94081. lajstromszámú szabadalom • Berendezés átmenő fékkel felszerelt vagy fel nem szerelt vasuti járműveknek nagyobb távolságból való fékezésbe hozására
közben utóbbit akként működteti, hogy ez a főlégtartányból egy átváltóhengerbe levegőt bocsát. Az átváltóhengerbe bocsátott levegő ennek dugattyúját elmozgatja -5 és e mozgás rudazat segélyével az üres járatú karra vivődik át úgy, hogy az üres járásnak megfelelő helyzetbe kerül, melynél a mozdonyon lévő gőzgép dugattyújának mindkét oldalán egyenlő nyomás lép 10 fel és így a gőzgép munkateljesítménye megszűnik. Az átváltóhengerrel egyidejűleg a főlégtartányból nagy nyomású levegő bocsáttatik egy vészjelző készülékbe is, 15 melynek dugattyúja a nyomólevegő hatása alatt alternatív mozgást végez és így időszakosan felváltva nyit és zár egy gőzbeeresztő szelepet, mely gőzt bocsát a kazánból a vészsípba és ezáltal vészjeleket ad a 20 kézifékező személyzetnek. A találmánybeli berendezés egy példaképeni foganatosítási alakja a mellékelt rajzon van feltüntetve, melyen az 1. ábra a sínek között a pályatestbe be-25 épített ütközöhíd oldal- és homloknézete; a 2. ábra a fékberendezés működtetésére szolgáló, a mozdonyon elrendezett ütközőszerv és rudazat oldalnézete; a 30 3. ábra az indítókésziilék hosszmetszete; a 4. ábra a szelepes automata hosszmetszete; az 5. ábra az átváltólienger hosszmetszete; a 35 6. ábra a vészjelző készülék hosszmetszete; a 7. ábra a forgótolattyúna-k, a 8. ábra pedig a tolattyútiikörnek homloknézete. 10 A pálya mentén elrendezett vonaljelző közelében a sínek között a pályatestbe egy ütközöhíd van beépítve, .mely az (f) tengelyen megerősített (b, b) karok által tartott és a pálya keresztirányában oldalt ki-45 billenthető, mindkét vége felé a pálya irányában lejtő (a) sínből áll. Az (a) sín heljT zetének biztosítására a (b) karoktól jobbra és balra elrendezett, további (c) és (d) karok szolgálnak, melyek a helytálló (g), 50 illetve (h) csapokon foroghatóan vannak ágyazva és felső végeikkel az (a) sínnel csuklósan vannak kapcsolva. A jelzőkar tilos állása mellett az ütközöhíd az 1. ábrán teljes vonallal feltüntetett 55 helyzetet foglalja el. ha azonban a jelzőkart szabadra állítjuk, akkor ennek mozgatószervével, pl. lánc segélyével összekötött és az (f) tengelyen megerősített (e) lánckerék révén a (b, c, d) karokat oly szöggel forgatjuk el jobbra, hogy az (a) sín felső helyzetéből egy mélyebb helyzetbe kerül (vonalkázottan feltüntetett helyzet), melynél a mozdony az ütközöhíd lelett szabadon elhaladhat. A mozdony alvázán ugyanis alkalmas helyen egyr kétkarú (i) emelő van foroghatóan ágyazva, melynek szabad végén (k) görgő van elrendezve. Az emelőnek e görgőt hordozó karja (v) csavarrugó hatása alatt áll, mely azt állandóan lenyomott helyzetben tartja. Az emelőkar mozgásának határolására (z) kengyel szolgál, mely célszerűen akként van méretezve, hogy a (k) görgő legalsó helyzetében (2. ábra) valamivel magasabban fekszik, mint a működő helyzetben lévő (a) sín végpontja, úgyhogy a görgő a sínre akadálytalanul felfuthat. A kétkarú (i) emelőnek másik karja (u) csavarrúgó közbeiktatása mellett (ni) rúd segélyével a mozdonyon foroghatóan ágyazott (n) szögemeltyű vízszintes karjával kapcsolódik, míg e szögemeltyű másik karja a (p) kilincsfoggal ellátott (o) rúddal van csuklósan összekötve. A (p) kilincsfog a (t) tengelyen megerősített (r) tárcsa kerületén kiképezett fogba kapaszkodik, úgyhogy az (o) rúd jobbra való elmozgatásával a (t) tengelyt ugyancsak jobbra forgatjuk el. Az (r) tárcsa, helyett természetesen forgatókart is alkalmazhatunk, mit a (t) tengelyen rögzítünk és kapaszkodó foggal látunk el. A (t) tengely, valamint az ezen megerősített (r) tárcsa már most a 3. ábrán feltüntetett indítókészülékben van elrendezve, melynek feneke (4) tolattyútiikörré van kiképezve (8. ábra). A rajzon fel nem tüntetett főlégtartányban lévő levegő a (7) fenékfuraton, a fékberendezés fővezetékében lévő levegő pedig a (9) furaton keresztül áramlik az indítókészülékbe. A fő légtartány levegője, ha az (1) forgótolaty íyú (3. és 7. ábra) akként áll, hogy (3) csa tornája a (4) tolattyútükörben létesítet' ((>) és (7) furatokat egymással összeköti, í 4. ábrán feltüntetett, szelepes automatí (43) és (44) tereibe juthat, minthogy < terek közös (57) furata alkalmas csőveze ték révén az indítókészülék (7) furatáva van összekötve. Az említett forgótolattyú áilás mellett az (1) tolattvú (2) furatát i (4) tolattyútükör elzárva tartja. Amin azonban a (t) tengellyel kapcsolt (1) to tolattyúnak köríves (3) csatornája a (6 furatot a (S) furattal hozza kapcsolatiba miközben a (7) furat elzáratik és az (1
