93234. lajstromszámú szabadalom • Folyóvízi turbina csekély vízmélységekhez

Megjelent 1930. évi március hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93234. SZÁM. — Vd/3. OSZTÁLY. Folyóvízi turbina csekély vízmélységekhez. Suess Ede mérnök Wien. A bejelentés napja 1926. évi május hó 11-ike. Ausztriai elsőbbsége 1925. évi május hó 13-ika. A tapasztalat azt mutatta, hogy a fo­lyóvízi turbinák, vagyis oly vizi erőgé­pek, amelyek a víz alatt elrendezett szí­vócsőbe beépített propellerrel bírnak, an-5 nál gazdaságosabban működnek, minél nagyobb a propeller átmérője. A propel­lerátmérő növelésének azonban természe­tes határt szab a rendelkezésre álló víz­mélység, úgythogy az ismert folyówizi 10 turbinák csekély mélységű vizekben neon alkalma zihatóak. A találmány ily vizi turbinákra vonat­kozik és célja, hogy azok alkalmazási kö­rét új típus szerkesztése által kibővítse 15 és csekély mélységű folyóvizek energiájá­nak hasznosítását lehetővé tegye. A találmány értelmében egy propellert, amelynek átmérője nagyobb, mint a ren­delkezésire álló vízmélység, legalább a víz 20 felszínéig érő oly tokba építünk be, amely tok keresztmetszetei az áramlás irányában fokozatoisian növekednek, úgyhogy a tok-Dák a víz alatt fekvő része mint szívócső működik. E szívócső nyitott csatornát is >5 képezhet, amelynek felső éle célszerűen pontosan a víz felszíne felett fekszik," le­het azonban zárt, nevezetesen felső részén laposan burkolt csatorna is, amidőn, szük­ség esetén, a propellernek a vízből kiálló JO része is burkolható. Ezein utóbbi esetben a szívóhatás legnagyobb mértékben ér­vényestül. A találmány lényegiét a következőkben a rajz kapcsán magyarázzuk, amelynek 15 1. ós 2. ábrái a folyóvízi turbina egy példakénti kiviteli alakját elől- ós felül­nézetben mutatják, míg a 3. ábra egy összehasonlító vázlatot tün­tet fel. i0 A 3. ábrában (a)-val jelölt, gyakorlati­lag rendelkezésre álló vízmélység lehe­tővé teszi, hogy az ismert rendszerű tur­binákat (El) belépési keresztmetszettel szerkesszük. Sekély vizeknél a víz mély­sége és így a belépési keresztmetszet és a 45 propeller méretei is túlságosan kicsinyek, miáltal a turbina üzeme gazdaságtalan, mivel kis turbinák előállítási költségei nem csökkennek a teljesítménnyel ará­nyosan. Azonkívül kis turbinákat a hor- 50 dalék és általában idegen testek könnyen eltömnek, úgyhogy e gépek nem üzem­biztosak. A találmány alapját SiZ9 cl kísér­letek által helyesnek elismert gondolat képezi, hogy a belépési keresztmetszetet 55 növeljük és pedig a 3. ábrában (E2)-vel jelölt profil alakjában. A propeller oly átmérővel bír, amely nagyobb, mint a rendelkezésre álló vízmélység (a), úgy­hogy felső része a víz felett áll. A tur- 60 bina tokja, amely e szerkezetnél is a víz alatt van elrendezve, mint nyílt, vagy la­posan lefedett csatorna van kiképezve, amelynek keresztmetszete az áramlás irá­nyiában nő. Amennyiben lehetséges, a ke- 65 resztmetszetet csiak csekély mértékben bő­vítjük vertikális irányban, tehát a mélység irányában, ellenben nagyobb mértékben ol­dalirányban, úgyhogy a csatorna az ismert szívó hatást a kívül áramló víz hatása 70 következtében kifejtheti. A propeller ke­rületének természetesen csak azon része dolgozik, amely a vízbe merül. Kísérletek azt mutatták, hogy a csak részben beme­rülő propeller teljesítménye természete- 75 sen megfelelően kisebb, mint a kielégítő vízmélység esetén teljesen bemerülő pro­pelleré, hogy azonban lényegesen na­gyobb, mint az (El) beömlési keresztmet­szettel, illetőleg propellerátmérővel bíró 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom