94023. lajstromszámú szabadalom • Küldő antenna drótnélküli állomásokhoz
— 5 — zonyos meghatározott fázisú individuális hullámok vannak, a különböző sugárzási középpontok körül leírt közökkel tüntethető fel. 5 Már most a 4. ábrát szemlélve, tegyük fel, hogy az álló hullámot az (Is) hullámvonal képviseli. Az állóhullám (a) pontja körül, mely csomópont gyanánt van feltüntetve!, írjunk le oly kört, melynek su-10 gara az (Ír) sugárzási hullámhosszal egyenlő. A (b) pont körül írjunk le oly kört, mely ezen hullámhossz negyedrészével rövidebb. A (c) pont körüli kör sugara a hullámhossz felével, a (d) pont köl.ö riili sugara pedig a hullámhossz negyedrészével egyenlő. A mindezen köröket érintő (t) vonal jellemzi a sugárzási irányt, mimellett a sugárzás az ezen érintőre merőleges irányban a legna-20 gyobb. Az ábrából világosan következik, hogy (Ír) = (Is) cos « ahol is * az ;mtenna iránya és a sugárzási irány közötti szög. Ha ezt a képletet oly esetre alkalmazzuk, melyben az álló vízszintes hal-!f> lám rövidebb, mint a küldőhullámhossz, akkor az ily sugárzás irányát oly cos fejezné ki, mely egynél nagyobb. Minthogy ez a feltétel lehetetlen, világosan következik, hogy irányított sugárzás nem lehetsé-S0 ges és hogy a sugárzás hatástalanná válik. Egyetlen ponton földelt vízszintes antennatípus, melyet régebben használtak, az induktancia és kapacitás oly elosztását !5 mutatta, hogy az állóhullámhossz elméletileg ugyanakkora, gyakorlatilag rövidebb volt, mint a küldőhullámhossz. Ha az állóhullámot meg akarjuk hosszabbítani, akkor vagy az induktanciát vagy a kaparó citást csökkentenünk kell. De bármit is teszünk ebben az irányban a drótkombináció megváltoztatásával, mindez a kívánt cél elérését ismét meghiusítja. További párhuzamos drót csökkenti az ín-5 duktanciát, de megnöveli a kapacitást, míg a párhuzamos drótok számánax csökkentése csökkenti a kapacitást, de megnöveli az induktanciát. A kívánt cél több küldőantenna alkalmazása révén érhető 0 el. A légvezető és a föld közötti kapacitás a kettő közötti elosztott induktanciák segélyével közömbösíthető. Ha az elosztott kapacitás elosztott induktancia révén teljesen neutralizálva van és pedig ama 5 frekvencia számára, amellyel az antennát gerjesztjük, akkor az állóhullám hossza végtelen nagy lesz, vagyis a légvezető minden része azonos fázisban fog rezegni. Ez a feltétel nem eredményez irányított sugárzást akkor, ha az antenna rövidebb, 60 mint a küldőhullámhossz fele, irányított sugárzást pedig az antennára merőlegesen, akkor eredményez, ha az antenna a küldőhullámhosszhoz viszonyítva, elegendő hosszú. Ha hosszú antennát haszná- g5 lünk és a merőlegestől eltérő bármely szög alatti irányított sugárzást kívánunk, akkor az áiló-hullámoklioz a szükséges hoszszúság a küldő-hullámhossz és a kívánt szög alapján meghatározható. Akkor az- 70 után, minthogy a légvezető induktanciája ismeretes, lehetővé válik azon elosztott kapacitás, mely a kívánt hosszúságú állóhullámot hozza létre. Azt fogjuk találni, hogy e kívánt kapacitás kisebb, mint a 75 légvezető és a föld közötti kapacitás. Már most az a módszer követendő, mely szerint a kapacitásnak nem kívánt része a földhöz képest közömbösítendő és oly elosztott kapacitás-értéket kell meghagyni, mely a 80 kívánt hosszúságú állóhullámot eredm ényezi. A kapacitásnak a földdel szemben való közömbösítése helyett lehetővé válik a légvezető hosszinduktanciáját soros kapcsolású kondenzátorok segélyével kö 85 . zömbösíteni. Kívánt esetben e két módszer egymással kombinálható. Ha a lég vezető hangolási eljárását a fenti szempontból vizsgáljuk, akkor a következőt fogjuk találni: Az a sugárzási 90 módszer, mely több egymástól független küldőelem alkalmazásában áll, amelyeket közös nagyfrekvenciájú energiaforrás akként gerjeszt, hogy azok egymással fázisban rezegnek, csupán speciális esete a 95 vízszintes álló-hullámmal működő összetett vízszintes antennáénak. E különleges eset olyan, amelynél az állóhullám hossza végtelen nagy ós a sugárzási módszer, akár irányított, akár nem irányított, az 100 eddigelé javaslatba hozott küldőeljárásoktól azzal a jellemző momentummal különböztethető meg, hogy az állóhullám hoszsza egyenlő vagy nagyobb, mint a küldőhulláiné, míg az eddigelé használt anten- 105 nák oly hosszúságú állóhullámokkal dolgoztak, melyek rövidebbek voltak, mint a küldőhullámok. Szabadalmi igények: 1. Több individuális antennából álló 110 küldőantenna drótnélküli állomásokhoz, jellemezve nagyfrekvenciájú áramforrás gerjesztette (primér) individuális antenna, további, egymásutáni (szekunder) individuális anten- 115 nák és ezek mindegyikével összekötött, 94023