93598. lajstromszámú szabadalom • Kéttengelyű vasúti mótoroskocsi
— 2 — tetés folytán a (6) keretnek, függélyes irányban való mozgékonyságán kívül, ele gendő keresztirányú mozgékonysága is lehetővé van téve az (1) keretműhöz vagy 5 alvázhoz képest ós ezzel a (3) keréktengelynek is bizonyos mozgékonysága van a kanyarulatokban való menetkor, amint ez a vasúti kocsikhoz való ismert kormányozható tengelyelrendezések-10 nél történik. A (9) belső égésű erőgépet és a (10) többfokozatú sebességváltóművet hordó (6) keret emellett visszaállító szerkezetül szolgál a (3) tengely számára. A (10) sebességváltómű a (11) kardán-15 tengely segélyével van összekötve a (3) hajtó keréktengely által hordott (12) áttevőművel. A gépezet valamennyi rázkódtatása tehát a (6) keretről, a (7) rúgók és a rugalmas (8) lengő felfüggesztések köz-20 vetítésével, csak igen kis mértékben vitetik át a hajtott (3) keréktengelyre és a koesiszekrényre. A leírt elrendezéssel azonkívül elérjük, hogy az egész gépezet igen egyszerűen 1 e-25 oldható a kocsiszekrényről azáltal, hogy utóbbinak egyik végét megemeljük, a (3) hajtott keréktengelyt megoldjuk és a (6) keretet az (1) alvázról, ill. a (8) lengő felfüggesztésekről levesszük, mire az egész 30 (6) keret, a rajta lévő gépezettel együtt kihúzható-A most leírt foganatosítási példa jól használható kisebb és közepes (kb. 25—50 km óránkénti) menetsebességeknél. Na -35 gyobb (85 km és ennél is nagyobb) menetsebességeknél azonban a (6) keret szabad végének rendkívül heves keresztirányú lökéseit és ütéseit, aminők kis sugarú kanyarulatoknak, váltóknak és kereszte-40 zéseknek ilyen nagy sebességekkel való bejárásakor fellépnek, a rugalmas lengő felfüggesztés nem képes kellőképen felfogni ós a keretnek a vágányról kiinduló heves lökéseknél való ugrálásait sem min-45 dig megakadályozni, mert e célra túlságosan könnyen enged. Hogy e hátrányon segítsünk, a második foganatosítási példánál (4—7. ábrák) a hajtott tengelyen rugalmasan ágyazott tartókeret, szabad vé-50 gével, légpufferek közt, keresztirányú vezetékben, ez utóbbi pedig, reá függélyes irányban ellentétes értelemben ható rúgók közt, vezetősínekben van vezetve a kocsi alvázán vagy keretművén. Ekkor a ke-55 resztirányú vezeték az emiitett, reá ellentétes értelemben ható rúgók közt, függélyes irányban, elmozoghat és a vágányról kiinduló, függélyes irányú lökéseknek engedhet anélkül, hogy a keret vége, még a legnagyobb (85 km óránkénti vagy en- 6 nél is nagyobb) menetsebességeknél is, ugrásszerű mozgásokat végezhetne, mert hiszen ellentétes értelemben ható rúgók közé van befogva. A keret végének, a kanyarulatokban, itúlnagy mértékű és he- t ves oldalirányú kilengéseit ama légpufferek, melyek a, keret végét miaguk közé fogják, biztosan és mégis lökésmentesen megakadályozzák. Hogy a keret végének a keresztirányú r , vezetékbe való beékelődését- és beszórnia • sát, heves lökéseknél és a részieknek egymáshoz képest való elforgásiánál, meggátoljuk, a keret vége, a találmány értelmében, a keresztirányú vezeték egyik vezető felületét két pontban, annak másiik vezető felületét pedig egy pontban érinti, mely utóbbi pont a két előbbi pont közt, a középen van elrendezve. Mint az 1—3. ábráikon, itt is iá (8) imó- 6 tor (6) tartókért 'e. >a (10. 11) sebességváltó-, ill. hajtóművel együtt egyrészt, (7) rúgók segélyével, rugalmasan van ágyazva a hajtott, kormányozható tengelyként kiképezett (3) keréktengelyen és S pedig (4) ágyazó gyűrűk segélyével, míg másrészt (6) keret szabad vége két, (17, 18) vezető gerendából álló, keresztirányú vezetékben van vezetve (6. ábra), mely gerendák, függélyes (19) oldalrészek se- c gélyével, mereven vannak egymással öszszekötve. Ez a (17, 18, 19) keresztirányú vezeték viszont függélyes (20, 21) vezetékek közt van vezetve, melyek a kocsi (1) alvázán vagy keretművén vannak meg- £ erősítve. A (20) vezető síneken lévő (22) rúgól ámasztéikok és a kieresztirányú vezetek (19) oldal részein lévő i(23) rúgótámaszték'ok közit (24) nycmórúgók vannak úgy elrendezve, hogy ezek a kiereszt irányú i vezetéknek úgy süllyedése, mint emelkedése ellenéiben működnek. A keresztirányú vezeték tehát, miindlkét irányban, függélyesen, rugalmasan mozoghat. A (6) keret szabad vége a (18) vezetőgerendát 1 két. (25) és (26) pontban érinti, pl. gördülő giolyók közvetítésével. A (17) másik vezetőgerendával a (6) tartókeret szabad vége csak egy (27) ponton áll érintkezésben, pl. szintén gördülő golyó útján. A 1 (27) érintkezési pont a, két, (25) és (26) érintkezési pont. közt, a középen fekszik. A (6) keret szabad végéneik ez a beágyazása ia keresztirányú vezetékbe annak mindennemű beékelődését és beszorulását 1 a vezetékbe meggátolja, A keret- szabad végének keresztirányú lökéseit és ütéseit (28, 2.9) légpufferek fogják fel, melyeknek
