93463. lajstromszámú szabadalom • Egykamarás nyomólégfék

— s -ból a (C) csatornán át a fék oldott álla­pota után csakis az első fékezésnél juthat a fékhengerbe, amikoris ezen körülmény a fékezésnek a vonaton való tovaterjedési 5 sebességét növeli és a féksarúk felíekvé­sót gyorsítja, később azonban, amikor a fékezési nyomásnak csak lassabban sza­bad növekednie, ezen áramlás már nem állhat be. 10 Ha a VI. tolattyúhelyzetben a levegő­nek a fővezetékből való kibocsátását meg­szakítjuk, az (s) fedőtolattyú annyira fog jobb felé elcsúszni, amíg az (m) ütköző­höz nem ér. Ezáltal a VII. tolattyúhely-15 zet, az úgynevezett „utánfékezési záró­helyzet" jön létre (8. ábra), amelyben, mint a IV. fékezési záróhelyzetben, a (G) tolattyútükörbe torkoló összes csator­nák zárva vannak. 20 A teljesen oldott féknek megfelelő álla­potból közvetlenül is juthatunk a teljes fékezésnek megfelelő állapotba és for­dítva, amint egyáltalában a fékezési álla­pot bármely kívánt változása létesíthető. 25 A mindenkori viszonyoknak megfelelő tolattyúhelyzet mindig önműködően fog adódni. Eddig mindig feltételeztük, hogy a (10) kar állandóan ugyanazon helyzetet foglalja el. Ha azonban a (10) kart elállít-30 juk, az (x) és (y) részek hosszai, mely ré­szekre a (9) emeltyű a (10) kar által meg­osztatik, megváltoznak és ezzel megvál­tozik azon hatás is, amelyet a (Z") fék­henger-kamarában levő levegő a (6) hü-35 veilyre kifejt. A fővezeték azonos nyo­masa mellett egy fékhelyzeíből á hozzája tartózó fékezési záróhelyzet x: y na­gyobb aránya mellett fog adódni, amikor a fékhengernyomás még csak egy kisebb 40 nagyságot ért el. Ha azonban ezen arány kisebb, a fékezési záróhelyzet csak egy nagyobb fékhenger-nyomásnál fog adódni. ÉPP így az oldási záróhelyzet az oldási helyzetből kisebb vagy nagyobb fékhen-45 gernyomáskülönbségeknél fog létesülni, aszerint, hogy az x : y arány nagyobb vagy kisebb-e. Az (f) és (f) rúgók is már kisebb vagy pedig csak nagyobb fék­hengernyomásnál fognak legyőzetni asze-50 rint, hogy az x : y arány nagyobb vagy pedig kisebb-e. A (10) kar elállításával tehát nemcsak a mindenkori maximális fékhengernyomás változik, hanem azonos arányban azon nyomás is, mely nyo 55 másig a gyors lég beáramlás a fékhen­gerbe végbe mehet és kisebb maximális fékhengernyomásoknál is annak túllépése nem lehetséges. A fék hihetőleg jó hatása szempontjá­ból szükséges, hogy teljes fékezésnél egy 60 Vonat összes fékhengerei maximális nyo­másukat ugyanazon időben érjék el, dacára annak, hogy ezen nyomás a ter­helés szerint különböző nagyságú és hogy a fék oldásánál az összes fékhengerek 65 ugyanazon időben ürülnek ki. Ezenkívül a vonat minősége szerint is szabályozás­nak kell beállania. Tehervonatoknál a fékezési és oldási időtartamoknak arány­lag hosszúaknak kell lenniük, személy- 70 vonatoknál lényegesen rövidebbeknek (gyorsvonatoknál pedig még rövidebbek­nek). Ezen követelmények kielégíthetők a (H) szabályozószervvel. A fogantyú (G) helyzete (tehervonat) az (e) csatorna me- 75 netében fekszik, valamint a (d) csatorna menetében, a (h") szabályozóköpeny kisebb, trapezszerű átáramlási nyílása a (h') szabályozócsap keskenyebb, négyszög­letes nyílása felett foglal helyet, amiáltal go csak egy-egy kis, szabad átáramlási ke­resztmetszet adódik (11. ábra). Ha a fogantyút (P) helyzetébe hozzuk (sze­mélyvonat), a szabályozóköpeny és a fojtócsap nagyobb nyílásai fekszenek egy- 35 máslélett (11. ábra) és a fékezési levegő­nek nagyobb szabad átáramlási kereszt­metszetet szolgáltatnak. Miután a nyílá­sok akként vannak méretezve, hogy a szabad átáramlási keresztmetszet meg- 90 felelően nagyobbá válik, ha a (h') fojtási csap a terhelési megnövekedés értelmé­ben forgattatiik el és megfordítva, a (H) szabályozószerv ismertetett szerkezete segélyével bármely tekintetbe jövő körül- 95 mény esetében mindenkor elérhető a fék­henger nyomásgörbéjének helyes lefo­lyása, Ha a fogantyút (A) helyzetébe hoz­zuk (zárási helyzet), a (h") szabályozó^ köpeny az (a) csatornát teljesen elzárja 1 0 0 és a jármű ezáltal a fővezetékről lekap­csoltatik. A (19) horony (10. és 12. ábra) ekkor a fékhengerben esetleg levő levegő számára a (c) csatornából a (b) csator­nába, ezáltal pedig a szabadba létesít ki- 105 áramlási utat, úgyhogy a fékhenger tel­jesen kiürülhet. A segédlógtartályban. a nyomólevegő azonban teljes mértékben megmarad. A járműnek kézzel való teljes oldása 110 céljából az 1. ábrán nyilak segélyével jel­zett huzalt kell meghúzni. Ezáltal a (16) újj a (17) csap körül az óramutató mozgás sával ellentétes értelemben fordul el, az (S) alaptolattyúra nyomást fejt ki és azt, 115 valamint az (s) fedőtolattyút a 9. ábrán feltüntetett VIII. tolattyúhelyzetbe, az úgynevezett „kézi oldási helyzetbe"

Next

/
Oldalképek
Tartalom