94200. lajstromszámú szabadalom • Nyomólégfék

— 2 — kamrás fék az eddig szokásosnál kisebb hengerátmérővel készíthető, minthogy munkaellenállást nem kell legyőznie, ami által nyomólégfogyasztása az eddigi-5 nél még kisebb lesz és abban az esetben, lia & nyomólég fék helyett valamely, vele egyenértékű készüléket, pl. elektromos solenoidos féket használunk, akkor termé­szetesen egészen is elesik a nyomólég-10 fogyasztás. Minthogy a kétkamrás féknek nem kell semmi említésre méltó mozgást adnia, a fékrudazatnak, hanem csak a tu­lajdonképeni fékezőnyomást kell kifej­tenie, ezért annak csak egészen kis löket-15 hosszúságúnak kell lennie, miért is a nyomólégfogyasztás (a lökettérfogat) itt is, dacára annak, hogy a henger a fékező­nyomás kifejtéséhez szükséges nagy át­mérőjű, a jelenleg szokásos kétkamrás fé-20 kéknél szükségelt nyomólégfogyasztásnak csak törtrészét teszi. Minthogy tehát az egykamrás fék vagy ennek equivalense csak a féktuskóknak a kerekekre fektetését végzi, ezért az ezen 25 fékkel elért különleges előnyt, nevezete­sen a féktuskóknak a kerekekre gyorsan történő ráfektetését érjük el és minthogy a kiótkamrás fék csak a fékezőnyomást fejti ki, az ilyen fék előnyét is hasznosít-30 juk, nevezelesen. hogy a fékek meghúzása és megoldása, folytatólagosan, egymást követőleg, történhetik, anélkül, hogy ez­zel a fókezőtevékenység gyakorlása ki­merülhetne. Tehát itt mindkét említett 35 féktípus hátrányai teljesen el vannak ke­rülve. Azáltal, hogy mindkét fék ugyanarra a dugattyúrúdra hat, holt járásra sincs szükség, úgyhogy nemcsak a mozgásnak a 40 féktuskókra való átvitelére szolgáló ké­szülék, hanem a találmány szerint külön­leges módon egyesített fékeknek kezelé­sére szolgáló vezérlőberendezés is egy­szerűstül azáltal, hogy ezen vezérléshez 45 nem kell bonyolult szerkezetű szelepet al­kalmazni ós azonkívül, hogy az úgyneve­zett működtető vagy vezér lösze lep jelen­tékeny mértékben egyszerűsbíthető. Ama körülmény folytán, hogy az egy-50 kamrás fék vagy ennek equivalense csak a féktuskóknak a kerekekre való fekteté­sét kell hogy végezze, miért is olyan löke­tet kell tennie, mielőtt a kétkamrás fék is működésbe jönne, mely minden, körül-55 mény közt- a féktuskók és a kerekek közti távolságtól függ, ezé rí a találmánynak megfelelő nyomólégfék az úgynevezett utánállítókészülékeket feleslegessé teszi, melyeknek az a feladatuk, hogy a hézagot állandó értéken tartsák, mert a fék ki- 60 fogástalan működéséhez nincs szükség állandó hézagra, ámbár, ha egykamrás fék nyer alkalmazást, további nyomólég­megtakarítást lehet elérni állandó hézag fentartásával. Ez a kérdés azonban mellé- 65 kes jelentőségű, mert a nyomólégfogyasz­tás már önmagában véve igen csekély és végül egészen figyelmen kívül hagyható, ha, mint említettük, az egykamrás fék he­lyett valamely más, olyan készüléket hasz- 70 nálunk, mely nem nyomóközeggel dol­gozik. A találmány a mellékelt rajzon vázlato­san van feltüntetve. Itt az 1. ábra az egész fékrendszernek vázlatát 75 mutatja, míg a 2. ábra a működtetőszelep metszetét tün­teti fel. A 3. ábra egy, az .1. ábrán látható részlet­nek módosítását ábrázolja, míg a 80 4. ábra az 1. ábrán rajzolt vázlatnakegy módosítását mutatja, végül az 5—7. ábrák egy forgatható tolattyúnak különböző helyzeteit tüntetik fel. Az 1. ábra két fenéknek a találmány 85 szerinti egyesítését ábrázolja, ahol is az egyik féket egykamrás fék és a másikat javított kétkamrás fék képezi. Ez a javí­tás vagy módosítás abban áll, hogy a du­gattyú egyik oldalán lévő hengertét, meg- 90 oldott fékeknél, a szabad levegővel áll összeköttetésben, amint ezt alább részlete­sebben i sme i'tet j ük. A rajzon (1) jelöli a főnyomólégvezeté­ket, mely a,z (5) csővezeték, az egészen ál- 95 talánosságban (2)-vei jelölt működtető­szelep és a (4) csővezeték útján, a (3) segédnyomólégtartállyal van összekötve. Az egykamrás nyomólégfék hengere (6)­tal, az ebben mozgó dugattyú pedig (7)-tel IC van jelölve. A mindkét fékre nézve közös (8) dugattyúrúd a (7) dugattyúval mere­ven van összekötve és a (6) hengerből a kétkamrás fék (9) hengerébe nyúlik be, melynek (10) dugattyúján ez a (8) du- 1( gattyúrúd szabadon megy keresztül, azon­ban egyik mozgási irányában összekap­csolható azzal, amint ezt alább részlete­sebben ismertetjük. A (7) dugattyú egy (11) visszatoló rúgó befolyása alatt áll, a i; '(10) dugattyúra pedig egy hasonló (12) visszatoló riigó hat. Ezen utóbb említett rúgó azonban nem okvetlenül szükséges a készülék működéséhez, de célszerű ezt al­kalmazni, hogy megoldott fékeknél egy 1 bizonyos dugattyúhelyzetet lehessen el­érni, amint ezt alább részletesebben ismer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom