94023. lajstromszámú szabadalom • Küldő antenna drótnélküli állomásokhoz

— 5 — zonyos meghatározott fázisú individuális hullámok vannak, a különböző sugárzási középpontok körül leírt közökkel tüntet­hető fel. 5 Már most a 4. ábrát szemlélve, tegyük fel, hogy az álló hullámot az (Is) hullám­vonal képviseli. Az állóhullám (a) pontja körül, mely csomópont gyanánt van fel­tüntetve!, írjunk le oly kört, melynek su-10 gara az (Ír) sugárzási hullámhosszal egyenlő. A (b) pont körül írjunk le oly kört, mely ezen hullámhossz negyedrészé­vel rövidebb. A (c) pont körüli kör su­gara a hullámhossz felével, a (d) pont kö­l.ö riili sugara pedig a hullámhossz negyed­részével egyenlő. A mindezen köröket érintő (t) vonal jellemzi a sugárzási irányt, mimellett a sugárzás az ezen érintőre merőleges irányban a legna-20 gyobb. Az ábrából világosan következik, hogy (Ír) = (Is) cos « ahol is * az ;m­tenna iránya és a sugárzási irány közötti szög. Ha ezt a képletet oly esetre alkal­mazzuk, melyben az álló vízszintes hal-­!f> lám rövidebb, mint a küldőhullámhossz, akkor az ily sugárzás irányát oly cos fe­jezné ki, mely egynél nagyobb. Minthogy ez a feltétel lehetetlen, világosan követke­zik, hogy irányított sugárzás nem lehetsé-S0 ges és hogy a sugárzás hatástalanná vá­lik. Egyetlen ponton földelt vízszintes an­tennatípus, melyet régebben használtak, az induktancia és kapacitás oly elosztását !5 mutatta, hogy az állóhullámhossz elméle­tileg ugyanakkora, gyakorlatilag rövi­debb volt, mint a küldőhullámhossz. Ha az állóhullámot meg akarjuk hosszabbítani, akkor vagy az induktanciát vagy a kapa­ró citást csökkentenünk kell. De bármit is teszünk ebben az irányban a drótkombi­náció megváltoztatásával, mindez a kí­vánt cél elérését ismét meghiusítja. To­vábbi párhuzamos drót csökkenti az ín-5 duktanciát, de megnöveli a kapacitást, míg a párhuzamos drótok számánax csök­kentése csökkenti a kapacitást, de megnö­veli az induktanciát. A kívánt cél több küldőantenna alkalmazása révén érhető 0 el. A légvezető és a föld közötti kapacitás a kettő közötti elosztott induktanciák se­gélyével közömbösíthető. Ha az elosztott kapacitás elosztott induktancia révén teljesen neutralizálva van és pedig ama 5 frekvencia számára, amellyel az antennát gerjesztjük, akkor az állóhullám hossza végtelen nagy lesz, vagyis a légvezető minden része azonos fázisban fog rezegni. Ez a feltétel nem eredményez irányított sugárzást akkor, ha az antenna rövidebb, 60 mint a küldőhullámhossz fele, irányított sugárzást pedig az antennára merőlege­sen, akkor eredményez, ha az antenna a küldőhullámhosszhoz viszonyítva, ele­gendő hosszú. Ha hosszú antennát haszná- g5 lünk és a merőlegestől eltérő bármely szög alatti irányított sugárzást kívánunk, ak­kor az áiló-hullámoklioz a szükséges hosz­szúság a küldő-hullámhossz és a kívánt szög alapján meghatározható. Akkor az- 70 után, minthogy a légvezető induktanciája ismeretes, lehetővé válik azon elosztott ka­pacitás, mely a kívánt hosszúságú állóhul­lámot hozza létre. Azt fogjuk találni, hogy e kívánt kapacitás kisebb, mint a 75 légvezető és a föld közötti kapacitás. Már most az a módszer követendő, mely szerint a kapacitásnak nem kívánt része a föld­höz képest közömbösítendő és oly elosztott kapacitás-értéket kell meghagyni, mely a 80 kívánt hosszúságú állóhullámot eredm é­nyezi. A kapacitásnak a földdel szemben való közömbösítése helyett lehetővé válik a légvezető hosszinduktanciáját soros kapcsolású kondenzátorok segélyével kö 85 . zömbösíteni. Kívánt esetben e két módszer egymással kombinálható. Ha a lég vezető hangolási eljárását a fenti szempontból vizsgáljuk, akkor a kö­vetkezőt fogjuk találni: Az a sugárzási 90 módszer, mely több egymástól független küldőelem alkalmazásában áll, amelyeket közös nagyfrekvenciájú energiaforrás ak­ként gerjeszt, hogy azok egymással fázis­ban rezegnek, csupán speciális esete a 95 vízszintes álló-hullámmal működő össze­tett vízszintes antennáénak. E különleges eset olyan, amelynél az állóhullám hossza végtelen nagy ós a sugárzási módszer, akár irányított, akár nem irányított, az 100 eddigelé javaslatba hozott küldőeljárások­tól azzal a jellemző momentummal külön­böztethető meg, hogy az állóhullám hosz­sza egyenlő vagy nagyobb, mint a küldő­hulláiné, míg az eddigelé használt anten- 105 nák oly hosszúságú állóhullámokkal dol­goztak, melyek rövidebbek voltak, mint a küldőhullámok. Szabadalmi igények: 1. Több individuális antennából álló 110 küldőantenna drótnélküli állomások­hoz, jellemezve nagyfrekvenciájú áramforrás gerjesztette (primér) indi­viduális antenna, további, egymás­utáni (szekunder) individuális anten- 115 nák és ezek mindegyikével összekötött, 94023

Next

/
Oldalképek
Tartalom