92564. lajstromszámú szabadalom • Hangtölcsér
— 6 — ciájának kifejezéseiből kiszámítható. Terhelési impedancia alatt a hangtölcsér szájnyílásánál a hangtölcsér irányában fellépő, illetve megmért impedanciát ért-5 jiik. Megjegyezzük erre vonatkozólag, hogy ha valamely átvivő vonalvezetéket adott pontban átvágva képzelünk, akkor az egyik irányban folyó energiával szemben fellépő ellenállás a másik irányban 10 folyó energiával szemben, fellépő ellenállástól különbözik, vagyis a vezeték impedanciája a/, egyik irányban eltér a vezetéknek a másik arányban való impedanciájától. Ezen körülménynél fogva 15 például a „szájnyílás felől tekintett impedancia" alatt az energia folyásával szemben azon irányban fellépő ellenállást értjük, amelyben nézjink. Azt találtuk, ez a terhelési impedancia, gyakorlatilag 20 végtelen terjedelmű falban kiképezett köralakú nyílás impedanciájával egyenlő és ennélfogva lehetséges ezen veszteség értékelése, valamint azon feltételek meghatározása, amelyek a legkisebb vesztesé-25 get adják. Minthogy a torkolati nyílás az energiaforrás impedanciája által és a kúposság foka a határfrekvencia, által van meghatározva, ennélfogva megállapításaink szerint a legkisebb veszteség 30 érhető el, ha a tényleges szájnyílás átmérőjét a határfrekvencia hullámhosszának egyharmadával tesszük egyenlővé. Kitűnt emellett, hogy ha a szájnyílás átmérőjét a határfrekvencia hullámhosz-85 szának egynegyed részénél nem vessziik . nagyobbra, akkor a veszteség csak kissé nagyobb, mint az említett legkisebb veszteség. A térszükséglet követelményeinek kielégítése' végett gyakran kívánatos, 40 hogy a kisebb keresztmetszetű szájnyílást •alkalmazzuk. A találmány tárgyát a következő részletes leírásban a mellékeli rajz kapcsán ismertetjük. Az 45 1. ábra oly görbék sorozatát tünteti fel, amelyek Ó, vagyis a szájnyílás átmérője és a határfrekvencia hullámhossza között fennálló viszony különböző értékeinél a hangtölcsér szájnyílásánál bekövetkező átmeneti 50 veszteségeket adják meg. A 2. ábra olyan görbék sorozatát ábrázolja, amelyek ó különböző értékei számára L/'D-L és Djfc egymáshoz való viszonyát szemléltetik. L a hang tölcsérnek a tengelyirány-55 ban mért hossza. I)t a hangtölcsér kezdeti nyílásának átmérője, fc a határfrekvencia. A 3. ábra a találmány értelmében kiképezett egyenes hangtölcsér hosszmetszete, A 60 4—6. ábrák a találmány értelmében kiképezett többágú hangtölcsért tüntetnek fel. A 4. ábra metszet a 6. ábra 4—4 vonala szerint. Az 5. ábra metszet a 4. ábra. 5—5 vonala 65 szerint. A 6. ábra metszet a 4. ábra 6—6 vonala szerint. A találmány tárgyát tevő hangtölcsér szerkesztésénél kívánatos ama analitikai 70 módszerek előnyeinek felhasználása, amelyek villamos műhálózatok szerkesztésére érvényesek. Ezen célból a következőkben a két rendszer analóg jellemző sajátságait adjuk meg. 75 Hangtölcsér dE dx dl j"J A 1 1 A F = J < " ír K j<o h jco ce Villamos vonal ve/etek &G __ d\ __ dxT E = túlnyomásfelü- e = feszültséglet egységenként I = térfogatsebesség i — áram 80 az A terület izobárfeliilete mentén A — hangtölcsér keresztmet-zeti felülete adott pontban A ; a levegő sűrűsége — sorozatos in-A duktancia hosszegységenként . — k rugalmassági té- c = párhuzamos nyező levegő szá- kapacitás hosszinára egységenként Ez az analógia azon a hasonlóságon alapszik, amely az előzőkben megadott 85 két rendszerben való mozgás differenciális egyenletei között fennáll. A következő feltételeket hangtölcsér számára, való egyenletek levezetése végett vesszük fel. 1. Szóródás nincsen. 90 2. Minden izobár felület (vagyis mindazon felületek, amelyek túlnyomása egyenlő) egyenlő lineáris sebességű felülettel esik egybe. Hangtölcsérnél, úgymint villamos mű- 95 hálózatok esetén, az. impedancia. E-nek I-hez való viszonya által van meghatározva. Ez nem az a szokásos alak, amelyet
