92986. lajstromszámú szabadalom • Gőztúlhevítővel ellátott tűzcsöves gőzkazán

Megjelent 193Q. évi április hó 1-én. ' MAGYAR KfRlLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 92986. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Gőztúlhevítővel ellátott tűzcsöves gőzkazán. Schmidt'sche Heissdampfgesellschaft m. b. H. Cassel-Wi Ihelmshöhe. A bejelentés napja 1925. évi november hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1925. évi október hó 19-ike. A találmány gőztúlhevítővel ellátott olyan vízcsöves gőzkazánra vonatkozik, mely főleg igen nagy gőznyomással és megfelelően nagy gőztúlhevítéssel dolgozó 5 gőzkazántelepeknél való használatra al­kalmas. A találmány abból áll, hogy a gőztúlhevítő két részre van osztva és hogy a túlhevítő csövek egy része az első fűtő­gázcsatornában van elrendezve és önma-10 gában véve ismert módon, a csatorna víz­csövei közt fekszik, míg a túlhevítő csö­vek másik része külön térben van elhe­lyezve, melyen a fűtőgázok átáramlanak. A megosztás úgy rendezhető be, hogy a 15 túlhevítő első része (az elő-túlhevítő) az első füstgáz-csatornában és a túlhevítő másik része (az utó-túlhevítő) a külön tér­ben fekszik. Emellett célszerű ezt a tért, csappantyú vagy efféle segélyével, lekap­•0 csolhatóvá tenni, hogy az ezen téren át­áramló fűtőgázmennyiség változtatásával, a túlhevítést jól lehessen szabályozni. Lehet azonban az elő-túlhevítőt a külön térbe helyezni és az utó-túlhevítőt az első !5 fűtőgáz-csatorna vízcsövei közé elosztani. A rajzokon a találmány foganatosítási példái vannak bemutatva. Az 1. ábra a találmány szerint túlhevítővel ellátott meredek-csöves kazán metszetét SO mutatja, a 2. ábra, kissé nagyobb léptékben, az első íutőgáz-csatorna vízcsőnyalábjának met­szetét ábrázolja az 1. ábra I—I vonala mentén, a csövek közt fekvő túlhevítő csö­$5 vekkel. A 3. ábra módosított foganatosítási példá­hoz való túlhevítő csöveket tüntet fel. A 4. ábra megosztott túlhevítővel bíró ferde-csöves kazán metszetét ábrázolja és az 40 5. ábra a vízcsöves kazán kamráinak alakját és a túlhevítő csöveknek e kamrák közé való elosztását ábrázolja. Az 1. ábrán feltüntetett meredek-csöves kazán, amint az igen nagynyomású gőz- 45 kazánoknál célszerű, az (A) tulajdon­képeni elgőzölögtető részből és a (B) víz­előmelegítő részből áll. Az (A) elgőzölög­tető rész tetőszerűen van elrendezve az (1) rostély felett és két (2, 3) alsó ós két, 50 ezekkel vízcsövek segélyével összekötött (4, 5) felső dobbal van ellátva. A további (6) dob (7) gőzgyűjtővel van összekötve és a tulajdonképeni tüzelőtéren kívül fek­szik, ettől (8) tűzálló fallal elválasztva. 55 A (9) vízcsőnyaláb köti össze a (3) alsó dobot az (5) felső dobbal és a (10) vízcső­nyaláb a (2) alsó dobot a (4) felső dobbal. A (2) ós (4) dobhoz tartozó nyaláb (10) vízcsöveinek néhány, belül fekvő sora, 60 mint (ll)-nél látható, az (5) dobhoz van görbítve. A tüzelőtér felett fekvő (6) tar­tály csak egy sor (13) összekötő cső útján van összekötve a (3) alsó tartállyal. A (9, 10) vízcsöveknek a tartályfalakba való 65 behengerlési helyeit (14) hővédő fenekek védik a fűtőgázok közvetlen hatása ellen. A túlhevítendő gőz a (7) gyűjtőből a (15) vezetéken át áramlik az elő-túlhevítő (16) nedves-gőz-szekrényébe, melyhez a 70 (17) túlhevítő csövek csatlakoznak. Utób­biak a (10) vízcsövek hosszában, ezek közt haladnak (2. ábra). A túlhevítő ezen első részének (18) forró-gőz-szekrényéből a gőz, a (19) vezetéken át, a túlhevítő második 75 részének, az utó-túlhevítőnek (20) gyűjtő­szekrényébe áramlik. E túlhevítő (21)

Next

/
Oldalképek
Tartalom