94023. lajstromszámú szabadalom • Küldő antenna drótnélküli állomásokhoz

— 4 — a kívánt irányító hatás biztosítására szükséges. Az induktanciák helyett az individuális küldőelemek között kapacitásokat is rendezhetünk el. 5 Oly módszer vizsgálatánál, melynek révén individuális küldőelemekből álló rendszer irányított sugárzás céljaira tehető alkalmassá, oly antennát, mint amilyen az 1. vagy 2. ábrán van feltüntetve, lineá-10 ris vezető és a föld között egyenletesen elosztott kapacitás gyanánt lehet felfogni. A vezetőt körülvevő elektrosztatikai mező három irányban terjed; a potenciálesést elegendő csak két irányban, nevezetesen a 15 vezető és a föld közötti függélyes irányban és a vezető mentén haladó vízszintes irányban tekintetbe venni. Ha valamely légvezetőt egy áramforrásból, csillapítatlan bullamokkal, meghatározott frekven-20 ciájú rezgésekbe hozunk, akkor az elektrosztatikai mezőben álló hullámok alakulnak ki. Ei hullámokat a vízszintes és függélyes potenciáleloszlás szerint kell elemeznünk. Ha a vezető semmiképen sin-25 csen a földdel összekötve, akkor annak vízszintes rezgésű természetes periódusa van. Ez esetben a függélyes síkban nem lépnek fel rezgések. Ha a vezető egyik vége a földdel össze van kötve, akkor an-3Q. nak más természetes periódusa (saját rezgése) lesz. E rezgések ez esetben vízszintesek és bizonyos fokig függélyesek is lesznek, amennyire ugyanis a vezető és a föld között töltőáram megy át. Ily módon el-35 rendezett, egyik végén földösszeköttetéssel ellátott légvezetőt régebben gyakran alkalmaztak. Ha ily vezető nagyszámú, egyenletesen elosztott cséve révén van a földdel összekötve, akkor e vezető több-40 szörös küldőantennává válik, úgy amint azt fentebb leírtuk. Ha továbbá e csévék önindukciója akként van kiegyenlítve, hogy mindezen különböző csévékben a rezgések lényegileg fázisban vannak, akkor 45 mondhatjuk, hogy az antenna függélyes rezgéseket végez, de vízszinteseket nem. Lehet azonban az antennát akként hangolni, hogy az egymással egyidejűleg úgy vízszintes, mint függélyes rezgéseket vé-50 gezzen. A vízszintes és függélyes rezgések különböző frekvenciájúak lehetnek, ha több mint egy frekvenciával működő energiaforrást alkalmazunk. Ez az eset állna be az antennának íényívgenerátor 55 vagy csöves küldőkészülék segélyével való gerjesztésénél. A jelen esetben azonban a legegyszerűbb lesz a sugárzást egyhullámúnak tekinteni, amint az az antennának nagyfrekvenciájú generátor segélyével való gerjesztésénél következik be, mely 60 esetben az egymással egyidejűleg fellépő vízszintes és függélyes rezgések szükségképpen azonos frekvenciájúak. Abban az esetben, midőn a vezető az egyik végén van a földdel összekötve, a vízszintes rez- 65 gések oly módon lépnek fel, hogy a vezetőnek földelt vége rezgési csomópontot, a vezeték nyitott vége pedig rezgési hullámhegyet alkot. Régebben azt gondolták, hogy az ilyfajta antenna irányított sugár- 70 zást bocsát ki; újabban azonban kimutatták, hogy az nem felelt meg a valóságnak, mert az antenna hossza kisebb volt. mint ama hullámhossz negyedrésze, mellyel az antenna dolgozott, már pedig hatásos irá- 7E nyitott sugárzáshoz szükséges, hogy az antenna hossza legalább is a sugárzási hullámhossz felével legyen egyenlő. A leírt rendszerű egyszerű vízszintes antennában a kapacitás és, a,z, induktancia elosztását 80 mindig olyannak találták, hogy az antenna mentén az álló hullám hossza rövidebb, mint a kisugárzott hullám hossza. Ez a feltétel, az alább közelebbről kifejtendő módon, meggátolja a hatékony su- 8E gárzás biztosítását. A követendő és az alábbiakban kifejtendő alapvető szabály az, hogy az állóhullám hullámhosszának a küldöhullámhosszal egyenlőnak vagy nagyobbnak kell lennie. Ha az antenna sx hosszirányában kívánunk sugárzást, akkor az állóhullámnak a küldőhullámokkal egyenlő hosszúsággal kell bírnia. Ha azonban az antenna irányára 90° alatt álló irá nyitott sugárzást kívánunk, akkor az 9? állóhullám hosszának végtelen nagynak kell lennie. Minden közbenső szöghöz az állóhullámnak a küldőhullámhoz viszonyított hossza kell, hogy a sugárzás iránya és az antenna iránya közötti szög szekán- IC sával legyen egyenlő. Ezen vonatkozás geometriai kimutatása végett tegyük fel, hogy fénysebességű hullám kezd az antenna egyik végétől tovaterjedni. Maximális sugárzó hatás biztosításához kívá- IC natos az, hogy a hullám clZ «u. ntenna hoszszában való tovaterjedése közben állandóan oly impulzusokat kapjon, melyek magával a hullámmal fázisban vannak. Ez okból az állóhullámnak oly hullám- 11 hosszal kell bírnia, mely az említett tovaterjedő hullám hosszával egyenlő. Ha valamely antenna oly állóhullámmal rezeg, melynek hossza nagyobb, mint a küldőhulláinhossz, akkor feltehető, hogy az an- n tenna különböző pontjai különböző fázisú sugárzásokat bocsátanak ki és mindazon pontok geometriai helye, amelyekben bi-