93156. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vonatok vagy egyes járművek fékezésére

• Megjelent 1930. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 93156. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés vonatok vagy egyes járművek fékezésére. Compagnie Internationale des Freins Automatiques Société Auonyme Liégre, mint Pieper Henri liégei la k os j og-utód j a. A bejelentés napja 1925. évi augusztus hó 27-ike. Belgiumi elsőbbsége 1924. évi augusztus hó 28-ika. A találmány olv fékberendezésre vonat­kozik, melynél a tetszőleges módon a lék­állásba hozott féktuskókat ellenerő hozza a lazítási helyzetbe; ez az ellenerő a fékező 5 szerveket kiindulási helyzetükbe vissza­vivő depresszió. Ez utóbbit égési erőgéppel meghajtott járműveknél ennek a gépnek szívóhatása idézi elő. Hogy a depresszió útján létesített fékla-10 zítás elvét az égési erőgépektől eltérő hajtó­motorok alkalmazása esetén, különösen pedig akkor is hasznosíthassuk, ha több Járműből álló vonat lefékezéséről van szó, a találmány szerinti berendezést úgy ké-15 pezhetjük ki, hogy a féklazítást létesítő depressziót a járművek egyikén, pl. a hajtó­járművön, tetszőleges eszközökkel, pl. szi­vattyúval vagy gőzejektorral idézzük elő és a vonat egész hosszában! visszük át. A de-20 presszió útján a íeklazítást előidéző beren­dezést, a találmány szerint, az egyes jár­műveken elrendezett fékező szervekkel köt­hetjük össze. Ezek a szervek mechanikai természetűek, amikor pl. a jármű egy ré-25 szének súlyát használjuk fel, vagy pedig valamely gáz, pl. levegő hatása alatt álló és egy vagy több, a fékrudazattal összekö­tött dugattyúra ható folyadékkal helyette­síthetők. 30 A találmány szerint arról is gondosko­dunk, hogy a lazított fékek teljes, vagy csupán részleges lazításuknál hydraulikus vagy más elrekesztő szerkezet, pl. vissza­csapó szelep útján, helyzetükben rögzíttes-35 senek, úgyhogy a fékek lazítását előidéző depressziónak nem kell tartósan hatnia. A depressziónak létesítésére szolgáló esz­közök különben önműködően hozhatók mű­ködésen kívüli helyzetbe, mihelyt vala­mennyi fék lazítva van. Erre a célra pl. 40 elektromosan vezérelt szerkezeteket alkal­mazunk. A fékezés ereje a fékező közegek hatásának, vagy a féklazítás ellenerejének szabályozásával változtatható. A találmány szerinti alapgondolat, mely 45 külön ellenerőnek a féklazítás céljaira való felhasználásában áll, akként is megvalósít­ható, hogy depresszió helyett nyomóhatást vagy mechanikai erőátvitelt alkalmazunk a kitűzött cél elérésére. Végül a találmány 50 általában ilyfajta fékberendezések sajátos vezérlési módjára is vonatkozik. Ez a ve­zérlés a találmány szerint valamely fék­rendszernek úgynevezett «függő» vezérlő­berendezéssel való kapcsolatában van, 55 melynél valamely segéderő által mozgatott alkatrész állása állandóan egy vezérlő­szerv adott helyzetétől függ és ennek a szervnek elállítása lehetővé teszi, hogy a segéderő az említett alkatrészre hasson; ez 60 utóbbinak elmozgása a segéderő hatásának megszakítását vonja maga után, mihelyt amplitúdója a vezérlőszerv eltolódási út­jának megfelel. A segéderő által mozgatott alkatrész a találmány szerint a fékrudazat- 65 tal összekötött szerv lehet. A rajzok a találmány tárgyának több példaképem foganatosítási alakját szemlél­tetik. Az 1. ábra több járműből álló vonat szá- 70 mára való fékberendezésnek vázlatos képe. A 2. ábra fékberendezés oly vonat számára, melynél a féklazítás eszközlő depresszió

Next

/
Oldalképek
Tartalom