94945. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különösen aromás szénhidrogének előállítására
talmaz és 1 : 6.4 kompresszióarányú motorban már nem kopog. 5. példa. Ciklohexángőzökot hidrogénnel elegyítve 600°-on aktiv szén felett ve-5 /.etünk el, amelyet káliumbikromát oldattal impregnáltunk, megszárítottunk és 550°-on hidrogénnel redukciónak vetettünk alá. A kondenzátum csekély menyiiyiségű telítetlen vegyületek mellett ben-10 colból áll. 6. példa. Hexahidrotoluolt nitrogénáramban molibdén,savból és 10% alumiuiumoxidból álló, 450°-ra felhevített kontaktus felett vezetünk el; kondenzátum 15 gyanánt igen jó termelési hányaddal, változatlan kiindulási anyag mellett, toluol t kapunk. 7. példa. 600° alatti hőmérsékleten hidrogénnel kezelt molindénsav felett hid-20 rogénnek 3.5% ciklobexángőzzel való elegyét óránként és a kontaktusmassza ern3 -ére 2 liter sebességgel vezetjük el 450° hőmérsékleten. A kondenzátum csaknem tiszta benzol és 15°-on a fajsúlya 25 0.878, brómszáma pedig 0.012 gr/cm3 . 8. példa. Barnaszénkátrányból nyomás alatti hidrálással előállított benzin 115— 125° közötti forráspontú részleteit, melyek dimetilciklohexánokat tartalma,zhat-30 nak, hídrogénáramban elpárologtatjuk, úgyhogy az kb. 4 térfogatszázalék szénhidrogént tartalmazzon és az elegyet 450°-on az előző példa szerint készült molibdénsavkontaktus felett vezetjük el. 85 A kondenzátum sűrűsége 15°-on 0.851, szemben a kiindulási anyag 0.779 sűrűségével. 9. példa. Szénnek hidrogénnel nyomás alatt való kezelésekor előállott 0.900 faj-40 súlyú nehéz középolajat folyós állapotban tartányba helyezünk és kb. 400°-on elgőzöljük vagy elporlasztjuk. A kb. 400° hőmérsékletű gőzöket szűk csőben gyorsan kb. 600°-ra hevítjük és olyan kontaktus-45 térbe vezetjük be, amely 200 atm. hidro génnyomás alatt áll. Emellett a hidrogén nek az olajhoz való arányát úgy választjuk meg, hogy hidrogén kb. 20—30-szoros térfogatarányban legyen jelen. 50 A kontaktustérben és a készüléknek azon részeiben, melyek a forró reakció anyagokkal érintkeznek, kerüljük a szabad vas alkalmazását, amennyiben erősen ötvözött acélokat és a kevésbbé igénybe 55 vett részeken aluminiumbevoiiatokat alkalmazunk. A kontaktusanyag a króm, molibdén és mangán oxidjainak benső el egyéből áll, molekuláris vagy ezt meg közelítő arányokban. A kontaktusmassza hőmérséklete G0Ü°. A gáz-gőzelegyet a re- 60 akciótőrből való kilépése után nyomás alatt lehűtjük. Az- eközben kondenzált folyadék egyéb, főképen ciklusos szén hidrogének mellett 85% benzolt, 5% naf talint és a benzol homologjait, pl. toluol! 65 tartalmaz. A maradékgázok a kiindulási anyagnak még kb. 20—30%-át tartalmaz zák. nehezen kondenzálható szénhidrogé nek, főként metán alakjában; ezeket a le választóedény elhagyása után mosókészü 70 lékbe vezetjük, ahol ezeknek a szénhidro géneknek eltávolítására valamely alkal masan megválasztott mosóolaj, pl. benzin kering. A szénhidrogénektől megszabadí tott gázt azután újra visszavezetjük í> 75 körfolyamatba. A kimosott gázok, kiilö nősen a metán, valamely ismert módon újból hidrogénre feldolgozhatók vagy más módon hasznosíthatók. 10. példa. Ásványolaj lepárlásakor elő 80 állott, 0,910 fajsúlyú nehéz középolajat 300 atin. nyomáson 580°-ra felhevített tartányba fecskendezünk be és körfolya matban áramló hidrogénnel kezeljük; a tartányt kívülről, vagy pedig hőhordozók 85 gyanánt szolgáló forró gázokkal fűtjük A hő egy részét egy, a reakciótérben elrendezett elektromos iűíőtesten át vezet jiik be, amely egyidejűleg kontaktushatással is rendelkezik és 700°-ra felheví 90 tett B-kró-mnikkel-spirálisból áll (24.2% Fe, 60.1% Ni, 13.38% Cr, 0.02% C, csekély mennyiségű mangán és szilícium). A. készü.lék anyagát illetőleg ugyanazok az elővigyázati rendszabályok érvé 95 nyesek, mint -a 9. példa, szerint. Célszerű, hogy az olaj parciális nyo mása felül ne múlja az 5—10 atmoszférát A lehűtés és kondenzálás után előállott termék kb. 50—70% benzolt, 10—15% naf- 10i talint és csekély mennyiségben antracéiit t artalmaz Ha különben azonos feltételek mellett a bevezetett olaj parciális nyomását kb. a duplájára, — egész háromszorosára nö- 10Í véljük, úgy egyéb, főképen ciklusos szénhidrogének mellett 30—40% benzolt és homologjait, 40% naf talint és kb. 5% ai'tracént kapunk. A parciális nyomás, az áramlási sebes 111 ség és a kontaktusanyag alkalmas megválasztásával a kiindulási anyag egésa tömegében aromás szénhidrogénekké alakítható át és a termelési hányad még jobban eltolható a többgyűrűs vegyüle- 111 tek, pl. a naftalin és antracén felé. 11. példa. Szilárd paraffint a bomlási hőmérséklet alatt elgőzölögtetiink,, köddé
