéb dehidráló hatású kontaktusokat is alkalmazhatunk. 115 4. példa. Krakkóit gazolint 600°-on vasszivacs felett vezetünk el. Az előállott termék 18% aromás szénhidrogéneket tar-