94690. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bádognak és ezen eljáráshoz való fémterméknek előállítására

— 2 — nek harántmetszete a hengerlés irányá­ban egyenes helyett (1. ábra), tört egye­nesvonaiakból vagy ívekből, vagy pedig egyenesekből és ívekből áll. (2—5. ábrák). 5 Az új profil ezen határvonalai úgy van­nak megválasztva, hogy azok a henger­léskor a kaliberekből adódnak és hogy a profil tehetetlenségi nyomatéka ugyan azon harántmetszetű és ugyanolyan alap-10 szélességű sík profiléhoz vagy, más szó­val, vastagabb profiléhoz képest megnöve­kedik. Az uj hengerlési féltermék a találmány szerint egész szélességében egyenletes 15 vagy különböző vastagságú is lehet. Ezenkívül és a találmány szerint ez előnyös, az új profil egyik vagy mindkét végén sík (D) darabokat hagyunk, melyek elég nagyok arra, hogy révükön a henge-20 rek a lemezt könnyen befoghassák. Ez azonban okvetlenül szükséges, mert a bá­doghengerállvány emelőasztalának fel- és lefelémozgása könnyen lehetővé teszi a végeiken egyenes részekkel nem határolt 25 munkadaraboknak a hengerek közé való bevezetését is. Végül a találmány értelmében gondos­kodunk arról, hogy oly munkadarabokat, melyek keresztmetszetbe különböző vas-30 tagságnak, egyik vagy mindkét végükön megfelelő hosszúságú egyenletes vastag­ságú részekkel látunk el, úgyhogy a hen­gerek ezeket könnyen befoghatják. Az 1. ábra derekszögű harántmetszetű 35 lemezt tüntet fel oldalnézetben, melynek eredeti lemezszélessége (A) és amely a bádoghengerállvány első hengerpárjához liengerelési helyzetben van; a hengermű­nek (B) és (C) a felső és alsó hengerei. Ez 40 mutatja az ismeretes munkaeljárást. A 2—5. ábrák ugyanezen liengerelési helyzetben olyan lemezeket tüntetnek feí o) dalnézet ben, melyeknek a találmány szerint alapfelületei (A) szélességükben 45 egyenesek helyett megtört egyenes vagy görbe (köríves, parabolás) felületekből állnak. Ezen hengerlési munkadarabok két végén az egyenes (D) részek vannak, melyek elegendő nagyra vannak mére-50 tezve ahhoz, hogy a (B) és (C) hengerek ezen darabokat könnyen befoghassák. A 6. és 7. ábrák vazlatosan az (X) és (Y) hengerek kikészítő kalibereit tüntetik fel, melyek között a (Z) hézag van hagyva, a 55 találmány szerinti profilnak megfelelően. A 6. ábra zárt, a 7. pedig nyitott kalibert tüntet fel. A haránt-metszet két végén levő egye­nesvonalú (D) részek nem okvetlenül szükségesek ahhoz, hogy az áru a henge- 6( rek között átvezethető legyen. A 8. ábra olyan harántmetszetet tüntet fel, melynek szélei kissé meg vannak hajlítva. Ezen ábra szerint elegendő a lemezt kissé le­felé hajlítani, hogy a hengerek befoghas- 61 sák. A 9. és 10. ábrák olyan hengerelési pro­filokat tüntetnek fel, melyeknek vastag­sága nem egyenletes, mint a 2—5. és 8. áb­rán feltüntetett példáknál, hanem az ere- 71 deti lemezszélesség mentén az egyik hossz-széltől a másikig változik, mimellett a vastagságkülönbségeket mindkét felü­leten kis szélességű bemélyedések és ki­emelkedesek idézik elő. 71 Ha a derékszögű keresztmetszet eseté­ben (1. ábra) feltesszük, hogy a lemez szélessége A és vastagsága e, úgy ha­rántmetszete A, e = S; ha továbbá feltesz­szük, hogv az új profilnak a szélessége 81 ugyancsak (A) és harántmetszete szintén (S), úgy, minthogy felülete (P) nagyobb, mint a derékszögű profilé, vastagsága d = -p és így de. Másrészt ezen új profil tehetetlenségi 8 nyomatéka sokkal nagyobb lesz, mint az ugyanolyan vastag, sőt vastagabb derék­szögű harántmetszetű profilé. Az ábrák tanulmányozásánál kitűnik, hogy az új profilnak a bádoghengerállvá- 9 nyon való első áteresztése után a tört egyenesek vagy az ívek ismét ki lesznek egyenesítve és olyan hengerlési terméket adnak, melynek felülete egyenlő a kiegye­nesített eredeti felületek összegével szo- 9 rozva a nyújtási együtthatóval, vagyis annyi, mint a bádogvastagságok vi­szonya, a hengereken való áteresztés előtt és után mérve. A felületek ezen kiegyenesítése igen 1 előnyös, mert megkönnyíti a reve és a sa­lak lepattanását. Ebből a szempontból a legjobb eredményt az ívalakúan határolt profilok adjak, mert ezeknél a kiegyenese­dés az egész szélességben egyenletesen 1 megy végbe. Természetesen az egymást metsző egye­nesek hegyes szögei helyettesíthetők na­gyobb sugarú görbe felületekkel. A hen­gerlési munkadarabok végei ferdén le- 1 metszhetők, hogy a hengerek által való befogadásukat megkönnyítsük. A találmány előnyei a legjobban a kö­vetkező példaképeni számítások útján világíthatok meg: 1 Tegyük fel, hogy bizonyos nagyságú

Next

/
Oldalképek
Tartalom