92970. lajstromszámú szabadalom • Főleg kolbásztöltelék számára való keverőgép

Megjelent 193 !):*(>. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92970. SZÁM. — XI/f. OSZTÁLY. Főleg kolbásztöltelék számára való keverőgép. Kempter Fritz igazgató Stuttgart. A bejelentés napja 1926. évi március hó 16-ika. Németországi elsőbbsége 1925. évi szeptember hó 26-ika. Forgatható csészével és ezen csészében annak forgási síkjára merőlegesen zárt pályán mozgó gyúrómarokkal rendelkező gyúró- és keverőgépeknél ezen gyúrómarok 5 a csésze falazatai mentén való tovacsúsztatás alkalmával lapos alsó oldalával dörzshatást fejt ki a keverendő anyagra. Ezen hatás számos esetben, pl. kenyértészta előállítása esetében igen előnyös, mert ennek 10 folytán az esetleg a tésztában jelenlévő lisztcsomók szétdörzsöltetnek. Hátrányossá válik azonban ezen hatás, ha kolbásznak való töltelékanyag előállításáról van szó, amikor is ezen anyagban többek között 15 nagyobb szalonnakockák is helyet foglalnak. Ezen szalonnakockák nyomás és dörzsölés ellen rendkívül érzékenyek. Még azon esetben is, ha ezen szalonnakockák nem dörzsöltetnek szét teljesen, elégséges 20 már éles szögletes alakjuk elvesztése ahhoz, hogy az előállított kolbász kedvezőtlen benyomást keltő kinézést kapjon. A találmány értelmében a kolbásztöltelék előállítására szolgáló, említett fajtájú 25 keverőgépeknél fellépő ezen hátrányt azáltal küszöböljük ki, hogy a gyúrómarok alsó oldalát aránylag mély vájatokkal látjuk el, melyek iránya a gyúrómarok lengési síkjával nem párhuzamos, hanem 30 ahhoz képest nagymértékben ferde. A gyúrómarok ezen esetben alkalmas ugyan még a csészefenék elégséges mértékű megdolgozására, hogy a kellő keverést létesítse, egyúttal azonban lehetővé teszi a szalonna$5 kockák számára a gyúrómarok és a csészefenék közötti áthaladást anélkül, hogy azokat szétrombolná vagy jelentékenyebb mértékben megrongálná. A rajzon a találmány néhány foganasO tosít^si példája látható. Az 1. ábra a gyúró- és keverőgép oldalnézete, melyen a csészét metszetben tüntettük fel és melybe a gyúrómarok pályáját a csészébe szintén berajzoltuk. A 2. ábra nagyobb léptékben a gyúrómarok 45 és a csésze viszonylagos mozgási irányát alaprajzban jelzi, egyúttal pedig a gyúrómarok alsó felületében kiképezett vájatok helyzetét is feltünteti. A 3. ábra a gyúrómarok mellső nézete még 50 nagyobb mértékben megnövelt léptékben. A 4. ábra a 3. ábra A—B vonala mentén vett metszet, az 5. ábra egy eltérő foganatosítási alakon 55 át vett hasonló metszet, a 6—8. ábrák pedig vázlatosan a gyúrómarok alsó felületén kiképezett három különböző vájatalak egy-egy nézetét mutatják. 60 A keverendő anyag felvételére szolgáló (a) csésze a 2. ábrába berajzolt nyíl irányában forog, a (b) gyúrómarok pedig az 1. ábrán szakadozott vonal segélyével jelzett pályán a berajzolt nyilak értelmében 65 mozog. Ezen pálya alsó részében a (b) gyúrómarok szorosan a csészefenék felett csúszik tova. Ezen gyúrómarok alsó felülete azonban az eddigi kiképzésekkel ellentétben nem lapos és a csészefenékkel kö- 70 zel párhuzamos, hanem az aránylag mély (c) vájatok sorával van ellátva, mely vájatok között csak keskeny (d) gerinceket hagyunk meg. Ezen vájatok a gyúrómarok mozgási síkjával párhuzamosak lehetnek 75 (6. ábra), célszerűen azonban ahhoz képest ferdén rendeztetnek el (7. ábra), amikor is ezen ferde irány egy a csészével forgó pontnak a gyúrómarokhoz képest végzett relatívmozgási pályairányával egye- 80