93538. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tőzegnek és víztartalmú szeneknek kiszárítására

Megjelent 193Q. évi március hó 141-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93538. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás tőzegnek és víztartalmú szeneknek kiszárítására. Varg-a Sándor üzemvezető Budapest. A bejelentés napja 19?fi. évi november hó 18-ika. A tőzegnek és a barnaszeneknek igen nagy része magas víztartalmuknál fogva az iparban nem foglalhatnak el olyan nagy teret, mint aminőt olcsó előállítási 5 lehetőségük különben biztosítana számukra. Ezen a hátrányon csak úgy lehet segíteni, hogyha az említett tüzelőanyagokat nedvességüktől megfosztjuk. A víztarta-10 lomtól való megfosztás többnyire melegített levegővel való szárítás útján történik, különféle eljárások szerint. A levegővel való szárításnak óriási hátránya, hogy úgy a nedvességet tartal-15 mazó anyagot, szenet, vagy tőzeget, valamint a nedvességet elvonó és elszállító anyagot a levegőt is fel kell melegíteni és az ezekbe befektetett melegmennyiség vissza nem kapható. Tehát, hogy egy bi-20 zonyos mennyiségű vizet elpárologtassunk, sokkal több meleget kell felhasználnunk, mint amennyi a víznek a tulajdonképpeni elgőzölögtetéséhez szükséges. Azonkívül az említett szárító eljárások 25 legtöbbjénél a tüzelőanyag szárítás közben felaprózódik és csak sajtolás — brikettezés — tehát ismételt munka, illetve hőbefektetés útján hozható felhasználásra alkalmas darabos állapotba. 30 Mindezen hátrányoknak a kiküszöbölése végett egy új szárítási eljárást dolgoztam ki, amelynél csakis az eltávolításra szánt anyagot, tehát a vizet melegítjük fel, illetve alakítjuk át gőzzé és 35 azonkívül a szárítandó anyag a nedvesség elvonás után is darabos állapotban marad. Ezen új szárítási eljárásnak a lényege a mellékelt rajz 1. ábrájának a felhasználásával a következőképpen válik vilá- 40 gossá: Az (a) tartányt megtöltjük a szárítandó anyaggal és a (b) tolattyú nyitásával a (c) csövön keresztül a (d) ventilátorral a levegőt a tartányból kiszívjuk 45 és az (e) kaloriféren keresztül nyomjuk, ahonnan a megkívánt hőfokra felmelegített levegő az (f) csövön keresztül az (1, 2, 3, 4, 5, 6) beállítható szelepeken át ismét a tartányba jut. Itt a levegő a me- 50 legét leadja a szárítandó anyagnak és az előbbi út megtevésével a kaloriferben ismét felmelegszik, majd a tartányba jutva a melegét ismét leadja. Ezt a levegőkeringést mindaddig folytatjuk, amíg a szári- 55 tandó anyag a megkívánt hőfokra fel nem melegszik. Midőn a szárítandó anyag felmelegedett a (g) tolaittyút is megnyitjuk és a tartányban levő, vízgőzzel telitett levegő ezen keresztül a (h) csövön 60 át az (i) kondenzátor légszivattyújába jut és a szivaittyúba beszívott nedves levegőből a vízgőzök lecsapódnak, míg a levegő a lecsapódott vízzel a szabadba kerül. Ezáltal az (a) tartányban a (g) toló- 65 záron keresztül az (i) kondenzátorral egy megkívánt nagyságú vacuumot idézünk elő. A vacuum előidézésével elérjük azt, hogy a szárítandó anyagban levő víz aránylag alacsony hőfokon kezd forrni. 70 A szárítandó anyagnak az állandó felmelegítése pedig a már leírt módon történik, azaz, hogy a szárítandó anyagból keletkezett gőzöket a (b) tolattyún keresztül a (c) csövön át a (d) ventilátor el- 75-szívja és az (e) kaloriferen — ahol felmelegszik és túlhevítetté válik — keresztülnyomja és az (1), (6) szelepeken és elosztócsöveken át ismét a tartányba kerül.