93722. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső
— 3 — áramlás irányában mozognak tovább. Ilv nagy sebesség megválasztása különösen akkor célszerű, ha a kisülési ívet körülvevő köpeny hasonlóan van kiképezve, 5 mint a párhuzamos sugarakkal, vagy kondenzációval dolgozó higanygőz vákuumszivattyú köpenye. Ezeknél a köpenyeknél az egyes átáramlási nyílások az áramlás irányához viszonyítva, ellenkező irányban 10 vannak kiképezve, úgyhogy az egyes molekulák a nagy áramlási sebesség következtében csak nehezen juthatnak a körgyűrűalakú hasítékon át, az anódatérbe. A kisütőcsövet akként is kiképezhetjük, 15 hogy a kisütőív üreges henger alakú. Miután az emissió nagysága kizárólag az ív felületének nagyságától függ, ezen elrendezésnek az az előnye, hogy ugyanazon elektronmissió mellett az áram és a kisütőív 20 fentartásához szükséges energiamennyiség lényegesen kisebb lesz. Viszont ugyanazon áramerősség mellett az eleklronmissió lényegesen nagyobb. A rajz 4. ábrájában ezen elektronkisütő-25 cső egy példakénti kiviteli alakját mutattuk be. (1) az elektronkisütőcső fala, (2) a hengeralakú anóda. (3) és (4) higanysegédelektródák, amelyek az ív létesítésére szolgálnak és amelyeket egy külön segéd-30 feszültségből táplálunk. Az áramlás iránya felülről lefelé tart, az ábrában metszetben látható üreges henger belsejébe, amelynek oldalfalait az (5) és (60) köpenyfelületek képezik. Az (5) köpeny nyílásokkal van el-35 látva, amelyeken át az elektronok a (2) anódához áramolhatnak. Az üreges henger keresztmetszete lehet köralakú de természetesen bármily más, pl. ovális, négyszögkeresztmetszet, sokszög alakú stb. kereszt-40 metszettel bíró testet is választhatunk. A 4. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál a (3) segédkatóda és a (4) segédanóda között a higany visszavezetése céljából a rajzban nem látható csővezetékkel van kiké-45 pezve. A találmány értelmében az elrendezést azáltal tökéletesíthetjük, hogy a higany visszavezetésére a belső hengeüregek terét használjuk fel. Egy ily módon kiképezett kisütőcső 50 példakénti kiviteli alakját, a rajz 5. ábrája mutatja. A higanyfénvív az (5) és (60) falak által képezett hengeralakú térben alulról felfelé áramlik. A belső (60) fal által alkotott henger szegélye felső végén 55 úgy csatlakozik a (4) segédanóda körgyűrűalakú (70) csatornájához, hogy a fölös higany a nyíl irányában lefolyhatik. A (80) hullámalakú türemlésen (90) nyílások vannak kiképezve, amelyek az üreges hengeralakú kisütőcsővel összeköttetésben állanak, 60 másrészt pedig", ezen türemlés kerületén egy sorozat (100) bemetszés van kiképezve, amelyeken át az anóda fölös higanya a (60) fal által határolt belső térbe folyik és azon át a (3) segédkatódához vissza- 65 áramlik. Azon célból, hogy a kisütés íve a körgyűrűkeresztmetszetű hengeres téren át, nem pedig a legbelsőbb, a (60) által határolt téren át áramoljék, e belső térben 70 keresztmetszet szűkítéseket létesíthetünk. Az 5. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál a belső hengeres térben e célból két (110) tölcsér van kiképezve. A tölcsérek nyílásain át a higany a (4) segédanódától a 75 (3) segédkatódához ugyan visszafolyhatik, azonban ellenkező irányban a gőzáramlás nem lehetséges. A keresztmetszetszűkítéseket természetesen más módon is létesíthetnők, pl. akként, hogy a (60) fal belső ol- 80 dalán vállakat rendezünk el, vagy pedig általában a (60) falat hullámos keresztmetszettel képezzük ki, úgyhogy abban ezáltal, keresztmetszetszűkülések létesülnek. A következőkben az elektroncső még néhány 85 oly kiviteli alakját ismertetjük, amelyek akként vannak kiképezve, hogy a fényívből a vákuumtérbe gázok, illetőleg oly ionok, amelyeknek c/m értéke az elektronok c/m értékétől eltérő, át nem léphetnek és ily 90 módon a vákuum romlása meg van akadályozva. Ezenkívül e csövek kiképzése lehetségessé teszi, hogy a kisütési térben oly mennyiségű pozitív ion jelenlétét biztosítjuk, hogy azok a tértöltést csökkentik. 95 A találmány értelmében az elektromos mező irányára merőlegesen önmagában ismert módon a cső belsejében mágneses mezőt létesítünk, azonkívül a fén3r ív és a nagyvákuumú tér között oly vezetőfalakat 100 rendezünk el, amelyek lényegileg a mágneses és az elektromos mező által létesített elektronáramlás irányában haladnak. Ismeretes, hogy superponált mágneses mezővel dolgozó elektroncsövekben az elektro- 105 nok az izzó katódából radiális irányban lépnek ki. A mágneses mező az elektronokat köralakú pályákba tereli (lásd: Barkhausen, «Elektron-Röhre». Zweite Auflage 60. oldal). Azáltal, hogy a fényívet a talál- 110 mány értelmében ezen elektronmozgásirányát követő vezetőfalakkal vesszük körül, elérjük azt, hogy bár az elektronok az anódához átléphetnek, azonban a neutrális, pozitív, vagy negatív töltésű gázrészecskék 115 (ionok) a fényív teréből nem juthatnak ki, mivel a vezetőfalakba ütköznek. A vezetőfalak megfelelő méretezése és egymás-
