92986. lajstromszámú szabadalom • Gőztúlhevítővel ellátott tűzcsöves gőzkazán

csövei külön térben vannak elrendezve, mely, a rajzolt foganatosítási példánál, a második fűtőgőz-csatornát képezi. A kellően túlhevített gőz e túlhevítő (22) forró-5 gőz-szekrényében gyiil össze és a (23) vezetéken át a felhasználási helyre áramlik. Az ezen utó-túlhevítőt tartalmazó második fű tőgáz-csatorna mögött fekszik a már említett (B) vízelőmelegítő, mely a (24) 10 alsó tartályból, a (25) felső tartályból és az ezeket összekötő (26) csövekből áll. A csőnyaláb a (27) középső fallal meg van osztva, mely fal, fent, áteresztő nyílással bír a fűtőgázok számára. A második és 15 a harmadik fűtőgáz-csatorna közt lévő válaszfalban, fent, a (28) elzáró szerv (a rajzolt foganatosítási példában tolóka) van elrendezve. A második fűtőgáz-csatornában, lent, (29) csappantyúk vannak 20 elrendezve, míg a második és a harmadik fűtőgáz-csatorna alsó része közt lévő (30) összekötő csatornában (31) tolattyú van, mellyel ez a csatorna elzárható. A fűtőgázok, ha a (28) tolóka és a. (29) csappan-25 tyúk zárva vannak és a (31) tolóka nyitva van, az első fűtőgáz-esatornán átáramolva, az utó-túlhevítővel bíró második fűtőgázcsatornán is átáramolhatnak, azután a (B) előmelegítőrészt tartalmazó harmadik 30 fűtőgáz-csatornán át felfelé és a, negyedik fűtőgáz-esatornán át lefelé haladva, a (32) rókatorokba vonulhatnak, azaz azt az utat vehetik, melyet a kihúzott vonalakkal feltüntetett nyilak jeleznek. A túl-35 hevítés szabályozása, ennél a foganatosítási példánál, azáltal foganatosítható, hogy a (28) tolókát többé vagy kevésbbé nyitjuk meg, úgyhogy a fűtőgázok egy része ahelyett, hogy a (21) utó-túlhevítőt 40 súrolja, a második és a harmadik fűtőgázcsatorna közt lévő felső nyíláson át, közvetlenül a negyedik fűtőgáz-csatornában lévő (B) előmelegítőrészen áramlik át és innen a (32) rókatorokba jut. Ha, kinyitott 45 (28) tolóka mellett, a (29) csappantyúk és a (31) tolóka zárva vannak, akkor a (21) utó-túlhevítő ki van kapcsolva, minthogy az első fűtőgáz-csatornából jövő gázok közvetlenül átáramlanak az előmelegítőbe 50 és a (32) rókatorokba távoznak. A (28) és (31) tolóka és a (29) csappantyúk megfelelő működtetésével e fűtőgázok melege messzemenően kihasználható és a gőz- és a víz-hőfokok tág határokon belül szabá-55 lyozhatók. A (29) csappantyúknak az utótúlhevítő lefelé vezető fűtőgáz-csatornája alatt való elrendezése lehetővé teszi, hogy azok kinyitásával elzárt (28) és (31) tolóka mellett, a (B) előmelegítőrósz kikapcsoltassék, úgyhogy ez esetben a fűtő- 6( gázok, a túlhevítő fűtőfelületét súrolva, közvetlenül bejutnak a (32) rókatorokba. Ezen elrendezés és a túlhevítés megosztása azzal a nagy előnnyel jár, hogy az elő-túlhevítő fűtőfelülete aránylag 6í közel van a tűzhelyhez, úgyhogy a kazán kisebb megterhelése esetén is elég nagy túlhevítés érhető el. Az elő-túlhevítőben a gőz kb, 300—350° C-ra hevíttetik túl, míg az utó-túlhevítő (21) csöveiben tör- 7( ténő túlhevítóssel a gőz hőfoka kb. 450— 470° C-ra emelhető. A második és a harmadik fűtőgáz-csatorna közt lévő fal felső részében az említett (28) tolóka elrendezése a túlhevítés mértékének és magassá- 71 gának különösen jó szabályozhatóságát eredményezi. Továbbá, az ismertetett elrendezéssel, a túlhevítő fűtőfelületének súrolásakor, nagy fűtőgáz-sebesség elérése válik lehetővé, úgyhogy a hőátadódási té- 8( nyező nagy lesz és az egész túlhevítő-fűtőfelület aránylag kicsinyre adódik ki, ami a berendezési költségeket csökkenti. Ehhez járul még, hogy, az előnyös helykihasználás folytán, a kazán egész alapfelülete 85 csökken. A 3. ábrán látható módosított foganatosítási példa csak túlhevítők gyűjtőit és a túlhevítő csöveket tünteti fel. Ez esetben a (15a) vezetékből jövő nedves gőz min- 9( denekelőtt a főleg füstgázok által átjárt térben fekvő, a (21a) csövekkel bíró túlhevítőrésznek (20a) nedves-gőz-szekrényébe áramlik. A (22a) forró gőzgyűjtőből a gőz, a (19a) vezetéken át, a másik túl- 9j hevítőrésznek (16a) első gyűjtőszekrényébe áramlik, melynek (17a) csövei ismét az első fűtőgáz-csatorna vízcső-nyalábjának (10) vízcsövei közt feküsznek. A készen túlhevített gőz ezen túlhevítő 1( résznek (18a) második gyűjtőszekrényéből a (23a) vezetéken át, a felhasználás helyére áramlik. Ez a foganatosítási példa, melynél teliát az elő-túlhevítő a második fűtőgáz-csatornában foglal helyet, míg az i( utó-túlhevítő van az első fűtőgáz-csatorna . egyik vízcső-nyalábjában elrendezve, azzal az előnnyel jár, hogy igen nagy túlhevítő hőfokokat igen kis túlhevítő fűtőfelülettel lehet elérni, mert az utó-túlheví- n tés az első fűtőgáz-csatornában megy végbe, ahol a fűtőgázok még aránylag nagy hőfokuak. A túlhevítő fűtőfelület csökkentése a 3. ábrán azáltal van jelezve, hogy a külön térben fekvő túlhevítőrész- 11 nek (ez esetben tehát az elő-túlhevítőnek) (21a) csőtekervényei jóval kisebb számmal vannak, mint az 1. ábrában.