94596. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ecetsav előállítására acetylénből

Megjelent 1930. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 94596. SZÁM. — IYh/1. OSZTÁLY. Eljárás ecetsav előállítására acetylénből. Dr. Kárpáti Jenő kir. kísérlet ügyi állomásvezető-fővegyész és Dr. Hübsch M. György 111. kir. kormányfő tanácsos budapesti lakosok. A bejelentés napja 1927. évi március hó 16-ika. Az acetylénből kiinduló ecetsavsynthe­sis szabadalmi irodalma az utóbbi időben főként oly eljárásokkal gazdagodott, me­lyek az acetylén-hydratátio ós az acetal-5 dehyd-oxydátio gazdasági hatásíokának növelésére helyezték a fősúlyt. Főleg a háborús ecetsavszükséglet fedezésére léte­sített, ill. kibővített német nagyüzemek igyekeztek eljárásaikat a békebeli viszo-10 nyokhoz, a faecetsav mindinkább nö­vekvő, olcsóbbodásához idomítani. A sza­badalmi leírások adatai azonban annyira burkoltak, sőt igein sok esetben annyira ellentmondók, hogy szükségesnek látszott 15 beható kísérleteket folytatni azon ténye­zők megállapítására, melyek az ecetsav­kitermelést hátrányosan befolyásolják. A káros tényezők ismerete alapján oly munkarend megállapítására törekedtünk, 20 mely csekély energiafogyasztás és cse­kély nyersanyagfelhasználás mellett min­den körülmények között a lehető legelő­nyösebb kitermelési hányadot biztosítja. Nagymértékben csökkenti a kitermelést 25 a rendellenes lefolyású acetylén-absorp­tio. Az acetylén-elnyeletés ugyanis nem minden esetben normális. Az elnyelető­oldat — egyébként teljesen azonos körül­mények között — sokszor minden ok nél-30 kül ós minden várakozás ellenére rend­kívül hevesen absorbeál. Ilyenkor a hy­dratátio különböző mellékreakciók kísé­rik. Acetaldehyd mellett kisebb-nagyobb mennyiségben oly vegyületek is keletkez-35 nek, melyek nem oxydálhatók ecetsavvá. Ily rendellenes absorptiokat különösen kénsavas oldatban figyeltünk meg, első­sorban akkor, midőn híg kénsavas oldat­tal, magasabb hőlokokon dolgoztunk. Hí­gított ecetsav jelenlétében sokkal ritkáb- 40 ban és sokkal kisebb mértékben jelentke­zett a rendellenes absorptio. Jégecetes közegben, főként alacsony hőfokokon, az elnyeletés minden esetben normális le­folyásúnak mutatkozott. Kísérleteinkből 45 azt a következtetést vonhattuk le, hogy a rendellenes elnyeletést erős ásványi sa­vak, továbbá nagyobb mennyiségű vfz jelenléte, nem különben magasabb hőmér­séklet alkalmazása mozdítja elő. Az oldat 50 annál egyenletesebben nyelt, minél keve­sebb volt a víztartalma. A legjobb kiter­melést akkor figyeltük meg, midőn az el­nyelető-oldatban éppen csak annyi víz volt, mint amennyit az aeetylén-hydratá,- 55 tio mindenkori lefolyása megkívánt és amikor a hydratátiohoz szükséges víz­mennyiséget nem tiszta víz, hanem hígí­tott ecetsav alakjában adtuk az elnyelető­oldathoz. 60 Lényegesen csökkenti a kitermelést az acetaldehyd elgyantásodása is, mely fő­ként ásványi savak és 50° C-nál maga­sabb hőmérséklet alkalmazása esetén lép fel. Kísérleteinknél kitűnt, hogy jégecetes 65 közegben csupán az elméletileg szükséges vízmennyiség jelenlétében, 30 és 50° C közötti hőmérséklet mellett elgyantáso dás nem áll be, ami abból is kitűnik, hogy az elnyelető-oldat hosszabb használat 70 titán sem sötétedik meg. Fenti munka­rend tehát nemcsak a kitermelést emeli,

Next

/
Oldalképek
Tartalom