93538. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tőzegnek és víztartalmú szeneknek kiszárítására

A tartányba jutotit túlhevített gőzök a szárítandó anyagot és vele együtt a benne levő vizet felmelegítik — illetve elpárologtatják és ezáltal a túlhevített gőzök 5 ismét telítetté válnak. A telített gőzök egy részét a (g) tolatytyún át az (i) kondenzátor szivattyúja ismét elszívja ós a tartányban ezáltal állandóan a megkívánt nagyságú vacuum 10 uralkodik. A telített gőzök másik része a (b) tolattyún át az (e) kaloriferbe jutva ismét túlhevítette válik és ezáltal a, szárítandó anyagban levő nedvességnek az elpárologtatósához szükséges meleget szol-15 gáltatja. Természetesen ügyelni kell arra., liogy az (i) kondenzátorba csakis nedves gőzök jussanak, azaz a túlhevített gőznek időt kell adni, hogy telítetté válliassék, meri különben a szárítási eljárás fölösle 20 ges hő veszteséggel járna. Ezt pedig a (b) és (g), valamint az (1), ((í) elosztószelepekuek helyes beszabályozásává.] érhetjük el. A túlhevített gőzöknek a légszivatytyiiba. nagyobb mennyiségben való beju-25 ásá.t azáltal is megakadályozhatjuk, ha a (g) szívóvezetéket teljesen lezárjuk és a gőzöket az (a) tartányból az (e) kaloriferen keresztül vissza a tartánvba addig keringtetjük, míg a taríányban levő szá-80 rítandó anyag víztartalmával együtt a fűtőgőz hőfokára fel nem melegszik. Ugyanis akkor a szárítandó anyagban egy bizonyos mennyiségű meleget halmozhatunk fel és ha most a i'íítőgőz ke-35 ringését beszüntetjük és a vacuumszivattyút megindítjuk, a tartányban a kisí-ebbedő nyomás következtében a szárítandó anyagban levő víz el kezd párologni és a párolgáshoz szükséges kaloriá-40 kat a szárítandó anyagban felhalmozott melegmennyiségből fogja elvonni mindaddig, amig az anyag megfelelően le nem hült. Ekkor az anyagnak ismételt felmelegítésével a szárítást tovább folytatjuk. 45 Ezen szárítási eljárásnak számítással való megvilágítása a következő: Tegyük fel, hogy az (e) kalorifert 3 atm. túlnyomású gőzgép, vagy gőzturbina fáradtgőzével fűtjük. Természetesen • 50 éppen úgy lehet tűzzel, avagy távozó füstgázokkal is fűteni. A 3 atm. telített gőznek a hőfoka 133° C. Az (a) tartányban pedig a vacuumszivattyú segítségével tegyük fel, hogy 0.5 atm. nyo_55 mást tartunk, tehát a víz itt már 80° C-nál párolog. Ha most ezt a 0.5 atm. nyomású 80° C hőfokú gőzt elszívjuk és a 133° C gőzzel fűtött, megfelelően méretezett kaloriferen átvezetjük, akkor a 0.5 atm. nyomású és mondjuk 120° C hőfokú t>C gőzt kapunk, amely pedig ennél a nyomásnál már túlhevített gőz. Ha most az ilyenformán túlhevítette vált gőzt az (a) tartányba juttatjuk az ebben levő cea 80° C hőfokú szárítandó anyagot igyek- 65 szik a saját hőfokára felmelegíteni, de mivel ez nedvességet tartalmaz, a víz ennél a hőfoknál és nyomásnál belőle elpárolog, miközben a túlhevített gőz hőfoka iehül és az újonnan keletkezett gőzzel ke- 70 vereelve telítetté válik. A túlhevített gőznek ennél a hőfoknál és nyomásnál a fajmelege 0.475 kalória lóvén, tehát minden kg. túlhevített gőz, hogy telítetté váljék, eea 19 kalóriát ké- 75 pes leadni, illetve ezzel a melegmennyiséggel képes a szárítandó anyagban levő nedvességnek az elpárologtatásához hozzájárulni. Midőn a szárítandó anyag már csak 80 nagyon kevés nedvességet tartalmaz, akkor a túlhevített gőzzel való fűtést beszüntetjük és a taríányt nagyobb vacuum alá helyezve, a nedvességet alacsonyabb hőfokon való elpárolgásra kény- 85 szerítjük, miközben az elpárolgáshoz szükséges meleget a szárítandó anyagból vonja el és ezáltal a.zt lehűti. Ilyenformán a szárítandó anyagban felhalmozott hőmennyiséget is csaknem teljes egészé- í»0 ben visszakapjuk, inert a szárítandó anyag majdnem ugyanazon hőfokkal kerül ki a tartányból, mintahogy beraktuk. Ezen új szárítási eljárásnak az eddigiekkel szemben még az az óriási előnye 95 is megvan, hogy a szárítandó anyagból elpárologtatott gőzt még tovább is fel tudjuk használni, amennyiben most ezt a gőzmennyiséget tekintjük fűtőgőznek és ezt vezetjük be a kaloriferbe, amelyben 10C a vacuumgőzöket fogjuk túlhevíteni. Ennek az eljárásnak világosabbá tételére szolgáljon a mellékelt rajznak 2. ábrája következő magyarázattal: Ügy az (a), valamint az (al) tartányt 10a a szárítandó anyaggal megtöltjük. A (d) ventilátorrá! megszívjuk az (a) tartányban levő levegőt és az (e) kaloriferben felmelegítve az (f) csövön, át az (1), (6) szelepeken keresztül ismét a tartányba. 110 juttatjuk, miáltal az (a) tartányban levő szárítandó anyagot, a már fent ismertetett módon felmelegítjük. Midőn az (a) tartányban levő anyag a megkívánt hőfokra már felmelegedett, akkor az (i) kon- 115 denzátor légszivattyújának üzembehelyezésével a (g) tolattyú és a (h) csövön, valamint a (k) tolattyún keresztül a tar-