92803. lajstromszámú szabadalom • Havon mozgó, keretnélküli, vontató géperejű jármű

- 5 — mely a kézikerék mozgási fokának felel meg. A mellső és hátsó keretrészek külső végeinek fent említett legörbítése arra szol-5 gál, hogy a szerkezet összes központos részei a dobtengelyekhez viszonyítva, magas helyzetben tartassanak, ami által az egéz gép számára bőséges központos szabad helyet kapunk. Ezáltal elkerüljük 10 azt, hogy a jármű alsó részed lágy vagy mély hóban való haladásnál a dobok között képződő kiemelkedő hóréteggel érintkezésbe jussanak. A hátsó (40) harántgerenda végei a 15 (42) csapágyperselyeket tartják, melyekben a hátsó dob (43) tengelycsonkjai forgathatóan vannak ágyazva (3. és 8. ábra). A (19) és (42) csapágyperselyek golyósán vagy egyenértékűen lehetnek kiképezve, 20 oly célból, hogy a mellső (15) gerenda billenő mozgása akadálytalanul végbemehessen és egyidejűleg a hátsó (43) tengelycsonkok a hátsó (40) gerendához, képest szintén lengő mozgást végezhesse-25 nek. Az ábrázolt foganatosítása alaknál a mellső (19) csapágypersely bármilyen alkalmas (19a) golyókat vagy görgőket tartalmaz (8. ábra), melyek a mellső (19b) tengelyesünkön gördülnek. Ez utóbbi a 30 mellső (19c) dob öntvénybe van beillesztve. A csapágypersely a gömbszeletalakú (19d) részel van ellátva, mely a (19e) csapágytokba illik; ez utóbbi egymással összeszorított részekből állhat és 35 karimákkal van ellátva, melyek a mellső harántgerenda megfelelő konzoljaival működnek együtt. A mellső (19b) tengelycsonk a berendezésnek egy előnyös foganatosítás! alakjánál a csapágyban kis 40 mértékű tengelyirányú mozgást végezhet, míg a tengelyirányú tolóerők célszerűen a dob hátsó végén vétetnek fel. A hátsó csapágy lényegileg ugyanígy van kiképezve, azzal a különbséggel, hogy a (42) 45 persely hátsó végén, még a (42a) talpcsapágy van elrendezve ós hogy a csapágy részei a hátsó (43) tengelycsonkhoz szilárdan vannak erősítve, oly célból, hogy a dob hátsó vége a hátsó haránt-50 gerendához képest szilárd helyzetet foglaljon el. A (43) tengely a hátsó (43b) doböntvénynek (43a) agyrészébe van beillesztve és célszerűen eltávolíthatóan van biztosítva (43c) pecek segélyével, 55 mely az agy és a tengely külső részén halad keresztül. A kerületi igénybevételt célszerűen a (43) ék veszi fel. A dobiszerkezet jelentékeny módosításoknak lehet alávetve, célszerűen azonban maga a (21) dob viszonylag vékony falú és egy vagy 60 több részből állhat. A dob mellső része vékonyodóian vagy kúposán lehet kiképezve és a mellső (19c) öntvényhez szegecsek vagy autogénhegesztés útján van erősítve. Ugyanígy erősítjük a dob- 65 köpeny hátsó végét a hátsó öntvényhez, mely a (43e)-nél feltüntetett módon mérsékelten keskenyedik vagy le van gömbölyítve, oly célból, hogy a hátrafelé való haladást lehetővé tegye. A dobköpeny 70 merevítésére szükség esetében egy vagy több belső (21a) borda vagy közfaJl szolgálhat. A hajtó karimák kiképzése igen különböző lehet, a sugárirányú, megszakítat- 75 lan (21b) karimák csak példakép vannak feltüntetve. A csavarvonalalakú karimák a dob köpenyéhez csavarok vagy szegecsek vagy autogénhegesztési eljárások útján lehetnek hozzáerősítve. A 8. ábra 80 korcsolyaszerűen kiképezett (21b) karimát mutat, mely keresztmetszetében háromszgletes, ahol is a karimának előre irányuló homlokfelülete megközelítőleg függőleges vagy sugárirányú, míg hátsó 85 felülete hegyesszögben hajlik, oly célból, hogy a hófelületre oly tolóerő fejtessék ki, mely nem csupán vízszintes irányú, hanem kifejezett függőleges komponense is van. Ezáltal csökkentjük a karimák- 90 nak azt a törekvését, hogy a havat csak vízszintes irányban nyírják és ezáltal sokkalta nagyobb hajtóhatást érünk el. A karimák kissé alá vannak metszve ós az alámetszett részek megfelelő fémmel 95 töltetnek ki, melyet elktromos vagy autogénhegesztéssel viszünk fel, oly célból, hogy a karimák a dobokkal szilárdan összeköttesenek. A jobb- és baloldali (35s) és (35p) ellen- 100 tengelyek a megfelelő (21) dobokkal az ellentemgelyekre erősített (50) lánckerekek az (51) láncok és a (43) tengelycsonkok hátsó végeire erősített (52) lánckerekek útján vannak kapcsolva (3. ábra). Az 105 (52) lánckarimák célszerűen a kúpos (52a) agyakra vannak erősítve (10. ábra), oly célból, hogy a hátsó (43) tengelyeket megfelelő hosszban képezhessük ki és ugyanekkor a lánckarimákat az ellentengelyre 110 erősített (50) lánckerékkel a legkedvezőbb helyzetben hozzuk egy vonalba. A láncok lazaságának felvételére a hátsó harántgerenda közepében kiképezett (101) furaton át a (100) tengelycson- 115 kot vezetjük be, mielőtt a (30) áttétel-'