94022. lajstromszámú szabadalom • Felvevő berendezés drónélküli jeladás céljaira

— 3 — ugyanazon síkban feküszmek. A (28) tengelynek a (29) kézikerékkel való forgatása a (22) és (23) tekercsek állását a (15) és (17) tekercsekhez képest megváltoz-5 tatja. Ha a (22) tekercs párhuzamos a (15) tekerccsel, akkor a kettő közötti kapcsolás a legerősebb. Ez esetben a (23) tekercs derékszögben áll a (17) tekercshez és a kettő közötti kapcsolás ' gyakorlatilag 10 egyenlő zérussal. Ha azután a (22) és (23) tekercseket elforgatjuk, akkor a kapcsolás a (15) és (22) tekercsek közötti lazább lesz, tehát a (17) és (23) tekercsek közötti kapcsolás erősebbé válik, mígnem a (22) 15 tekercs a (17) tekercshez képest, derékszögben áll. Ha a tekercseket ugyanazon irányban tovább forgatjuk, akkor a folyamat megfordul és a kapcsolás iránya szintén megfordul a mozgás levő 90 foká!0 hoz képest. A (20) és (21) kapcsoló transzformátorok hasonló módon vannak elrendezve. A felvevőkörben indukált áramok az ismertetett módon elektroncsőből álló (30) !5 detektor rácskörére vitetnek át. Ha a felveendő jelekkel kapcsolatban csillapítatlan rezgésekről van szó, akkor a felvevő elektroncső úgy rendezhető be, hogy lokális rezgéseket fejleszt, amelyek a rez!0 gések felvételére szükségesek. Ezt az anódkörben fekvő (31) tekercs és a rácskörben fekvő (32) tekercs közti laza kapcsolás útján érjük el. Az ismertetett felvevőrendszer alkal(5 mas arra, hogy (A) vagy (B) állomásokról minden zavar nélkül jeleket vegyen fel, ha a két állomásról egyenlő hosszúságú hullámokat küldünk ki. Ez a következőképen történik: íO Induljunk ki a legegyszerűbb esetből, midőn a két antenna egyenesben halad (A) és (B) között és (4) és (5) középpontjaik éppen egy negyedhullámhossznyi távolságban fekszenek egymástól, akkor •5 az (A)-ból kiinduló impulzus az (1) antennát egy negyedperiodussal előbb fogja érni, mint a (2) antennát. Az (1) antennában fejlesztett áram tehát a (2) antennában fejlesztett áramhoz képest 0 90° -kai fog elősietni. Ez a két áram a 3. ábra szerinti diagrammban az (Al) és (A2) vektorokkal legyen feltüntetve. Egy (B)-ből kiinduló impulzus viszont előszói a (2) antennát éri és azután az (1) anten-5 nát egy negyedperiodussal később fogja elérni, úgyhogy az általa a (2) antennában fejlesztett áram az (1) antennában fejlesztett áramhoz képest 90°-kal előbbre fog sietni. Ez a két áram a (Bl) és (B2) vektorokkal legyen feltüntetve. Kényei 60 mesebb feltüntetés kedvéért (Al) és (Bl) fázisban levőknek vannak feltételezve, ami azonban nem lényeges feltétel. Tegyük fel már most, hogy az áram a kapaci tatív ágban, mely az (1) antennával 65 van összekötve, a főáramhoz képest 45° kai elősiet és hogy az induktív ágban levő áram a főáramhoz képest 45°-kai elmarad. E két áram vektorai (Acl, Ail, Bel) és (Bil) által vannak feltüntetve. 70 Ha ugyanazon feltételeket fogadjuk el arra az áramra, mely a (2) antennával van összekötve, akkor az áramokat ezen két ágban az (Ac2, Ai2, Bc2) és (Bi2) vektorok képviselik. Ha már most a kap- 75 esoló transzformátorok úgy állíttatnak be, hogy az 1. körnek csak induktív ága és a 2. körnek csak kapacitatív ága van a í'eh'evő körrel kapcsolva, akkor a felvevő körbejutó áramokat (Ail, Bil, Ac2"> 80 és (Bc2) vektorok képviselik. A diagrammból kitűnik, hogy a (Bil) és (Bc2) éppen ellenkező fázissal bírnak és hogy (Ail) és (Ac2) vektorok fázisban vannak. Ha tehát a (Bil) és (Bc2) azonos erőssé- 85 gűek, úgy egymást megsemmisítik, míg a felvevő körben egymást erősítik. A két (Bil) és (Bc2) áram könnyen ugyanazon erősségre hozható az egyik vagy mindkét (9) és (10) kapcsoló transzformátor kapcso- 90 lásának megváltoztatása által. Ha a (B) állomásról akarunk jeleket felvenni, akkor az (A) állomásról kiinduló jelek hatása könnyen megsemmisíthető azáltal hogy az első antennának csak kapacitiv 95 ágát és a második antennának csak in duktív ágát kapcsoljuk a felvevő körrel A fenti ismertetésben ugyan a müko dési mód célszerű feltételei vannak is mertetve, de a felvevő rendszer eredmé 100 nyes .alkalmazására semmi esetre sem lényeges az a körülmény, hogy a különböző áramok fázisviszonyai a 3. ábrán feltüntetettekkel megegyezzenek. Világos, hogy a fáziseltolókörök alkalmas be- 105 rendezése által a két ágban oly áramok fejleszthetők, amelyek a főáramhoz képest több mint 45°-kal elősietnek vag> elmaradnak és hogy az áramkörök közti kapcsolás megváltoztatása által a félve- 110 vőkörnek oly áramok adhatók át, amp lyek az antennában fejlesztett áramok hoz képest bármely tetszőleges szöggel sietnek előre vagy maradnak el. Tehát mindenkor lehetővé válik a készülék olv 115 beállítása, hogy a felvevőkörben semlegesíttessenek azok az áramok, melyeket