94889. lajstromszámú szabadalom • Megosztott keréktalp gépkocsikerekekhez és máseffélékhez
Megjelent 1929. évi december hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94880. SZÁM. — XX/C. OSZTÁLY. Megosztott keréktalp gépkocsikerekhez és máseffélékhez. Zipper Emil mérnök és Zipper Walter műegyetemi hallgató Wien. A bejelentés napja 1926. évi november hó 18-ike. Ausstriai elsőbbsége 1925. évi novembér hó 18-ikn. Alkalmazásban vannak már gépkocsikerekeknél megosztott keréktalpak, azaz keréktalpak levehető karimával, melyeknél a levehető keréktalpkarima a helytálló 5 keréktalprész egy gyűrűalakú hornyában fekvő nyílt záró-, illetve ékgyűrű útján lesz elreteszelve. A futóabroncs levételénél mindenekelőtt egy csavarhúzószerű szerszámmal ennek az ókgyűrűnek egyik 10 végét és aztán többi részét ki kell emelni a reteszeilőhoironyból, mikor is a szerszámot ismételt ráhelyezés mellett a gyűrű egész kerületén végig kell vezetni. Ugyanez a művelet szükséges új futóabroncs felvi-15 tele után az ékelőgyűrűnek az elreteszelőhoronyba való behelyezésekor. A levehető keréktalprésznek ezen levétele és elreteszelése fáradságos és hosszadalmas, ezenkívül pedig igen nagy erőkifejtést kíván 20 meg, minthogy az erős kiképzésű ékelőgyürű a deformáció ellenében igen nagy ellenállást fejt ki. A találmány a fent ismertetett jellegű megosztott keréktalpakra vonatkozik és 25 lényegében abban áll, hogy egy nyilt reteszelőgyűrűt végeinek egymástól való távolságának csökkentésével összehuzunk, azt a helytálló keréktalpban elrendezett, kifelé nyitott reteszelőhornyába bekap-30 csoljuk és a végei közötti távolság megnövelésével ezen reteszelőhoronyból ki emeljük, mimellett a reteszelőgyűrű egészében belép egy, a levehető keréktalpkarimán elrendezett, a kerék közepe felé 35 nyitott gyűrűs horonyba. A rajz a találmánynak egy foganatosítási példáját tünteti fel és pedig az 1. ábra a megosztott keréktalpnak egy a kerék tengelyével párhuzamosan, vett metszetét tünteti fel, míg a 40 2. ábra részben oldalnézetet, részben a keréktengelyre merőleges metszetet tüntet fel. A le nem vehető, szélesebb (a) keréktalprész a szokásos módon van a fel nem 45 tüntetett küllőcsillagon vagy tárcsakeréken megerősítve, vagy a keréktárcsa toldata gyanánt van kiképezve. A keréktalpfenék külső szélén az alacsony (b) lépcsővel van ellátva, amelyre a levehető 50 (c) keréktalpkarima támaszkodik (1. ábra) és a (b) lépcsőhöz csatlakozik a (d) reteszelőhorony, amely az (a) keréktalprészbe be lehet sajtolva. A levehető (c) keréktalpkarima egy a kerék közepe irányában 55 nyitott (j) gyűrűshoronnyal van ellátva, amely a helytálló (a) talprésznek (d) hornyával együtt zárt gyűrűalakú teret képez, amely a rugalmas (f) acélgyűrű felvételére szolgál, melynek segítségével a 60 levehető (c) keréktalpkarimát az (a) keréktalprésszel összereteszeljük. A nyitott (f) xeteszgyűrű (gl) és (g2) végei befelé vannak hajlítva és a helytálló keréktalprész (hl) és (h2) nyílásain át a kerék kö- 65 zepe felé nyúlnak. Az (f) gyűrű végei egy később ismertetendő zár útján úgy vannak egymással összekötve, hogy a közttik levő távolság és ezzel az (f) xeteszgyűrű átmérője változtatható. Az egyik (a tel- 70 jes vonalakkal megrajzolt) helyzetben az (f) gyűrű részben a (d) reteszelőhoronyban fekszik, fedi a két (a) és (c) keréktalprész közötti (i) hézagot (1. ábra) és ezáltal a (c) keréktalpkarimát elreteszeli. Ha az 75 (f) acélgyűrű átmérőjét megnöveljük, ez egészen belép a (c) keréktalpkarima (j)