94483. lajstromszámú szabadalom • Eljárás víz csiramentesítésére

Megjelent 1930. évi .január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94483. SZÁM. — XXI/b. OSZTÁLY. Eljárás TÍZ csíramentesítésére. Dr. Adler Oszkár magántanár és Dr. Adler Rudolf orvos Karlsbad (Csehszlovák Köztársaság:). A bejelentés napja 1926. évi december hó 21-ike. A vizet csiratartalmának csökkentése céljából gyakran szabad klórral, hipokloritokkal vagy klórmésszel szokás kezelni. Ezen rendszabályok hatása egyrészt az említett 5 fertőtlenítőszerek mennyiségétől és a behatás tartamától, másrészt a vízben tartalmazott, klórt fogyasztó szerves anyagok csiraszámától és mennyiségétől függ. Oly esetekben, amikor a víz csirákban igengaz-10 dag, gyakran az említett fertőtlenítőszerekből hozzáadott mennyiség nem elegendő ahhoz, hogy az összes baktériumokat elpusztítsa. Ezért a fentemlített rendszabályok leggyakrabban csak a csirák mennyiségé-15 nek csökkentéséhez vezetnek, míg" a AÍZ teljes sterilizálását nem teszik lehetővé, különösen pedig akkor, ha a víz nagy mennyiségben tartalmaz szerves anyagokat, melyek jelentékeny mennyiségű szabad 20 klórt, vagy hipoklorithoz kötött klórt fogyasztanak. Az említett fertőtlenílőszereknek feleslegben való hozzáadása azonban a víz ízét és szagát károsan befolyásolná és ez a körülmény a tiszta víznek a szoká-25 sos klórmentesítő szerekkel való utólagos kezelésével sem szüntethető meg, mert ezen szerek a víznek szintén kellemetlen ízt kölcsönöznek. A találmányt már most oly eljárás ké-30 pezi, mely az említett hátrányokat elkerülhetővé teszi és egyrészt tökéletes csiramentességet biztosít, míg másrészt szabad klórtól, hipokloritoktól és klórmésztől tökéletesen tiszta vizet szolgáltat. 35 Azt találtuk ugyanis, hogy szabad klór, hipokloritok vagy klórmész kis .koncentrációban és rendes hőmérsékleten is képesek arra, hogy a szenet különböző alakjaiban, víz jelenlétében nagy sebességgel oxidálják, ahol is a szabad klór klórhidrogénué és a 40 hipoklorit alakjában megkötött klór a megfelelő kloriddá, a szén pedig csaknem tökéletesen széndioxiddá alakul át. Ha tehát a csirák tökéletes elpusztításához biztosan . elegendő mennyiségű fertőtlenítőszert tar- 45 talmazó anyagot bizonyos behatási idő után szemcsés vagv tetszőlegesen nagyobb testekké alakított, lényegileg szénből való masszákon vezetjük át, akkor az említett kellemetlen szagú és ízű fertőtlenítőszerek 50 klórhidrogénné vagv a megfelelő kloridokká alakulnak át, melyek a tekintetbe jövő csekély mennyiségekben a víz szagát vagy ízét egyáltalában nem befolyásolják. A, képződött klórhidrogént általában a víz- 55 ben tartalmazott sók lekötik. Amennyiben ez nem következnék he, akkor a tiszta vizet a savat lekötő anyagokon, pl. mészkövön, bauxiton vagy másefféléken folyathatjuk át. " 60 Az a sebesség, amellyel a szabad vagy a hipokloritban lekötött klór és a szén a leírt módon a klórionná és széndioxiddá alakul át, attól függ, hogy a szenet milyen alakban használjuk. A kereskedelemben 65 kapható számos szénfajta között különösen korom, kőszénkoksz, barnaszénkoksz mutatkoztak alkalmasaknak, míg a fosszilis szenek, mint tőzeg, barnaszén, kőszén, továbbá faszén, csontszén reakcióképessége 70 az említett vegyi átalakulás tekintetében kisebb, a szén kristályos alakjainak, mint a grafitnak reakcióképessége pedig még ennél is csekélyebb. Ezzel szemben azt találtuk, hogy azon szénfajtáknak, amelyek- 75 nek katalitikus tulajdonságaik vannak, kü-