94483. lajstromszámú szabadalom • Eljárás víz csiramentesítésére

— 2 — lönösen nagy a reakciósebessége. Azl, hogy melyik szénfajta rendelkezik ezen katalitikus tulajdonsággal különösen nagy mértékben, kísérletileg kell megállapítani. Gyak-5 ran erre a célra alkalmasaknak mutatkoznak a kereskedelemben színtelenítő vagy abszorbciós szenek név alatt ismeretes termékek, de az ahszorbcióképesség nagyságából a katalitikus hatás nagyságára nem le-10 het következtetni. Nyilvánvaló, hogy a szabad vagy hipokloril alakjában megkötött klórnak a szén útján a klórionná való átalakítása kizárólag kémiai oxidációs folyamaton alapul, míg az alkalmazásra kerülő 15 szénfajlának szűrő vagy abszorbeáli hatást egyáltalában nem kell kifejtenie. A találmány szerinti eljárás értelmében tehát a csiráktól megszabadítandó vizel a megfelelő készülékeken való átáramlás köz-20 ben először is folytonos üzemben a csirák tökéletes dőléséhez biztosan elegendő mennyiségű klórgázzal, vagy egy hipokloritnak vagy klórmésznek vizes oldalával keverjük; ez a mosl már csiramentes, de 25 még feleslegben szabad vagy hipoklorilként megkötött klórt tartalmazó víz folytonos áramban a fentemlítetl fajtájú, megfelelő mennyiségű durva darabos vagy más módon nagyobb testekké alakítóit szénen 30 áramlik át, mely elegendő ahhoz, hogy a vízben még feleslegben tartalmazott szabad vagy hipokloril alakjában megkötőit klórt a durva darabos vagy más módon alakítóit szénmasszán való álaramlás közben quan-35 titative a klórionná alakítsa ál. Az ezen kémiai átalakításnál elhasznál! csekély szénmennyiségekel időnként pótolni kell. Mint a fentiekből látható, a találmány szerinti eljárás szigorúan folytonos, lénye-40 g'ileg önműködőién lefolyó üzemet biztosít, melynek rendeltelése első sorban nagvobb mennyiségek csiramenlesítése, mint amilyenek a városok központi vízszolgáltatásánál előfordulnak. Ezért az alkalmazásra 45 kerülő szénfajtát nem lehel poralakban használni, meri ebben az esetben a vízáram által magával ragadott szénport csak sűrű szűrőkkel lehetne visszatartani, melyek azonban túlságosan, nagy ellenállási 50 fejtenének ki. Ez okból szükséges, hogy az alkalmazásra kerülő szénfaj Iában eléggé nagy hézagok legyenek, illetve annak megfelelően nagy szabad keresztmetszete legyen ahhoz, hogy a mindenkor tekintetbe jövő 55 vízmennyiségeivel jelentékeny ellenállás nélkül keresztülengedje. A felhasználandó szénfajlát tehát durva darabos alakban kell alkalmazni. További vizsgálataink azt mutálták, hogy az említett, durva darabos alakban alkal- 60 mázott szénfajták reakcióképessége még fokozható, ha a mindenkor alkalmazásra hozandó szénfajtát igen finom por alakjába hozzuk, ezután megfelelő mennyiségű képlékeny agyaggal és vízzel merev 65 péppé gvurjuk és a pépből tetszőlegesen alakított darabokat szárííás után 800—15C00 hőmérsékleten oxigén kizárása mellett kiizzíljuk, vagy pedig ha a legfinomabb por alakjába hozott szenet valamely alkáliszi- 70 likát vizes oldatával, célszerűen kovasavtartalmú anyag, mint kvarc, agyag, földpál vagy máseffélék hozzáadása mellett péppé gvurjuk és ezután megfelelő alakítás után, nedves állapotban mérsékelt hőmérsékle- 75 len gyors hevítésnek véljük alá. Minthogy a találmány lényegében rejlik, hogy az említelt fertőtlenítőszerekkel kevert víz már a szemcsés vagy más alakú szénmasszával töltölt tartályokba való be- 80 lépés előli tökéletesen csiramentes legyen, szükséges, hogy a szabad vagy a hipokloril alakjában megkötött klórnak csiraölő hatását a maximális mértékig fokozzuk. Ezt el lehetne érni azáltal, hogy a klór 85 koncentrációját megfelelően növeljük és a fertőtlenítőszereket hosszú ideig hozzuk behatásra. Az ilyen rendszabályok azonban nem volnának gazdaságosak, mert a nagyobb klórmennyiségek az eljárás költse- 90 geit fokoznák, míg a behatás hosszú tartama nagy méretű készülékekel igényelne. Azl találtuk, hogy ezen hátrányokat elkerülhetjük, ha a csiramentesítendő vizet meghatározott mennyiségű klór, klórmész 95 vagy egy hipoklorit hozzáadása után, mielőtt az említelt szemcsés vagy más alakú szénmasszán keresztülmenne, szabad vagy hipoklorilként megkötött klórral szemben ellenállóképes porózus testeken vezetjük IOÍ kérésziül, melyek poralakú, szemcsés vagy tetszőlegesen alakított anyagokból állhatnak Ezen porózus testek halása abban áll. hogy a vízben tartalmazott csirák mozgását a porózus testeken átáramló víz 10; áramlási sebességéhez képest oly mértékben lassítják, hogy a csirák lassítotl mozgása következtében és azáltal, hogy ennek folytán a szabad vagy a hipoklorilban megkötött klórnak a csirákra való behatása ne jelentékenyen hosszabb tartamú, a csirák biztos és lökéleles elölése következik be. Ezért alapvetően szükséges, hogy a víznek a porózus testeken való átfolyása egész tartama alatl a víz a csiraöléshez elegendő íic mennyiségű szabad vagy hipoklóriiként megkötött klórt tartalmazzon. Ezért a porózus testnek olyannak kell lennie, hogy