93272. lajstromszámú szabadalom • Repülőgép fölfelé és lefelé mozgatható szárnyakkal

- 2 -mozgásának lényeges befolyásolása nélkül eszközölhető, mely súlypont az (y—z) vonal mentén egyenletes előrehaladását folytatja. Az 1. ábra jobboldalán feltünte-5 tett első helyzetben föl van tételezve, hogy a gép sebesen balfelé siklik előre, mimellett a szárny legalsó helyzetében van. A jobbról számítolt második helyzetben a szárny akként van fölemelve, hogy 10 mellső széle fölfelé hajlik, mint azt a teljesen kihúzott vonal jelzi, egyidejűleg a szárny fölemellelik és pedig mindaddig, míg a szárny, a rajzon a következő állásból látható módon, elérte fölfelé valómoz-15 gásának határát, mely pillanatban a repülő a szárnyat az emelkedési légfelülel létesítésére való helyzetéből, mely az ábra ezen részén pontozott vonallal van jelölve, oly helyzetbe mozgatja, hogy egy siklólég-20 felületet képezzen; ezen helyzet teljes vonallal van jelölve. Az első, második és harmadik helyzet összehasonlításából látható, hogy a gép súlypontja az (v—z) síkhoz képest kb. ugyanazon magasságban 25 maradt, azonban a szárny az (y' z') rétegbe emeltetett, mely az (y—••'/.) síkkal párhuzamos és e fölött fekszik. Más szóval, mialatt a szárny a gép testéhez kc'y pest fölfelé mozgattatott, mely szárny 30 egyébként az általa hordott súlyt löbbékevésbbé süllyedni engedte volna, ezen süllyedés azáltal gá tollal olt meg, hogy a szárny egy emelkedési légl'elüleien fölemelkedik és alsó felületén a légnyomási 35 fokozta. Ily módon a (\v) súlypont repülési pályája nagyjában fönnlartaük. Ha már most a részek azon helyzetében, mely a harmadik állásban teljes vonalakkal van jelölve, a szárnyal hirtelen lehúzzuk, akkor 40 ennek eredményeképen a súlypont fölemeltetik azon lég'hordfelületen, melyen a szárny nyugszik és csúszik; ezen állapot az 1. ábra negyedik helyzetében van feltüntetve. Ezen utóbbi mozzanatban azon 45 távolság", mellyel a szárny a levegőben lefelé mozog, mialatt a géphez, mint egészhez képest lefelé húzatott, elhanyagoltalolt, minthogy ez igen csekély azon távolsághoz képest, mellyel a súlypont ezen szárny-50 mozgás következtében fölemeltelell. Az első és negyedik helyzet ugyanazon helyzetnek tekinthető azzal a különbséggel, hogy az egyik a gép repülési irányában előbb van, mint a másik. Amennyiben a fent leírt 55 mozgások egymásután ritmikusan ismételtetnek, a repülés fönntartható. A találmány célja továbbá abban áll, hogy a gép hordereje és egyidejűleg harántirányú stabilitása is fokoztassék. Ennek biztosítására a szárny hordfelületét 60 úgy alakítjuk, hogy középső hosszrésze lefelé homorú és ezen részhez mindkél oldalon domború részek csatlakoznak. Ez megadja a kívánI horderől, minthogy a gép az alátámasztó levegőnek egy domború részén 65 nyugszik, ezen kiképzés továbbá repülés közben stabilitási is nyújt, mivel a domború szélrészek meggátolják, hogy a gép a domború alátámasztó légl'elülelről lecsússzék. A 70 2. ábrán ezen kiképzés legegyszerűbb kivi leli alakjában vázlatosan van feltüntetve. A 3. ábrában egy repülőgép hordfelülete vázlatosan van feltüntetve, mely két lio- 75 morú résszel bír, melyek egy középső vonalon hajótő módjára találkoznak, mimellett mindegyik homorú részhez egy hosszirányú domború rész csatlakozik. Ezen vázlat csapószárnyrendszerű repülőgépek 80 hordszáriiyainak általános alakját keresztmetszetben ábrázolja, melyeknél a szárnyak párosan vannak elhelyezve és pedig a gép középső hossztengelyétől két oldali egy-egy szárny. 85 Oly célból, hogy a levegő hordképesség^ a leghatásosabb és leggazdaságosabb módon hasznosíltassék. kívánatos, hogy a larlószárny, bárminő is a szárny vagy a gép, melyen a szárny alkahnaztatík egyéb 90 tulajdonsága, helyes hossz,melszelvonalak szerint legyen szerkesztve és a találmány ily szárnyszerkezetre is vonatkozik. Kísérleteim folyamán azt találtam, hogy eg\r

repülőgépszárnynak a repülőgép liossz- 95 tengelyével párhuzamos helyes kereszlmelszelalakja egy szinuszgörbének felel meg. A 1. ábrán ily görbék vannak feltüntetve, melyek repülőgépszárnyak előállítására alkalmasak és pedig különböző méretek és 100 egyéb tényezők tekintetbevétele alapján. Az 5. ábra vázlatos hosszmetszetben három szárnyat mulat, melyek balról jobb felé tekintve lassú, középső és gyors repülésre vannak szánva és a különböző szárnyak 105 alakjának különbségei! feltünteti és egyúttal mutatja, hogy mindegyik szárny a gép hosszirányában metszve pontos szinuszgörbének felel meg. A (>. ábra vázlatos lolülnézetben és az nr összehasonlítás kedvéért egymásfölölt elrendezett f> szárnyat mutat különböző repülési. sebességek számára miinelleü a legfelső .a legkisebb sebesség számára és a legalsó a legnagyobb sebesség számára al- Hf kaimat:. A 1. ábrában az (a. b, c. g, h) vonal oly szinuszgörbél mulat, melynek vízszintes