94483. lajstromszámú szabadalom • Eljárás víz csiramentesítésére

— 2 — lönösen nagy a reakciósebessége. Azl, hogy melyik szénfajta rendelkezik ezen kataliti­kus tulajdonsággal különösen nagy mérték­ben, kísérletileg kell megállapítani. Gyak-5 ran erre a célra alkalmasaknak mutatkoz­nak a kereskedelemben színtelenítő vagy abszorbciós szenek név alatt ismeretes ter­mékek, de az ahszorbcióképesség nagyságá­ból a katalitikus hatás nagyságára nem le-10 het következtetni. Nyilvánvaló, hogy a sza­bad vagy hipokloril alakjában megkötött klórnak a szén útján a klórionná való át­alakítása kizárólag kémiai oxidációs folya­maton alapul, míg az alkalmazásra kerülő 15 szénfajlának szűrő vagy abszorbeáli ha­tást egyáltalában nem kell kifejtenie. A találmány szerinti eljárás értelmében tehát a csiráktól megszabadítandó vizel a megfelelő készülékeken való átáramlás köz-20 ben először is folytonos üzemben a csirák tökéletes dőléséhez biztosan elegendő mennyiségű klórgázzal, vagy egy hipoklo­ritnak vagy klórmésznek vizes oldalával keverjük; ez a mosl már csiramentes, de 25 még feleslegben szabad vagy hipoklorilként megkötött klórt tartalmazó víz folytonos áramban a fentemlítetl fajtájú, megfelelő mennyiségű durva darabos vagy más mó­don nagyobb testekké alakítóit szénen 30 áramlik át, mely elegendő ahhoz, hogy a vízben még feleslegben tartalmazott szabad vagy hipokloril alakjában megkötőit klórt a durva darabos vagy más módon alakítóit szénmasszán való álaramlás közben quan-35 titative a klórionná alakítsa ál. Az ezen kémiai átalakításnál elhasznál! csekély szénmennyiségekel időnként pótolni kell. Mint a fentiekből látható, a találmány szerinti eljárás szigorúan folytonos, lénye-40 g'ileg önműködőién lefolyó üzemet biztosít, melynek rendeltelése első sorban nagvobb mennyiségek csiramenlesítése, mint ami­lyenek a városok központi vízszolgáltatá­sánál előfordulnak. Ezért az alkalmazásra 45 kerülő szénfajtát nem lehel poralakban használni, meri ebben az esetben a víz­áram által magával ragadott szénport csak sűrű szűrőkkel lehetne visszatartani, me­lyek azonban túlságosan, nagy ellenállási 50 fejtenének ki. Ez okból szükséges, hogy az alkalmazásra kerülő szénfaj Iában eléggé nagy hézagok legyenek, illetve annak meg­felelően nagy szabad keresztmetszete legyen ahhoz, hogy a mindenkor tekintetbe jövő 55 vízmennyiségeivel jelentékeny ellenállás nélkül keresztülengedje. A felhasználandó szénfajlát tehát durva darabos alakban kell alkalmazni. További vizsgálataink azt mutálták, hogy az említett, durva darabos alakban alkal- 60 mázott szénfajták reakcióképessége még fokozható, ha a mindenkor alkalmazásra hozandó szénfajtát igen finom por alak­jába hozzuk, ezután megfelelő mennyi­ségű képlékeny agyaggal és vízzel merev 65 péppé gvurjuk és a pépből tetszőlegesen alakított darabokat szárííás után 800—15C00 hőmérsékleten oxigén kizárása mellett kiiz­zíljuk, vagy pedig ha a legfinomabb por alakjába hozott szenet valamely alkáliszi- 70 likát vizes oldatával, célszerűen kovasav­tartalmú anyag, mint kvarc, agyag, földpál vagy máseffélék hozzáadása mellett péppé gvurjuk és ezután megfelelő alakítás után, nedves állapotban mérsékelt hőmérsékle- 75 len gyors hevítésnek véljük alá. Minthogy a találmány lényegében rej­lik, hogy az említelt fertőtlenítőszerekkel kevert víz már a szemcsés vagy más alakú szénmasszával töltölt tartályokba való be- 80 lépés előli tökéletesen csiramentes legyen, szükséges, hogy a szabad vagy a hipoklo­ril alakjában megkötött klórnak csiraölő hatását a maximális mértékig fokozzuk. Ezt el lehetne érni azáltal, hogy a klór 85 koncentrációját megfelelően növeljük és a fertőtlenítőszereket hosszú ideig hozzuk be­hatásra. Az ilyen rendszabályok azonban nem volnának gazdaságosak, mert a na­gyobb klórmennyiségek az eljárás költse- 90 geit fokoznák, míg a behatás hosszú tar­tama nagy méretű készülékekel igényelne. Azl találtuk, hogy ezen hátrányokat el­kerülhetjük, ha a csiramentesítendő vizet meghatározott mennyiségű klór, klórmész 95 vagy egy hipoklorit hozzáadása után, mi­előtt az említelt szemcsés vagy más alakú szénmasszán keresztülmenne, szabad vagy hipoklorilként megkötött klórral szemben ellenállóképes porózus testeken vezetjük IOÍ kérésziül, melyek poralakú, szemcsés vagy tetszőlegesen alakított anyagokból állhat­nak Ezen porózus testek halása abban áll. hogy a vízben tartalmazott csirák mozgását a porózus testeken átáramló víz 10; áramlási sebességéhez képest oly mérték­ben lassítják, hogy a csirák lassítotl moz­gása következtében és azáltal, hogy ennek folytán a szabad vagy a hipoklorilban meg­kötött klórnak a csirákra való behatása ne jelentékenyen hosszabb tartamú, a csirák biztos és lökéleles elölése következik be. Ezért alapvetően szükséges, hogy a víznek a porózus testeken való átfolyása egész tartama alatl a víz a csiraöléshez elegendő íic mennyiségű szabad vagy hipoklóriiként megkötött klórt tartalmazzon. Ezért a po­rózus testnek olyannak kell lennie, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom