93722. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső

katódálól a 4s anóda felé áramló gázai a (2) anóda belsejében lévő gázokra szívóhatást gyakorolnak és azokat az anóda felé magukkal ragadják. A '4) anóda kö-5 rötti terel valamely hűtőkészülék segélyével hűtjük, úgyhogy e higanygőzök ott lecsapódnak. Eljárhatunk akként is, hogy a fényív gázait a (4) anóda közeiében állandóan leszivatjuk és így a vákuumot ma-10 gában a csőben is javítjuk. A fényívet körülvevő (5) köpeny villamosan vezérelt csöveknél egyúltal mint rács is szolgálhal. Hogy az áramló gázoknak a vákuumlér többi részére kifejtett szívó hatását növel -15 jük, a találmány értelmében a gáz kisülési szakaszt körülvevő köpenyt egy vagy több, kiömlési nyílása felé bővílell, fúvóka alakjában is kiképezhetjük és az anódát, illetőleg a rácskatödát a fúvóka e nyílása kö-20 zelében rendezzük el. A gázáramlást körülvevő köpeny kiképzése léhát a párhuzamos sugarak elvén épült magasvákuummal dolgozó higanygőzszivallyú köpenyéhez hasonlatos. Az ily kiképzésnek kisütési csö-25 vek esetén az az előnye van, hogy a kisütési fényív a vákuumtérnek többi részével széles gyűrűalakú hasílékok segélyével a fuvókanyílás közelében van összekötve, úgyhogy nagy áramerősségek mellett is 30 a cső vezérlő képessége biztosítva van. A vezérlő elektródákat, ragy az anódát csupán ezen körgyűrűalakú hasílékok közelében kell elrendezni. Egy ily cső kiviteli alakját a 2. ábra 35 példaként mutatja. (1) az elektroncső, (2) a hengeralakú anóda, (13) a vezérlőrács. A fényívkatóda létesítése céljából a cső alsó részében (3) higany gőzkatóda, felső részében pedig (i) higanygőzanóda van 40 elrendezve, úgyhogy a kisülés iránya alulról felfelé tart. A fényi vet a (3) katóda és (4) anóda közé kapcsolt segédfeszüllséggel tartjuk fenn. A fényív terét az anóda, illetőleg vezérelektróda terétől (G) köpeny vá-45 lasztja el. Mint az a rajzból látható, a köpeny (7) körgyűrű alakú hasílékkal van ellátva, amely hasi lék alatt a köpeny (8) fúvóka alakjában folytatódik. E fuvőkaalakú kiképzés következtében a gázáram-50 lás a cső vákuumterére különösen előnyös szívóhatást fejt ki. A kisütési csőnek a (4) liiganyanódát körülvevő része, mint (9) kondenzációs tér van kiképezve, amelynek kettős falát pl. vízzel hűtjük. A higany-55 gőzök tehát e falon lecsapódnak és a (4) körgyűrűalakú anódához folynak. Megfelelően elrendezett túlfolyóval az anóda fölös higanyát a katódához ismét visszavezethetjük. A találmány szerinti elektroncső egy másik kivileli alakjánál a fényível körülvevő köpeny szintén egy vagy több körgyűrűalakú hasitokkal van ellátva, a köpeny azonban a körhasítékok mögött bővül és hűtése is célszerűen e helyen történik, úgyhogy a kisütési pálya gőzei ott kondenzálódnak és a vezérlőszerveket tartalmazó térre a kondenzációs vákuumszivattyú módjára. szívóhatást gyakorolnak. A találmány szerinti vákuumcső egy ily példakén ti kiviteli alakját a 3. ábra mutatja. A 2. ábrában feltüntetett kivitellel ellentétben, a ; 3) higanykatóda a cső felső terében, a (4) higany anóda pedig a cső alsó tercben vau elrendezve. A higanygőzök tehát először is a (6) hengeralakú téren, a (7) gyűrűs hasitokig áramolnak, ahonnét a kondenzációs térként kiképezett és lefelé bővülő (10) köpenyrészbe jutnak. A köpeny e része a hűtőfolyadék befogadása céljából kellős fallal van kiképezve. A higanygőzök a köpeny belső falában kondenzálódnak és a {i) f én j'í van ódába folynak. A tulajdonképeni magasvákuumú térben, a gyűrűliasílék körül van el rendezve a (13) vezérelektróda és (2) anóda. Az 1. és 3. ábrákban feltüntetett elektroncsövekben a szívóhatást azáltal növelhetjük, hogy a (1; anódát körülvevő l érből, a gázokat a (11) vezetéken állandóan ! leszívjuk. Az ábrákban feltüntetett példakénti kivileli alakoknál a köpeny minden esetben csak egy hasílékkal bír. Természetesen azonban egymás mögött több ily hasítékot is képezhetünk, minek megfelelőleg í a köpeny többszörösen van fúvóka alakjában kiképezve és minden hasíték után külön hűtéssel bír. A szívóhatás további javítása céljából, a találmány értelmében a gázok áramlását a katóda kisülési ívében az ív mindenkor hőmérséklete által meghalározoll molekuláris sebességgel egyenlő nagyra, vagy annál nagyobbra választjuk. E molekuláris sebesség tudvalevően e hőmérséklet egyértelmű függvénye, miulán valamely test hőmérséklete kizárólag ezen sebességtől függ. A higanygőz ívekben fellépő hőmérsékleteknél a higany részecskék molekuláris sebessége közel 300 m/sec. E sebességnek megfelelőleg választjuk a higanygőz ív áramlási sebességét. Ezen eljárás előnye abban áll, hogy a katódatérből és anódatérbe a köpeny nyílásain át gázmolekulák nem áramolhatnak keresztül, mert azok a molekulák is, amelyek időnként a molekuláris sebesség következtében az ívből kilépnének, nagy sebességük következtében az