93722. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső

Megjelent 193Ö. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93 2. SZÁM. — VH/d. OSZTÁLY. Elektroncső. Siemens-Schuckert-Werke G. m. b. H. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1925. évi szeptember hó 24-ike. Az eddig használatos elektroncsöveknél, amelyek magas vákuummal dolgoznak, fémes katódát alkalmaznak, amely izzási hőfoka mellett, elektromokat hocsát ki. Ismeretes ezen elektroncsöveknek az a hátránya, hogy nagy katódafelület és magas kat.óda hőmérséklet mellett is csak csekély áramerősséggel működtethetők. Éppen ezért az ismeretes elektroncsöveket a techniká-i ban használatos erősáramú hálózatokra közvetlenül nem lehetett kapcsolni. A találmány tárgyát egy oly elektroncső képezi, amely az eddig szokásosnál lényegesen nagyobb áramerősségekkel tartható , üzemben. A találmány értelmében mint elektronkibocsátó elektródái (katódát) kisülési fényívet, vagy kisülési izzóívet alkalmazunk. Az ilyen izzógázokból vagy fémgözökből ) álló fényív ugyanazon terjedelem mellett lényegesen nagyobb mennyiségű elektront képes kisugározni, mint az eddig használatos, szilárd anyagból álló izzó katódák. Egyébként az elektroncső kivitele az eddij giekhez hasonló, így pl. az anóda a fényívet cső alakjában veheti körül. A fényív elektron kibocsátását ugyancsak vagy villamos úton megfelelő rácsok, tértöltési hálók, anóda védőháló, stb., illetőleg mág-3 neses terek segélyével szabályozhatjuk. A találmány szerint elektroncsövet tehát quantitatív relaishatásokra is felhasználhatjuk. Azon célból, hogy az elektronoknak a 5 katódát képező fényív és az anóda közötti áramlását minél tökéletesebbé tegyük, szükséges, hogy a gázrészecskéknek az anódához való vándorlását megakadályozzuk. Azért a találmány értelmében különféle eszközöket alkalmazunk azon célra, 40 hogy a gáznak a fényívből való kilépését megakadályozzuk. Nevezetesen a fényív közelében magasabb vákuumot tartunk fenn, mint amekkora a nyomás magának a fényívnek belsejében. Ezt pl. azáltal ér- 45 jük el, hogy e fényívet nyílásokkal ellátott köpennyel vesszük körül. A köpeny nyílásai hasonlók az ismeretes higanygőzsugárszivattyúkban alkalmazott nyílásokhoz. A fényív áramló gázrészecskéi a kő- 50 pennyel együtt úgy hatnak, mint egy diffúziós szivattyú és a fényívből kilépő gázrészecskéket az ívbe ismét beszívják, úgyhogy a fényív és az anóda közötti elektronáramlás zavartalanul folyik le. 55 A rajz a találmány tárgyának példakénti kiviteli alakját mutatja. (1) az elektroncső üvegedénye, (2) ezen edény belsejében elrendezett hengeralakú anóda, a katódát pedig a cső közepén létesített fényív 60 képezi. A fényív létesítése céljából az elektroncső alsó részében (3) higanykatóda, a cső felső részében pedig (4) fényív anóda van elrendezve. A fényívet azáltal tarthatjuk fenn, hogy a (3) katódát és (4) fényív- 65 anódát egy segédfeszültségre kapcsoljuk. Ha a fényív és a (2) anóda közé megfelelően irányított feszültséget kapcsolunk, akkor ugyanúgy, mint az ismert izzókat ódáknál, a fényívről a (2) anóda felé 70 elektronok áramolnak. Az áramerősség azonban a leírt új csőnél lényegesen nagyobb. Hogy a gázrészecskéknek a fényívből a (2) anóda felé való áramlását megakadályozzuk, a fényívet (5) köpennyel 75 burkoljuk. A köpeny egész felülete oly nyílásokkal van ellátva, amelyeknek egyik éle az 1. ábrában feltüntetett módon kifelé van hajlítva. A fényívnek a (3) higany-