92986. lajstromszámú szabadalom • Gőztúlhevítővel ellátott tűzcsöves gőzkazán

- 3 -A 4. ábra szerint a találmány ferdecsöves kazánnál is alkalmazható. Itt az elő-túlhevítő (17b) túlhevítő csövei a fer dén fekvő (10a) vízcsövek közt, ezekkel 5 párhuzamosan vannak elrendezve, míg az utó-túlhevítő (21b) csövei a (33) fal által alkotott külön térben vannak elhelyezve, melyen át a fűtőgázok a teljesen kihúzott vonalakkal rajzolt nyilak irányában 10 áramlanak. A túlhevítés hőfokának szabályozása itt is az ezen külön téren átáramló füstgázmennyiségek változtatásával foganatosítható és pedig azáltal, hogy a (34) csappantyú segélyével, az ezen kü-15 lön térbe vezető nyílást többé vagy kevésbbó elzárjuk, amikor is azután a fűtőgázok elzárt része, a (33) fal alatt, a második fűtőgáz-csatorna felé veheti útját. A vízcsöves kazánnak itt, a (10a) vízcsö-20 veken kívül, még (35) mellső és (36) hátsó kamrái is vannak. A (35) mellső kamrák a (37) tartállyal, a (36) hátsó kamrák pedig a (38) tartállyal állanak összeköttetésben. A (37) tartály felett a (39) gőzgyűjtő 25 foglal helyet, melyből a (40) vezeték a nedves gőzt az elő-túlhevítő (16b) nedvesgőz - s zekr én y éh ez vezeti. Az elő-túlhevítő második gőzgyűjtője (18b)-vei van jelölve, (19b) pedig az összekötő csövet jelöli ezen 30 gyűjtő és az utó-túlhevítő (20b) első gőzgyűjtője közt. Ezen utó-túlhevítő másik gőzgyűjtőjét (22b) jelöli. Ebből a gőzgyűjtőből a forró gőzt a (23b) vezeték a felhasználás helyére vezeti. 35 Az 5. ábrán a (35) elosztó kamrák kiképzése látható. Ezeknek hullámos az alakjuk, hogy köztük a (17b) túlhevítő csöveket könnyen elhelyezni lehessen. Ezen túlhevítő csövek helyzete a (10a) víz-40 csövek közt az 5. ábra baloldali részén világosan látható. Szabadalmi igények: 1. Gőztúlhevítővel ellátott vízcsöves kazán, jellemezve a túlhevítőnek oly módon foganatosított, két részre való meg- 45 osztása által, hogy a túlhevítő csövek egy része (17, 17a, 17b), a (10, 10a) vízcsövek közt, az első fű tő g á z- csa t or ná -ban, a túlhevítő csövek másik része (21, 21a, 21b) pedig a második fűtőgáz- 50 csatornában, a fűtőgázok által átjárt külön térben, van elrendezve. 2. Az 1. pontban igényelt gőzkazán foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a túlhevítés szabályozása céljából 55 egy szerv (mint pl. a (28) tolóka, (34) csappantyú vagy hasonló) oly módon van elrendezve, hogy ez a szerv csakis a második fűtőgáz-csatornában elhelyezett túlhevítőnek a fűtését befolyá- 60 solja. 3. Az 1. és 2. pontban igényelt gőzkazán foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a túlhevített gőzt a felhasználás helyének átadó túlhevítőrész 65 (az utó-túlhevítő) a második fűtőgázcsatornának külön, fűtőgázok által átjárt terében van elhelyezve, mely a túlhevítési hőmérséklet szabályozására szolgáló szerv által kikapcsolható. 70 4. Az 1. pontban igényelt gőzkazán foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (21a) elő-túlhevítő van a füstgázok általi átjárt külön térben elhelyezve, míg a (17a) utó-túlhevítő az 75 első fűtőgáz-esatornában, a (10) vízcsövek közt foglal helyet, 5. Az 1. pontban igényelt gőzkazán foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a második fűtőgáz-csatorna után 80 további csatorna következik, mely vízelőmelegítőt tartalmaz és melybe a fűtőgázok, a második túlhevítőrész súrolása után, alulról áramlanak be, úgyhogy az előmelegítő kikapcsolásakor, a 85 túlhevítő súrolása után, közvetlenül a rókatorokba jutnak be. 2 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapast.