94022. lajstromszámú szabadalom • Felvevő berendezés drónélküli jeladás céljaira

hullámot hozunk létre egy vagy több helyen, melyek viszont oly módon vannak elrendezve, hogy zavaró hatásuk a felvevő készülékekben semlegesíttetik. Ha az a 5 hely vagy azok a helyek, amelyeken a jelek felvételét meg akarjuk akadályozni, az adóállomáshoz képest lényegileg mind ugyanazon irányban fekszenek, akkor a kívánt hatás elérésére egyetlen zavaró 10 hullám is elégséges lesz, amennyiben az az adóállomás és a nem kívánt felvevőállomás között fekvő kiválasztott ponton van. Ha azonban nagyszámú olyan hely van, amelyeken jelek felvételét meg kell 15 akadályozni és ha ezek a jelek az adóállomáshoz képest kissé eltérő irányban feküsznek, célszerű, ha két vagy több zavaró hullámot küldünk ki akként kiválasztott pontokból, hogy e hullámoknak a; 20 kívánt felvevőállomásra gyakorolt hatása kiküszöböltesséik, de a nem kívánt pontok egyikén se legyen semlegesíthető. A mellékelt rajzokon a találmány tárgya néhány példaképem foganatosítási 25 alakjában van feltüntetve. Az 1. ábra a felvevőkor sémája. A 2. ábra alkalmas fáziseltolót tüntet fel. A 3. ábra. oly vektor-diagramm, mely a 30 felvevőkörben egy bizonyis munkamód mellett, a különböző áramok fázisviszonyait mutatja. A 4. ábra az állomások viszonyos helyzetét tünteti fel. Az 35 5. ábra a jelei-ősség polár-diagrammja a jelek irányára vonatkoztatva. A 6. ábra az állomások más viszonylagos helyzetét mutatja. A 7. ábra a 6. ábrának megfelelő jelerős-40 ségek polár-diagrammjá.t tünteti fel. A 8. ábrán a felvevő kapcsolások módosított alakja látható. A 9., 10. és 11. ábrák az ezen kapcsolást magyarázó sémák. A íö 12. ábra három holtponttal bíró polár diagrammot mutat. A 13. ábra a, 8. ábra szerinti felvevő kapcsolás javított alakját tünteti fel. Az 1. ábrán két (A, B) adóállomás van 50 jelezve, melyekből egyenlő hullámhosszal bíró hullámok küldetnek ki. A két állomás között két felvevő antenna van olyképen elrendezve, hogy azok a (3) felvevőállomástól az (A), ill. (B) állomások felé 55 vannak irányítva. Ezek az antennák hoszszú, vízszintesen fekvő drótokból állanak, melyek közel a föld felett futnak, vagy közvetlenül a földön feküsznek s attól szigetelve vannak. Egyes esetekben célszerű lehet, hogy azokat a, földbe ássuk. A leg- 60 jobb hatásit aikkor érjük el, ha a drótok a két állomás felé vannak irányítva. Azonban az antenna ezen különös alakja, valamint feltüntetett helyzete nem lényeges, amint az a, következő magyarázatból 65 kitűnik. Lényeges csupán csak az az egy körülmény, hogy a két antenna középpontjai, melyek jelen esetben 4-gyel és 5-tel vannak jelölve, legalább a két (A) és (B) állomás egyikétől különböző távolság- 70 ban feküdjenek, úgyhogy a két állomásból kiinduló hullámok a két felvevő antennát ne érjék egyidejűleg és hogy a különböző irányokból beérkező hullámok által előidézett áramok lényeges időbeli 75 fáziskiilönbséggel bírjanak. Mindkét antenna (6)-nál földelve van és a (7) és (8) tekercsek, amelyek az (1) és (2) antennákkal sorba vannak kap csolva, a különböző mértékben kapcsol 80 ható (9) és (10) transzformátorok primar tekercselését képezik, mely transzformátorok (11) és (12) szekundártekercselésej két oly áramkörben feküsznek, amelyekben fázismódosító készülékek vannak 85 bekapcsolva. Ezen áramkörök mindegyikének két részből kell állnia, amelyek fázisszögükre vonatkozólag különböző jellegűek. A feltüntetett esetben az áramkörök két ággal bírnak, amelyeknek egyi- 90 kébe a (13) ellenállás, a (14) kapacitás és a (15) önindukció van iktatva, míg a másik, vele párhuzamos ág a (16) ellenállást és a (17) önindukciót tartalmazza. Mindkét elágazás úgy van. választva, hogy az 95 első ág eredő impedanciája kapacitatív a másik ága pedig induktív. A (15) és (17) önindukciók változtatható (18, 19, 20) és (21) kapcsolásokkal bíró transzformátorok primártekercselé- 10c sét képezik; a (22, 23, 24) és (25) szekundartekercsek rezonanciára hangolt felvevőkörben feküsznek, mely azonkívül egy (26) önindukciót és egy (27) hangoló kondenzátort tartalmaz. A két (18, 19) Kikapcsoló transzformátor célszerűen úgy van elrendezve, hogy mindkettő variálható és pedig olyképen, hogy az egyik nek kapcsolása erősebb lesz, ha a másiké lazul és hogy az egyik kapcsolás akkor ii( lesz a legerősebb, midőn a másik minimális. A mód, amellyel ezt elérhetjük, a. 2. ábrában van feltüntetve, mely szerint a (22) és (23) tekercsek egy forgatható (28) tengelyen egymáshoz képest derékszög- llf ben vannak felszerelve és pedig a (15) és (17) tekercseken belül, mely utóbbiak